Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-04-02 / 14. szám

1900. április 2.

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS

5.

8. a Mária Valéria kir. herczegnő ő Fensége magas védnöksége alatt álló budapesti országos I. gyermekmenedékhely egyletnek (tavaly 000 kor.) 1000 kor.,

9. a pesti jótékony nőegyletnek az általa fenntartott nép1 onyha segélyezésére (tavaly 1CC0 kor. volt) 1000 kor.,

10. a budapesti józsefvárosi jótékony nőegyletnek (tavaly

ugyanennyi) 10C0 kor.,

11. a Mária Intézetnek, főnöknőjeí.Úri Borgia, (tavaly 400

korona) 800 kor.,

12. Pesti első bölcsőde egyesületnek, 800 kor.,

13. Bndapesti Népoktatási körnek 800 kor.

14. Országos kisdedóvó egyesületnek (tavaly is ugyanannyi) 600 kor.

15. Szamaritánus Egyesületnek 600 kor.'

16. A magyar tanitók igazgatóságának a kaszinó szama

ritanus-alapja javára 500 kor.

17. A Szt. János kórház igazgatóságának a megfigyelő

osztály számára (tavaly ugyanannyi) 500 kor.

18. A Lórántffy' Zsuzsanna jótékony egyesületnek 500 kor.

19. Budapest (budai) iparossegédek Egyesületének 400 kor.

20. ^Az I. kér. Krisztinavárosi iskolaszéknek szegény tanulók felruházásra (tavaly ugyanennyi) 400 kor.

21 A Mária Dorottya jótékonyczélu budai evangélikus nőegyletnek (tavaly is 400 kor.) 400 kor.

22. A művelt nők otthonának 400 kor.

23. A tabáni iskolaszéknek szegény gyermekek felruházására 400 kor.

24. A székesfővárosi X. kér. rákosi közművelődési és jótékony egyesületnek. 400 kor.

25. A Magyarországi munkások rokkant és nyugdíj egyletének (tavaly is ennyi) 200 kor.

26. A budapesti balparti melegedő szobaegyesületnek

(tavaly is 200 kor.) 200 kor.

27. A budapesti kir. m. Tudományegyetemi Bölcsészethallgatóság'segitő egyesületének 200 kor.

28. A kisdednevelők orsz. Egyesületének (tavaly is 200

korona) 200 kor.

29. A IX. kér. soroksári-uti nép- és Iskolai könyvtárnak

200 kor.

30. A IX. kér. Mester-utczai községi elemi iskolai segítség-egyesületének. 100 kor.

A tejkereskedők és tejtermelők ellenőrzése

A főváros tiszti főorvosi hivatala a budapesti tejtermelők és tejelárusitók ellenőrzésére szabályrendelettervezetet dolgozott ki. A tanács a tervezetet véleményadásra kiadta a kerületi elöljáróknak. Az elöljárók ma tett jelentésükben elvben helyeslik a javaslatot, de annak az aggodalmuknak adnak kifejezést, hogy a szabályrendelet csupán a budapesti tejtermelőket rendszabályozná meg, ho'ott a fővárosban fogyasztott tej legnagyobb része vidéki termelőktől származik, a kik a szabályrendelet rendelkezései alól kimenekülnének. Az elöljárók azt indítványozzák, hogy a főváros intézzen felterjesztést a belügyminiszterhez, hogy a szabályrendeletet országos jelleggel adja ki, hogy igy a tejtermelőket országszerte az egyes vidékek egész- ésgi állapota szerint ellenőrizzék.

Fertőzött jéggyárak beszüntetése.

A főváros polgármestere nagyszabású intézkedést telt a lakosság egészségének megóvására. Tizenhárom jéggyár működését szüntette be, mert hosszas megelőző vizsgálatok alapján meggyőződött, hogy a gyárak emberi élvezetre alkalmatlan, egészségtelen, fertőzött jeget termelnek. A polgármester szigorú intézkedését azzal okolja meg, hogy a vizsgálat adatai szerint a feljelentett gyárak olyan területen működnek, a melyen csakis ipari czélokra szánt jég termelhető. A közfogyasztásnál az ilyen jég elárusitása kellően nem ellenőrizhető s igy a gyárak működését közegészségi okokból be kellett tiltani. Az érdekes ügy röviden a következő :

A Rákospatak mentén, az alsórákosi réteken tizenhárom jéggyártelep folytatta üzemét Ezekről a főváros tiszti orvosai egytől-egyig megállapították, hogy a gyárakban előállított jég tisztátalan, megfertőzött, élvezhetetlen és az egészségre veszedelmes. A jéggyártásra alkalmatlan az egész környék, mert nem csak a Rákos vize tisztátalan, hanem megfertőzött az egész vidék talaja is, mely trágyával müveit, félig telve istállókkal, honnan a fertőző anyagok a földbe s közvetlenül a patakba kerülnek. Az alsó rákosi rét mint állattenyésztő telep jégelőállitó helyül teljesen használhatatlan. Az egészségtelen jég dolgában a főváros felirt a földművelésügyi miniszterhez s utasítását kérte a baj orvoslására vonatkozólag. A miniszter a tizenhárom jéggyáros érdekét sem akarta egészen mellőzni s felhívta a fővárost, hogy vizsgálja meg, vájjon nem lehetne-e a jéggyárakat fentar- tani olyanformán, hogy újabb átalakításokkal a gyártmányaikat fertőtlenítsék s az egészséges jég előállítását ilyen módon biztosítsák, vagy ped'g valami módon a forgalomba hozott jégen megjelöljék, hogy élvezhetetlen és csupán csak ipari czélokra, vagy külsu hűtésre használható. A fővárosi orvosok, élükön - tiszti főorvosi hivatallal a miniszter rendeletében fogo laltakra kinyilatkoztatták, hogy a jég megjelölése lehetetlen, mert a detail forgalomba került jégdarabokra a figyelmeztetést egyenként nem véshetik rá. Ez a mód tehát a jégműtelepek megmentésére nem alkalmas. De nem viheiő keresztül az előállított jég fertőtlenítése sem, mert a gyárosok a Rákospatakba állított duzzasztókat nem szüntethetik meg. Ezek a szerkezetek hajtják ugyanis a szükséges vízmennyiséget a jéggyártelepre, nélkülük a gyárosoknak hordatni kellene a vizet a Rákosból. Ez az eljárás akkora költséget okozna, hogy tönkretenné a gyárat, másrészt pedig felhordással a kellő vízmennyiséget felhalmozni, majdnem lehetetlen. A főorvosi hivatal azt javasolta, hogy a főváros a jéggyárakra kiadott engedélyt vonja . vissza. Erre való joga a fővárosnak a kiadott engedélyekben kifejezetten biztosítva van s igy a gyárak működését a hatóság kártérítés kötelezettsége nélkül megszüntetheti. A kiküldött vegyes bizottság, a melyben a minisztérium képviselői is reszt vettek, a tiszti főorvosi hivatal javaslatát szintén elfogadta s a pol- " gármester annak előterjesztése alapján az összes alsó- rákosi jéggyárak további működését betiltotta. Csak egy két jéggyár kapott kegyelmet, ébben sincsen részükről sok köszönet. A polgármester ugyanis olyan költséges műszaki módosításokat és átalakításokat rendelt el, hogy e súlyos feltételek alatt a gyárak to- vábbi fenállása lehetetlenné vált. A polgármester ha-