Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-04-02 / 14. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. április 2. 3. Óvó intézkedés (A gellérthegyi sziklarobbantások árlejtési föltételei a Horgony-utczában.) „7. §. El nem sült fúrólyukakhoz egy félórán belül közeledni nem szabad • sőt aztán sem szabad azt újból megfúrni.“ Hm, ha itt is megkérdeznék a kavicsot, vájjon mit szólna ő ehhez a paragrafushoz ? És, a mi fő, mit szólnak hozzá az érdekelt felek ? Mert én, engedelmet, de semmit sem tudok szólni. Any- nyira szégyenlem magamat. Benfenies Hol legyen a villamos kocsik ajtaja. Még 1894-ben a főváros közgyűlésén egyik bizottsági tag azt az indítványt terjesztette elő, hogy a főváros a villamos vasúti kocsikon a bejáratot a kocsik közepén rendezzék be, a helyett, hogy a mostani rendszer szerint az ajtók a kocsik elején és végén lennének. Az újítással megszüntetnék a közlekedő közönségnek annyira tűrhetetlen léghuzamot. Az indítvány tanulmányozás czéljából a mérnöki hivalalhoz került. A hivatal, mint szakértő hatóság,'mindmostanáig tanulmányozta az újítás kérdését, s ma tette meg az eredményről kimerítő jelentését a tanácshoz. A mérnöki hivatal véleménye szerint a feljárót a kocsik közepére helyezni nem leint. Nem lehet pedig egyrészt azért, mert ebből igen nagy veszedelmek hárulnának az utczai forgalomra, másrészről pedig lehetetlenné teszi azt az utasok személybiztonságának érdeke is. — Igen sok balesetet okozhatna ugyanis, ha a közönség a kocsi belsejéből egyenesen a lejáró lépcsőre jutna ki. A mostani beosztás szerint a kocsi két végén levő tágas perron a le- és felszálló utazóknak kellő biztonságot nyújt. A jelenlegi két kijáró a tolong«) közönséget megosztja, s a mostani ajtó szerkezetek a két tágas perron segítségével kitünően biztosítják a kocsik gyors kiürülését. A kocsi közepén elhelyezett kijáróknál baj esetén veszedelmes tolongás keletkezhetnék, különösen ha a közöjiség hirtelen és egyszere igyekeznék a kocsit elhagyni. A tolongás veszedelmessége anyival is inkább nagy lenne, mert a kocsi középső részén alkalmazott ajtónak okvetlenül befelé kellene nyílnia, — a mi a kifele igyekező megtorlódott közönség kijutását egyszerűen lehetetlenné tenné. A mérnöki hivatal előterjesztése szerint a mostani rendszer teljesen megfelelő. Télidőben igen helyes a rendőrségnek az az .intézkedése, hogy a kocsi elején levő ajtót bezáratta. E rendelkezés elejét veszi a kellemetlen és az egészségre olyan káros szélvágásnak, s a közönséget kellő védelemben részesíti. Ugyanebből a czélból a fővárosi villamos vasúttársaságok az uj kocsikat a perron körül üveg szélfogóval szereltették fel E szélfogók szintén igen sikeresen védik az utazókat a behatoló hideg levegő ellen —- Ezek szerint tehát a mérnöki hivatal azt javasolja, hogy a villamos vasúti kocsik feljáróinak átalakítása tárgyában semmi újabb intézkedést ne tegyenek. Olvasóinkhoz. A „Magyar Székesfőváros“ harmadik évfolyamába lépett. Két esztendős pályafutása alatt szigorúan megmaradt kitűzött czéljánál: érvényre juttatta a jogos kívánságokat és követeléseket, segítő kezet nyújtott a hatóság tévedései ellenében a közönségnek s egyetlen óhaja az volt, hogy szeretettel, igyekezette], buzgalommal meghódítsa magának a közönség bizalmát. Most a harmadik esztendő kezdetén ismételjük azt a mit megindulásunk alkalmával hangoztattunk : Szerkesztőségünk mindig nyitva áll a nagyközönségnek. Bármely, a fővárosi közigazgatás körébe vágó kérdezősködésre szívesen válaszolunk előfizetőinknek. Bármely ügyben szives örömest támogatjuk tanácscsal, felvilágosítással. Utána járunk a fővárosnál előfizetőink egyes ügyeinek. Sürgető szavunkkal, ha kell a nyomtatott betű erejével, odatörekszünk, hogy minden fővárosi polgár ügye gyors és méltányos elintézést nyerjen. Szerkesztői üzenetben — ha szükséges élő szóval is — szívesen tudósítjuk eljárásunk eredményéről előfizetőinket, mert kitűzött ezé- lunkat, hogy a főváros közigazgatását jobb irányba tereljük, hogy a polgárság érdekeit minden vonalon érvényre juttassuk, csak úgy érhetjük el, ha a közönség bizalmával megtisztel s mi személyes tapasztalat utján győződünk meg minden egyes esetben az eljárások hosszadalmasságáról és az elintézések czélsze rütlenségéről. Nem fogja figyelmünket kikerülni semmi, ami a város életműködésében fontos. A közegészségügy, közélelmezés, városrendezes, a közgazdasági kérdések, telekszabályozások, vízügyek, a fogyasztási adók és a javadalmi dijak, a lakásbér, a házbér uzsora és szegényügy, ezek mindannyian szigorú bírálatunk tárgyát fo ják képezni s magától érthető, hogy minden ily kérdésben szives örömest állunk a közönség rendelkezésére is. A Magyar Székesfőváros pártatlan és szakszerű közleményeiben ; friss, jól értesült híreiben ; kimerítő és pontos ismertetéseiben. Ez volt s maradt a mi programunk. Hisszük és bízunk benne, hogy ez alapelvek mellett lapunk továbbra is népszerű és szívesen látott lesz az olvasó közönség előtt. A szerkesztőség. A Magyar Székesfőváros előfizetési ára : Egész évre 12 Kor. Fél évre 6 „ Köztisztviselőknek : Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 „ A tüdőbetegek szanatóriumának ntja. A tüdőbetegek gyámolitására alakult „Erzsébet szanató- rium“-egyesület már többször kérte a tanácsot, hogy a szanatórium épületéhez jó utat készíttessen. Az egyesület sürgetésére a mérnöki hivatal az útépítés terveit elkészítette s azokat a tanács kivitelre elfogadta. Az útépítés 14600 korona költségbe kerül.
