Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-04-09 / 15. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS ? 1900. április 9... város valósággal rabszolgája a légszesztársaságnak, a közvilágítás ellátása tekintetében nem szólva arról, hogy a magánfogyasztókat is teljesen kiszolgáltatta az osztrák-társaságnak. A légszesztársaság árusítja — legalább a fővárosnak — az Auer-hálókat, ugyanolyan árban, mint a kis fogyasztóknak. A társaság ugyan azt állítja, hogy az Auer-lámpák kezelésénél és fen- tartásánál nincs több haszna, mint a megtakarított gázmennyiség értéke s olcsóbb árat nem szabhat azért, mert a szabadalom -tárgyát képező Auer-hálókat maga is drágán, vásárolja. Nincs módunkban ezt az állítását kétségbe vonni, de másrészt fölöslegesnek tartjuk, hogy a főváros ott szerezze be szükségletét, a hol legdrágábban szolgálják ki. A főváros, mint egyik legnagyobb fogyasztó, jogosan megkövetelheti, hogy beszerzéseihez a leg- méltányosabb árakon jusson. A főváros közpénzzel dolgozik, mindenféle adókból beszolgáltatott fillérekkel, a melyeket semmiféle magánvállalat osztalékának szaporítására nem szabad elhasználni. Azt a mozgalmat tehát, a mely a főváros iparosai és kereskedői körében az Auer-hálóknak külföldről leendő beszerzése tárgyában megindult, ajánljuk melegen a tanács figyelmébe. Nagyon jelentős ez a mozgalom, mert százezrekre rugó vagyonnak a megmentéséről van szó, a mely a szabadalom tulajdonosainak kiszolgáltatott fogyasztók javára lesz megtartható. Egy koronáért — sok korona. — A mezörendöri kihágások és a mérnöki hivatal. — A mezőrendőri kihágások helyszini eljárásain a mérnöki hivatalnak kell az okozott károkat felbecsülni. Az 1, 2, 3, 4 korona értékű károk megállapitása tömérdek jelentést, több hi- vatalt, néhány mérnököt és figuránst és ugyanannyi fiaidért igényel. Ennek a fejetlen eljárásnak, amely igen sok fölösleges költséget szokott okozni gyökeres átalakitását akarja keresztül vinni a főváros mérnöki hivatala. A hivatalnak ugyanis a leg- többnyire alapjában véve kisjelentőségü mezörendöri kihágásokkal rendkivül sok kellemetlensége akad, nem egyszer maga a hivatal az eddigi eljárás következtében ferde, sőt komikus helyzetben kerül. A kérdés felvetésére közvetlen okot ugyancsak egy csekély fontosságú konkrét eset adott. A főváros egyik buzgó mezőőre feljelentett egy budai lakost, mert az I. tkerület kültelkén a főváros néhány vadszilva bokrát elpuszti- otta, s ezzel egy korona kárt okozott, amivel természetesen kihágást követett el. Az első kerületi elöljáróság nyomban meg is inditotta a kibágási eljárást s ennek során felszólította a mérnöki hivatalt, hogy szabályszerű helyszini szemle és eljárás után állapítsa meg, vájjon a feljelentésben foglaltak a valóságnak megfelelnek-e? A mérnöki hivatal az elöljáróság megkeresését érdemlegesen nem intézte el, hanem az ügy kapcsán hosszú előterjesztést dolgozott ki, s azt ma a tánácshoz benyújtotta. Ebben az előterjesztésben határozott utasítást kér a mérnöki hivatal, hogy az egy koronás kár miatt megtartsa-e a kért helyszini szemlét. Ez ugyanis abból áll, hogy egy mérnök két-liárom figurán?sál és kellő felszereléssel kocsin kihaj- tat a vadszilva bokrok tájára és megtekinti állítólagos hült helyüket; Ez a kis mozgalom a fővárosnak 30—35 korona költségbe kerül, a munkán és idő pocsékoláson kivül a mivel szemben a siker egy korona kétségesen behajtható kártérítéssé] kecsegtet. Egyébként is kiemeli az előterjesztés, hogy a vadszilva bokornak elvben épen nem árt, ha kiirtják, mert az semmire sem jó, legfeljebb a hernyók kedvelt tanyája. Ha pedig kiirtják a vadszilva bokrot, akkor kipusztulnak vele a her nyók is ; a feljelentett tettes tehát nem is annyira kárt tett a fővárosnak, mint inkább hasznos cselekedetet müveit. A szé- lesmedrü előterjesztés ezek után elpanaszolja, hogy a. mező- rendőri kihágási ügyek kezelése okvetlenül sürgős- reformra szorul, mert gyakran hihetetlenül komikus és abszurd eredmények sülnek ki az eddigi rendszerből. így esett meg nemrég, hogy panaszt emeltek egy szöllős gazda ellen, mert állitólag fővárosi termetet ültetett be jogtalanul szöllővel. A mérnöki hivatal tüstént kivonult az elbitorolt telekre, méregette jobbról- balról; előlről-hátulról, végre is kiderült, hogy a főváros tulajdonát tevő teleken egyetlenegy szol lötökét ültettek, azt is véletlenségből. A kis komédia belekerült a fővárosnak vagy hatvan koronájába. Egy másik panaszlottat avval vádoltak, hogy a főváros, ültetvényeiből kivágott tiz akáczfát. Rengeteg hosszú eljárás után kisütötték, hogy az akáczfákat maga a fő város vágatta k a saját embereivel, csakhogy az egyik hivatal nem tudott a másik intézkedéséről, s egy túlbuzgó fővárosi erdöőr ártatlan embert fogott gyanúba. Egy birtokost bevádoltak azért, mert egy diófát kivágatott. Ebben az esetben a vád igaznak bizonyult, egy félesztendei vesződtség után a főváros hat korona kártérítési követeléséhez hozzá jutott, de az eljárási költségek 34. koronával terhelték meg a közpénztárt. Nem volt érdektelen egyik hirhedt hernyóügy sem. Feljelentettek egy birtokost, hogy a hernyókat nem puszlittatta el a szilvafáiról. A feljelentést 1899. április 28-án adták be, az elöljáróságtól julius 14-én érkeztek az akták a mérnöki hivatalhoz, hogy állapítsa meg, vájjon április 28-án csakugyan bántatlanul dőzsöltek-e a hernyók a szilvafákon A mérnöki hivatal a kiküldött szakközegei még ezt a kényes feladatot is teljes sikerrel oldották meg, oly any- nyira, hogy még azt is megállapitották, hogy azok a bizonyos szilvafák nem is a megvádolt birtokosé, hanem a székesfőváros közönségének jogos tulajdonai. így tehát a kihágást maga a főváros követte el, mert elmulasztottá a hernyók pusztítását. Ennek a fellépésnek az lett az eredménye, hogy a főváros kénytelen volt a maga közegeit megbüntetni. Az itt dióhéjban elmondott esetek késztetik a mérnöki hivatalt arra, hogy a mezörendöri kihágások ügyében uj rend megállapítására kérje a tanácsot. A mezörendőrök kisebb jelentőségű panaszaival az elöljáróság ne terhelje a mérnöki hivatalt. Felhívásait a tanács utján küidjo meg, mert a hiyatal csak abban az esetben fog eljárást teljesíteni, ha erre a tanács közvetlenül utasítja.
