Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-01-01 / 1. szám

1900. január 1. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 13 Közgazdaság. A Vili. kér. elöljáróság központi fűtőkészüléke. A józsefvárosi elöljáróság uj épületében a főváros köz­ponti fűtőkészüléket rendeztetett be. A munka azonban rosz- szul sikerült s a tanács nem akarta a vállalkozótól átvenni. A kályhák füstöltek, az egész szerkezei rosszul működött. A hideg idő azonban kérlelhetlenül elérkezett s a fűtőkészüléket hasz­nálatba kellett venni a nélkül, hogy fórmaszerint elfogadták volna. A vállalkozó időközben azután a hiányosságokat pótolta és a hibákat kijavította s most kéri, hogy a munkát hivatalo­san vegyék át. A mérnöki hivatal azt a javaslatot tette, a ta­nácsnak, hogy fogadja el a fűtőberendezést, mert a vállalkozó úgyis rhegbünhődött hanyagságáért azzal, hogy a hátralékos járandóságot visszatartották. A három évi jótállás idejét pedig déczember közepétől számítsák, a mikor már a berendezés ki­fogástalanul kezdett működni. A budai állandó színház helye A budai állandó színház ügyében több budai polgár me­morandumot nyújtott be a középitési igazgatóhoz. A budai pol­gárok azt kérik, hogy a színházat az Albrecht-utra, az útnak a felállítandó Hunyady-szoborral szemben levő fordulójára épít­sék. A mérnöki hivatal ma azzal a véleményes jelentéssel ter­jesztette be az emlékiratot a tanácshoz, hogy a terv teljesség­gel képtelen, s a megjelölt helyre színházat építeni sem eszté­tikai, sem technikai szempontból nem lehetséges. Szivar automaták ellen A m. kir. pénzügyigazgatóság dohány- és szivar-automa tákat akar a főváros utczáin felállítani. Az igen ügyes, erős és egyszerű szerkezetű szekrények éjjel nappal rendelkezésére állanának a közönségnek, s mindegyikben tizenkét fajta szivart lehetne elhelyezni. Ha az automatákat felállítanák a vasárnapi munkaszünetet a dohánytőzsdésekre is ki lehetne terjeszteni, a nélkül, hogy akár a kincstárnak, akár a közönségnek kára származnék belőle. — A pénzügyigazgatóság egyelőre próbaké­pen két rrtinta szekrény felállítására kért a fővárostól engedel- met. Az automatákat a Fővámtéren és a Deák Ferencz-téren állítanák fel. A fővárosi közmunkák tanácsa a kérelmet párto- lólag tette át a fővárosi tanácshoz, mely azonban azt ma eluta­sította A tanács szerint az automatákra nincsen semmi szük­ség, mert a vasárnap is nyitva tartott dohánytőzsdék a közön­ség igényeit kényelmesen kielégítik. Ezenfelül pedig az auto­maták közterületeket is foglalnának el, már pedig a tanács a közterületeknek a közönségtől való elvonásába már csak elvből sem egyelhetik bélé. Szerencsés, Bofdog uj esztendőt kinánunk üzleteinknek es előfizető­inknek­A Magyar Székesfőváros kiadóhivatala. Az u] vámvonalak. A vámvonalak kiterjesztése nyomán nagyobb lesz a fővárosnak adóvonallal körülzárt területe. Az uj területet 1900. január elsején vonják be az elzárt területbe s a fővárosi pénzügyigazgatóság hirdetés ut­ján figyelmezteti a közönséget erre az alakulásra. Az uj adóvonalnak ez az iránya: A Duna balpartján a vonal az összekötő hídnál indul ki s a vasúti töltés mellett halad a soroksári-utig; belevonja a közvágóhidat, de a marhavásártér és a konzervgyár a vonalon kívül marad, Az adó vonal itt átszeli a Vágóhid-utczát s visz a Szent László-kórházig. Innen a Kőbányai-ut átszelésével a kő- bínyai felső pályaudvar északi határa mentén visz, a körvasút mentén a Danubius hajógyárig. A Margitsziget a fogyasztási adóvonalba esik. A Duna jobbpartján a vámvonalnak az összekötő hid, az összekötő vasúti töltés a kelenföldi összekötő iv és a déli vasút töltése a határa ; innen a kis Gellérthegy alján vonul el az Alkotás-utczáig, a helyőrségi kórház közelében levő árokig, ott áttér az IsDánhegy jobb oldalára a vízvezetéki telephez s elvonul a kis Svábhegy lejtőjén a városmajor felé, a hol az uj Jánoskórház határozza meg az irányt. Ott a Pasarét átszelésé­vel a zöldmáli útra tér a vonal s a kis-czelli katonai kincstári épület mellett elhaladva, kijut a bécsi útra s visz az Aranyhe­gyi árok mentén a Dunáig. Az utak, a melyeken bort, húst és egyéb köz-égi fogyasz­tási adó alá eső czikkeket a fővárosba behozni szabad, ezek : Soroksári-ut, üllői, kőbányai, fehér, keresztúri, kerepesi, Szent- mihályi-ut, Erzsébet királyné-utja, Váczi-ut, a hol fogyasztási adóhivatalok, vagy kirendeltségek vannak. Továbbá Budán a fehérvári, promontori, budaörsi, istenhegyi, budakeszi, bécsi és szentendrei-ut. Ezeken kívül a következő haj ^állomásokon sza­bad fogyasztási adó alá eső czikkeket behozni : központi vásár­csarnok, Eskü-tér, Rudolf-kőpart, felsö-kőpart, ó-budai kikötő és Bomba-tér. Végre a Budapest felé irányuló vasúti és helyiér­dekű vasutak állomásain. Minden egyéb utat tilos útnak tekintenek s mint ilyen tilalmi táblákkal és sorompókkal van megjelölve és pénzügy­őröktől ellenőrizve. A ki tiltott utón akar adóköteles tárgyat a fővárosba hozni, azt megbüntetik. Az uj rend ma, január 1-án lépett életbe. Szocziálisták hatalmába került egyesület A budapesti kocsigyártó segédek szakegyesülete elten panaszos kérvények érkeztek az utóbbi időben a tanácshoz. Az egyesület tagjai közó csapatostól vettek fel tagokat a nélkül, hogy az alapszabályok megkövetelte beiratási dijat lefizették volna. Nagy részük ezenfelül nem is szakbeli ember, ki az egyesületnek tagja sem lehet. Ilyen módon többségre jutott egy párt az egyesület kebelében, mely a választmányi helyeket nem­zetközi szocziálistákkal töltötte be s a vezetés hatalmát, egé­szen ezek kezébe játszotta át. A kisebbségre szorított munkás tagok közül néhányan panaszt tettek az elöljáróságnál az egye­sület vezetősége ellen, mire a választmány egyszerűen kizárta őket az egyesületből. A tanács a panaszok alapján szigorú vizsgálatot indított s a kizáró határozatokat megsemmisítette. A kocsigyártó vagy rokon iparokkal nem foglalkozó egyéneket a tagok sorából törülte, a pénztárost állásától elmozdította, mert szintén nem szakmunkás. Az egyik választmányi tagot legutóbb számvevőnek is megválasztották. Ez is alapszabályellenes dolog- miért is a tanács a tagot mindkét tisztségétől megfosztotta. A beiratási dij nélkül felvett tagok beiratási dijának megtérítésére az elnököt és választmányt a tanács egyetemlegesen kötelezte. A hatoság intézkedése az egyesület régi tagjai között általános örömöt és megelégedést keltett, mert csak igy remélhető, hogy a már-már egészen züllésnek indult egyesületet a komoly mun­kások számára megmenthessék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom