Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-02-26 / 9. szám
12 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. február 19. Aj án] ó-levél. Minthogy a «Magyar Székesfőváros“ egyes számaiból arról győződtem meg, bogy e lap a íöváros közigazgatási életével és általában a főváros községi ügyeivel tüzetesen és behatóan foglalkozik és igy a közigazgatás ismertetése és a tárgyalás alatt álló kérdések megvilagitása körül úgy a nagy közönségre, mint a közigazgatásra nézve hasznos szolgálatokat van hivatva teljesíteni: a lapot az érdeklődök figyelmébe szivesen ajánlom. Budapest, 1899. évi május hó 31 én. Halmos s. t. polgármester. Hírek a városházáról. Ingyen Dunafürdő a pesti parton A főváros a IX. kerületben évek sora óta fentartott in" gyen Dunafürdőt tavaly a budai oldalra helyezte el. Az intézkedés sok felszólalásra adott okot, mert különösen a pesti rész kültelkeinek szegény lakossága csak nehezen közelithette meg a távol fekvő uszóházat, sokakat meg a hídpénz riasztott visz- sza a fürdő látogatásától. A partbeosztó bizottság okult a múl év tapasztalatain s az idei nyárra a balparton jelölt ki helyet az ingyen uszóháznak, még pedig a Borárus-téri hajóállomás mellett. A mérnöki hivatal ma adta be véleményes jelentését a Dunafürdő uj elhelyezése dolgában. A hivatal igen szerencsétlennek mondja a partbeosztó bizottság tervét, a kijelölt helyet teljesen alkalmatlannak találja. A mondott hely az uszóház czéljaira kicsi, s olyan mélyen fekszik, hogy csak igen erős horgonyzással lehetne ott a fürdőt megerősíteni, a mi mindenképpen veszedelmes dolog. A hivatal tehát azt kéri, hogy a bizottság a Ferencz József-hidhoz közelebb jelöljön ki a fürdő számára uj helyet. Az eskütéri hid feljáróinak rendezése A fővárosi közmunkák tanácsa ma délben ülést tartott melyen a tanács és a főváros összes műszaki hivatalainak ve" zetői részt vettek. Az ülésen megállapitoták az eskütérí hid jobb és balparti feljárójának építése körül az idén végzendő összes munkálatokat. A létrejött megállapodások szerint a szükséges csatornázási-, vízvezetéki munkákat és a villamos, gáz és telefon kábelek lerakatását a főváros végezteti el, a földmunkák és kövezések elkészítését pedig a közmunkatanács vállalta magára. A munkálatok idejére a közúti villamos vasútnak a Rudasfürdőról a közmunkatanács Döbrentey-utczai palotájáig vezető útvonalát ideiglenesen áthelyezik arra az ugyancsak ideiglenes hídfeljáróra, a mit a Rudasfürdő gépháza és a Gellérthegy között építenek. Műterem — bérház. Az orsz. magyar képzőművészeti társulat arra kérte a fővárost, hogy a Kmetty-utcza 29—31- sz. a. levő 452 négyszögöl nagyságú telket adja neki arra a ezélra, hogy ott arra a czélra bérházat építtessen s abban festő, vagy szobrász művé szék számára műtermeket rendeztessen be. A bérház a tervek szerint három emeletesre épülne s 12 műtermet foglalna magában. Az egész épület 86000 frt költségbe kerül. A főváros közgyűlése a képzőművészeti társulat kérelmét elvben teljesítette is, végleges határozatot azonban nem hozhatott, mert Pál- lik Béla festőművész, kinek műterme a kért teleknek szomszédságában van, felebbezést jelentett be a kérelem teljesítése ellen. Pálliknak az a kifogása, hogy a tervezett bérház az ő műtermét megfosztaná a szükséges világítástól. A törvényhatósági bizottság ennek következtében felhívta a képzőművészeti társulatot, hogy az eredeti terveket dolgoztassa át. A társulat ma benyújtotta a tanácshoz az uj terveket, s azokat a mérnöki hivatal most már szintén elfogadásra ajánlja. Az uj terv abban különbözik a régitől, hogy mig eredetileg a bérpalotát 3 méter távolságra akárták építeni a Pállik műtermétől, addig az uj terv szerint a két épület között tiz méternyi szabad tér marad Muzeum a Rárolykaszárnyában. A fővárosi múzeumot tudvalevőleg most rendezi dr. Ku- zsinszky Bálint igazgató a városligeti volt műcsarnok épületében. Az épület azonban a muzeum czéljára s/.ük és több nagyobb méretű tárgyat nem lehet elhelyezni benne. így egyáltalán nem találnak megfelelő helyet a Tuboly Jenő festő képének, mely a millennáris kiállításon a száz év előtti és mai Budapestet mutatta be. Ugyancsak kiszorultak a múzeumból a király koronázásának jubileumára rendezett diszbandérium egyes alakjait ábrázoló lovas szobrok is, meg még egy csomó mindenféle olyan nagyobb méretű modell, amelyek egyébként sem alkalmasak arra, hogy a főváros múzeumában helyet foglalhassanak. Ilyen a Ferencz József kaszárnya, Szent István, Szent László kórház és sok más középület mintázata és egyéb hasonló másfajta modell is. Tuboly Jenő festőművész ma azt az ajánlatot tette a tanácsnak hogy e tárgyak elhelyezésére engedjen át a Károlykaszárnya első emeletén két—három termet. Ott ő saját maga elrendezi és csoportosítja az összes tárgyakat, s a szükséges javításokat, helyreállításokat saját költségén elvégzi, csupán a felhasznált anyagokért kér igen csekély költség- megtérítést. Mindezekért a munkákért csak annyit kér Tuboly
