Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-04-02 / 14. szám

„ r. .. . jEuÖFizETESi Ára;

Egész évre . , . . . . . . 12 Kor.

Félévre . . ............................6 Kor.

Sze

rkeszti

ES KIADJA

DR- BARTHA SÁNDOR.

fizERKESZTŐSEG jís. KIA DÓ J

IV. kér., Reáltanoda-utcza 5. szám.

1900. április 2.

14. szám

KÖZIGAZGATÁSI HETILAP

Községi takarékpénztár.

Komoly ember, ismert, tanügyi férfi indítványozta a múlt közgyűlésen, hogy a főváros, okulva vidéki társainak példáin : alapítson községi takarékpénztárt. Szálljon versenyre a budapesti pénzintézetekkel, igyekezzék óriás vagyonát bizalmi alapul felhasználva külön pénzügyi politikát csinálni azokkal szemben, a kik az ö megszorult helyzetét eddig csak kihasználták, tehetetlenségével visszaéltek.

Szép, nemes terv! De mit szól hozzá a kormány, mit mondanak rá a bankok? Hisz a hatósági tüzkárbiztositó intézetet is eltemette az érdekeltek hatalmas tábora. Az is szép terv volt, intencziója tisztán közérdekű, mert a község a tüzkárbiztositó jövedelmeit a tűzoltóság fejlesztésére szánta, tehát minden krajczár, a mit a város az uj intézetnél szerzett, vissza térült volna a tüzbiztosság tökéletesítése révén a nagyközönség javára. De az üzlet nagyon is fényesnek Ígérkezett s a versenytársak — exisztencziájukat féltve -- neki estek a tervnek s energiával és rossz helyen alkalmazott befolyással a hatósági tüzbiztositót eltették láb alól.

S a községi takarékpénztár? Ennek még több az ellensége. Maga az inditványttevö, talán csah önkéntelenül, rámutat azokra a furcsaságokra, a melyek; a székesfőváros hitelműveleteit jellemzik.

„A főváros, mőndja az indítvány, az utóbbi évtizedekben bámulatos arányokban fejlődött. Népessége csalrn.em 700.000 főre szaporodott, épületeinek száma megsokszorozódott, ipara és kereskedelme meg- növekeíétt, mert az újra meg újra keletkezeit bankok, takarékpénztárak, szövetkezetek egymással versenyezve adták oda tőkéiket s betéteiket a legkülönbözőbb vállalatoknak és ez által biztosították, emelték a vállalkozási kedvet.

: -A. közgazdasági és társadalmi téren kifejlett lázas-tevékenység székesfővárosunk törvényhatóságának működését is gyorsitá s akarva-akaratlanul, mintegy

kényszerité a fejlődés nyomában való haladásra. A közigazgatás kereteinek fejlődéskövetelte tágítása, közintézmények (iskolák, vízvezetékek, vásár-csarnokok, sertésvágóhíd) létesítése .és szükségessé vált beruházások (kövezés, csatornázás stb.) folytán kölcsönpénzekhez is kellett nyúlnia. Feladatai nagyfontossága és messzeható ereje tudatában habozás nélkül fogott a törvényhatóság a 100.000,000 koronás törlesztéses kölcsön programmjának megállapításához. A viszonyok erre kedvezőek voltak. Támaszkodhattunk egyrészt a uagy vagyonra, mert hiszen 1895-ben 25 milliónyi teher mellett mintegy 190 millió korona tiszta vagyonunk volt; másrészt bizalmat merítve a fejlődésben nyilvánult pezsgő életerőből, aggodalom nélkül nyúlhattunk kölcsönhöz, melyet nagyobbára nemcsak az általános életszükségleték ki'elégitésére, hanem közvetlenül vagy közvetve jövedelmi forrásokúi is szolgáló intézményekre (vízvezeték, közvágóhíd, vásárcsarnok) fordítottuk. Merésznek, kocz-káztatottnak, erejét túlbecsültnek ki merte volna mondani a székesfőváros eme vállalkozását ? Önmagában való erős bizalma, életerejének fölismerése s megbecsülése, erőihez az eszközök biztosítása vezette a székesfővárost a kölcsönmüveletekhez s az 1896. jan. 22-én tartott közgyűlésen az 50 millió forintos törlesztéses kölcsön felvételét 158 szavazattal határozta el 13 ellenében.

Bizalom vezette tehát a, székesfőv. :ost; a köl- csön-müveletek végrehajtásánál azonban nehézségek mutatkoztak. Az addig mindig gazdagnak, vállalkozásokra erősnek, rátermettnek tartott főváros pénzügyi viszonyait most már egyszerre ! -^- szomorúaknak, munkaerőit cselekvőképességie bénáknak, erőforrásait apadóknak kezdték hirdetni itt is; ott is. Ekként formálódott kedvezőtlenre á hangulat S nőttörí-nőtt áz -aggodalmaskodók száma; Becsben: már. akadt hang, a mely fővárosunkat fizetésre képtelennek, mondotta. Áz Önbizalom is csaknem egyszerre1 kiveszett; mert ime a költségvetési előirányzat tárgyalásakor illetékes helyről is szomorúnak jelezték pénzügyi helyzetünket. S a figyelmes szemlélő észrevehette,. hogy mennél ko- morabb, sötétebb . színekkel kezdték festeni a törvény- hatóság szaktariácskozmányaírí és közgyűlésein a székesfőváros pénzügyi viszonyait,, annál ’ inkább: növekedtek a. kölcsönmüvejetek „elé, tp.dr.it ..akadályok.1:

' Budápést Székesfőváros fiiíeló tehát az útóbb években kölcsönök felvétele alkalmával kedvezőtel