Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-03-19 / 12. szám
1900. márczius 19. motoros-kocsit is, amely olyan zajtalanul gördült akár . egy gummikerekes fiakker. Ám a főkapitány természetesen minderről mm vehet tudomást, mert ha engedélyezi az automobil bérkocsikat és omnibuszokat, árulás történik a közlekedésben, s a kamarilla nem tűrhet olyan járóműveket, amelyek úgy lehet, heteken keresztül nem gázolnának el senkit. Ezért nem járulhatott hozzá a főkapitány — szerény nézetem szerint — az automobil a bérkocsik és omnibuszok engedélyezéséhez. Soraim szives közlését kérve, maradok t. szerkesztő úrnak kész hive. Bpest, 1900. márczius 14-ikén. Bcnfentes. Kiadtuk e sorokat, mint amelyek rendkivül hü képét tükrözik vissza a mai rendőrállamnak, mely a jog, törvény és villamos periódusában uralkodik elevenek és holtak fölött. (Szerk.) Háztulajdonos kerestetik. Ezelőtt tizennégy esztendővel rendezték a főváros budai telekkönyveit. Ugyanezen munkával kapcsolatban még ugyancsak 1886-ban kisajátították az I., kerület Bognár-utcza 20 sz. a volt kis házat, melynek akkori tulajdonosa özv. Zsák Fe renczné, előbb férjezett Libor Zsigmondné szül. Christel Mária, esetleg Zabledák Mária, volt. A hosszunevü budai háziasszony sehogysem tudott megegyezni a fővárossal s igy a bíróság állapította meg a kisajátítási dij összegét 500 forin'ban. A főváros szerzett tulajdonjogát a telekkönyvben be is jegyeztették, a házat lerombolták, telkéből azóta régen közterület lett, s az egész kis ügy feledésbe merült. De nem feledkezett el a Bognár-utczai házról a vízvezetéki igazgatóság mely mind a mai napig 30 frt vízfogyasztási dijat tart nyilván a nem létező ház terhére. Csatlakozott hozzá az államkincstár, mely 20 frt adóhátrálékot keres. A két hosszuemlékezetü hatóság le akarta foglalni a Bognár utczai házat, annak azonban természetesen csak hült helyét találta. Elkezdték tehát keresni, a volt tulajdonost, akiről még csak annyi derült ki. hogy legutóbb I., Görög-utcza 5. sz. a. lakott, onnan azonban ismeretlen helyre távozott. Eltávozott pedig anélkül, hogy a neki megítélt 500 frtot a főváros pénztárából felvette volna. Azt még most is ott nyugszik, s várja jogos tulajdonosát. így esett, hogy ez a körülmény napfényre kerülvén, a két végrehajtó hivatal mellé harmadik társul hozzáállott a főváros tanácsa. Most hárman keresik együtt az ismeretlen tartózkodásu hölgyet, még pedig azért, hogy 500 frt felvételére rábírhassák, mert e nélkül nem lehet behajtani a 30 frt vizdijat, meg a hátrálékos adót. A főváros pedig igen-igen busul, hogy zavaros pénzügyi viszonyai közepette a drága osztrák értékű 30 forintokat nem tudja behajtani. Ötezerötszáz koronás megtakarítás. Tegnap vizsgálta felül a ianács a VI. kér. Próféta-utczai uj elemi népiskola és tűzoltó-kaszárnya építésének véglegesen összeállított építési költségeit. Az építkezés annak idején 43000 írttal irányozták elő, azonban az a számadások szerint a valósággal csak 40210 frlba került s igy a főváros az építésnél 2789 frt 99 kit, vagyis 6579 1 or. 98 fill, m» gtakaritást ért el. 13 A főváros gyógyfürdőinek a vize. A főváros még 1896. évben elhatározta, hogy a városligeti artézi fürdő és a Rudas-fürdő forrásainak vizét h.vatd-os vegyemlemzés a'á veszi, min hogy a források termékéről mindeddig ponlos és hiteles vegyelemzés rendelkezésre nem áll. A munkával azonban máig sem készültek el. sőt még sem kezdtek. Balló Mátyás, a fővárosi éielmiszer- és vegyvizsgáló intézet igazgatója most előjerjesztést tett a tanácshoz, hogy az intézet a többször sürgetett munkát nem tudja elvégezni, mert összes munkaerejét állandóan elfoglalják a folytonos élelmiszer vizsgálatok. A tanács ez előterjesztés alapján tegnap elhatározta, hogy a forrásvizek vegyelemzése munkájának elvégzésére egy külön ideiglenes munkaerőt alkalmaz, 200 korona havi fizetéssel, ki hat hó alatt köteles az élelmiszer- és vegyvizsgáló intézet igazgatójának felügyelte alatt a munkát teljesen elvégezni. A tanács kiköti, hogy a két forrásvíz elemzésével párhuzamosan tartozik a külön alkalmazott kívánatra a Sárosfürdő vizének vegyemzését is elkészíteni. Minihogy pedig a vegyelemzés 1200 koronás költségeire a fővárosnak ez idő szerint fedezet nincs a tanács egyidejűleg felhívta a pénzügyi és gazdasági — Yl. — ügyosz ályt, hogy az összeg fedezete dolgában, tegyen mielőbb javaslatot. A Rákóczy téri bérkocsi állomás. A tanács ma a fővárosi rendőrfőkapitányság és józsefvárosi elöljáróság indítványára elhatározta, hogy a Rákóczy-léi en ievő egyfogatu bérkocsi állomást a mostani helyéről az utcza másik oldalára, vagyis a tér közepén levő park mellett elhúzódó gyalogjáró mellé helyezi át. Az áthelyezés nem okoz kari a fővárosnak, mivel az egész úttest keramittal van burkolva s igy njabb burkolásra szükség nincs. A Rákóczy-téri háztulajdonosok örömmel fogják venni e hirt, mert a bérkocsi állomás ellen mindeddig sokat panaszkodtak, hogy gátolja a házak s főképp az üzletek előtt a szabad közlekedést. A tanács a vásárcsarnok igazgatóságát is meghallgatta a Rákóczy-téri bérkocsi ügyében, az áthelyezés ellen azonban erről' a részről sem emeltek kifogást. A szaporodó forgalom könnyebb lebonyolítása érdekében a tanács egyidejűleg a Rákóczy-téri bérkocsik eddigi létszámát hárommal felemelte, úgy hogy ezentúl ezen az állomáson tizenegy egyfogatu bérkocsi kap helyet. A létszám feleméléssel azonban a bérkocsik általános létszámát érinteni nem fogja, mivel a rendőrfőkapitányság úgy fogja a három, uj kocsit kirendelni, hogy e miatt az egyfogatu bérkocsik szániát szaporítani ne kelljen. Vendégmarasztó az Almássy-téren Mikor az ember a Dohány-utczából az Almássy-tér felé igyekezik, mielőtt magára, az úgy ahogy rendbe hozott térre kijutna, egy üres báztelek előtt Kell elhaladni. A telek belenyu- lik az az Almássy-térbe is és arról nevezetes, hogy előtte egyáltalán nincsen semmiféle kövezet, hanem puszta fekete föld. Majdnem teljes esztendeje úgy áll már pusztán, — meztelenül az utcza földje. A tér és a betorkolló utcza forgalma igen nagy á Magyar Színház közönségének egy része is arra halad el. Igen természetes, hogy a mint a legkisebb eső, vagy hó lehull a kövezetlen ütezarészre, rögtön irgalmatlan sártenger kél a nyomában. A gödrös földben néha a viz néhány négyszögöl területet is ellep — s a közönség a pocsétát el nem kerülheti mert a gyalogút az utcza másik oldalán is megszakad, lévén ott az Alméssy-tér úgynevezett „parkijának külső széle, amely szintén kövezetlen utszalag. A jámbor Erzsébetváros tűri ezt az állapotot hosszú idők óta, gázolt a sárban egész télen át, Városatya pedig — úgy látszik — nem fordul meg azon a tájon. Most, hogy egy kicsit kisütött a nap, jó lenne fővárosnak az Almássy-téri vendégmkrasztórs is gondolni, nehogy a tavaszi , esőzések g. régi állt pofim találják áz tJLágyatcft vidéket. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
