Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-04-02 / 14. szám
14 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. április 2 annyi, hogy a nyolczvan tanítónő ra négy gyereken meg nem tanul tanítani, — a szegény szerencsétlen áldozat, a négy gyerek pedig a nyolczvan tanítónőtől nem fog semmit tanulni, la csak belé nem bolondulnak a sokfejü oktatásba. Kényelmes hivatalnokok. A főváros összes dohánylőzsdetulajdonosainak a fővámhivatal egy e czélra kirendelt osztályában kell beszerezni a szükséges okmánybélyegkészletet. A rendkívül sok trafik nagy mennyiségű bélyeget igényel. A tőzsdetulajdonosok azonban a kevés jövedelmet nyújtó okmánybélyegekbe nem szívesen fék tetnek bele nagy pénzösszeget, s igy különösen a szegényebbeknek gyakran kell készletük kiegészítéséért a vámházba küldeni. A beszerzés pedig mindenkor sürgős, mert a trafikost megbüntetik, ha valamelyik fajta okmánybélyege kifogy. A fő- vámházbeli okmánybélyeg kiadó hivatalban ilyenformán állandóan óriási a tolongás. — Néha 80 — 90 ember, a kik közül pedig valamennyinek sürgős a dolga — órák hosszat várja szorongva a bélyegek kiadását. A hivat-'1 azonban szokásszerint nem siet, hogy a hivatalnok urak ráérnek félóra hosszat is tizóráiz gatni, mitsem törődve a türelmetlenül várakozó tömeggel. A tőzsdetulajdonosok már többször panaszt tettek a pénzügyigaz- galóságnál a vámházi hivatalnokok kényelmessége miatt, kérelmük azonban mindeddig nem nyert elintézést. Most tehát a nyilvánosság előtt tesznek próbát; hátha meghallják a hatalmas hivatalvezetők és gyorsabb munkára serkentik alkalmazottaikat s a hivatalos étkezés idejét kissé rövidebbre szorítják. Kell-e a katonai gőzmalomhoz telepengedély ? Ezt a némileg kényes kérdést a III. kér. elöljáróság vetette fel nemrég. A katonaság Ü Budán honvéd-élelmező raktárt építtetett s ezt gőzmalommal kapcsolta össze. A gőzmalom üzembe vételéhez rendes körülmények között iparhatósági telepengedély kel), a katonaság azonban ilyet nem kért, mivel a malomban csupán a katonák élelmezéséhez szükséges lisztet őrlik s igy az kizárólag katonai — házi — intézmény, mely mint ilyen tisztán katonai felügyelet alatt áll. — A katonaság ilyen gőzmalmot már régebben az Angyalföldön is állított fel, — az ott illetékes kerületi elöljáróság azonban nem talált kifogásolni valót a dologban. Az óbudai elöljáróság kétségesnek véli, vájjon van-e joguk katonáéknak telepengedély nélkül gőzmalmot létesíteni, s bejelentette az esetet a tanácsnak, hogy a kérdést egyszer s mindenkorra elvileg is döntse el. A tanács tegnap intézte el az elöljáróság előterjeszlését, még pedig olyan formán, hogy az ügyiratokat vissza adta az elsőfokú iparhatóságnak, mert az 1884. évi XVII. t. ez. — ipartörvény — keretébe tartozó minden kérdés elsőfokú elbírálása az elsőfokú iparhatóságok, — tehát a kerületi elöljáróságok hatáskörébe tartozik, — s a tanács csupán a fokozatos felülbírálására hivatott. A katonai gőzmalom ügyében is az elöljáróságnak saját hatáskörében kell intézkednie, s a felmerült elvi kérdésben szabályszerűen megtartott tárgyalás alapján határoznia. A tanács csak akkor fog beleszólni a dologba, ha az ügy valamelyik érdekelt fél feiebbezése következtében szabályszerű utón elibe kerül. Uj eljárás a kórházaknál előforduló munkák vállalatba adásánál. A Szent-István kórházban a termek és szobák tisztántartása és beeresztése munkálatait vállalatba kellett adni. A munkák vállalatba adása alkalmával a tanács az eddigi eljárás helyett uj rendszert léptetett életbe. Eddig ugyanis hasonló ese tekben a kórházi külsőgondnok a házi bizottsággal együtt tar tóttá meg a rendszerint szükebb körű árlejtést, és az ez alkalommal legolcsóbbnak bizonyult ajánlattevőt mindjárt meg is bízták a munka elkészítésével. A kórházi gondnokság előterjesztésére most elhatározta a tanács, hogy ezentúl a gondnok nyilvános pályázati felhívást bocsát ki, a vállalkozóknak ennek alapján benyújtott ajánlatait a Szent-Rókus-kórházi házi bízott ság — a kórházi igazgató elnöklete alatt részletes tárgyalás alá veszi, és a munkák vállalatba adása tárgyában részletes és megokolt javaslatot készít. E javaslat, illetőleg előterjesztés alapján fog azután a tanács a munkák vállalatba adása tárgyában érdemlegesen dönteni. Az uj eljárást megállapító tanácsi határozat ezentúl minden hasonló eljárások alkalmára szabály- utasításul szolgál. A Gellérthegy uj útja. A „Szent Gellért-hegyre“ a Ferencz József-hidtól nem vezet fel ut, — vagy legalább is tűrhetően járható ut. A hídon keresztül a hegyre siető közönség kénytelen a Kelenhegyi-utra elkerülni, a mely kifogástalan ugyan, de csak nagy kerülővel vezet a Gellérthegy tetejére. A közönség minden oldalról felhangzó kívánságához képest a főváros elhatározta, hogy a Ferencz József-hid oldalától a hegyre közvetlenül vezető uj közutat építtet, a melyen a közönség kényelmesen és gyorsan juthasson fel a hídról is a hegyre. Közgazdaság. A közúti vasút mérlege. A budapesti közúti vaspályatársaság közzé tette 1899. évi mérlegét. Az alább közölt mérleg nemcsak az ezidei évad egyik legkedvezőbb üzleti kimutatása, hanem a közúti vas útnak is fönnállása óta legszebb mérlege. Az összeállított számok bevilágítanak abba a nagystílű vezetésbe, a mely a közúti vasút üzletvitelét jellemzi. Különösen szembetűnt a társaság nagymértékű mobilitása; lisztán készpénzben és értékpapírokban több mint 60 millió koronát mutat a mérleg, a mi fölbecsülhet- len előny a mai szűk pénzviszonyok között és képessé teszi a társaságot arra, hogy a fejlődés által esetleg szükségessé való bármily pénzbeszerzéssel könyebb piaci viszonyokra várjon. A tartalékok 33 5 millió koronára rúgnak. A tiszta nyereség 4-22 millió korona. A mérleg a következő : • V Főmérleg 1899 deczember 31-én. Vagyon : Közúti vasúti vonalak és villamos berendezés 29,189.738 korona 40 fillér, vil- lámos átalakítás előtti beruházás 5,043.309 korona 96 fillér, előmunkálatok és uj tervezések 49‘971 korona 98 fillér, kész
