Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-02-12 / 7. szám

u A csökönyös automata látcsövek. A főváros színházainak közönsége a ligulóbbi időben kü­lönös szórakozásra tett szeri. Külföldi mintára berendezték ná­lunk is az automata-kukker tartókat. Húsz krajezár bedobása árán elég jó szinházi látcsőhöz lehetett egy darabig jutni. De csakis egy darabig. Ma már ugyanis a kukker-automaták a kö­zönségnek nem örömet, hanem rengeteg bosszúságot okoznak. Az előadásból az első negyed óra alatt nem hallani semmit, mert a masinák lassankint felmondják a szolgálatot s két-három szinházi jegyszedö birkózik egy-egy makacskodó automatával, a míg iszonyú csörömpölés közben ki birják fejteni belőle a kukkert. Ez azonban még a jobbik eset. Igen gyakran a viasko- dásban a masina marad a győztes. Fejszét behozni nem lehet, a kukkeres hallgatóság hevesen követeli a csendet, ilyenkor te­hát az a vége a dolognak, hogy odavész a kéthatos, és se pénz, se kukker. Az automaták bérlői másnak nyugodt lélekkel szedik ki a begyült pénzt, de a romlott masinák megjavításá­val senki sem törődik. Jó lenne a színházak igazgatóságának, vagy szükség esetén a hatóságnak beleavatkozni ebbe a do­logba, mert a közönségnek ez az uj fajta bosszantása, sőt mondhatni fosztogatása már csakugyan tűrhetetlen valami. A magyar képzőművészet múltja A párisi világkiállítás budapesti előkészítő bizott­sága ma arra kérte a tanácsot, hogy Führer Richard szobrászművésznek a „Tánczosnő“ czimü szobormü­vét engedje át a kiállítás magyar osztálya számára. A szobor a főváros tulajdona s a most bezárt téli tárlaton is kiállították. A bizottság a kérelmet zzal okolja meg, hogy a kiállításon Magyarország tíz éven belüli művészeti termelését is be akarja mutatni, hogy a müveit világot a magyar művészet alkotóképességé­ről és színvonalának előkelőségéről meggyőzhesse. Szegény magyar képzőművészet I Amelynek tiz esz­tendős múltját éppen Führer urnák kell képviselni. Pályázat lakatos munkákra A VIII. kér. elöljáróság a VIII. kerületben levő összes szé- Kestővárosi épületekhez 1900, 1901 és 1902. években szükséges lakatos javítói munkákra szükebbkörü ajánlati tárgyalást hirdet. A pályázóknak ajánl.tukat magyar nyelven szerkesztve egy koronás bélyeggel ellátva és bepecsételve 1900 évi február hó 23 án délután 5 óráig kell a VIII. kér. elöljáróság kezéhez (Ba- ross-u. 65—67. sz. I. em. 18 szám alatt) benyújtani, mert az elkésve érkező ajánlatokat nem fogadják el. Az ajánlathoz 200 szóval Ketlöszáz korona bánatpénzről szóló letéti nyugtát kell csatolni. A bánatpénzt a 8. kér. elöljáróság pénztáránál kell le­tenni. Az egységárakra vonatkozó kimutatást a VIII. kér. szám­vevőségnél egy korona dij lefizetése mellett lehet megkapni s az árlejtési feltételek ugyanott megtekinthetők. Az ipartauács megalakulása. Az iparlanács tagjai \álasztását nemrég tartották meg. A választást most a kereskede'mi miniszter is megerősítette s igy az ipartanács az 1900. évre végleg megalakult. Tagjai lettek, a közigazgatási bizottság részéről : Csepreghy János müasztalos és Freybe ger Pál vaskereskedő, rendes tagok Kölber Lajos ko­csigyáros és Forgó István üveges, póttagok a budapesti keres­kedelmi és iparkamara részéről: Ullmann Emil kereskedő és Madary Gábor^ asztalos rendes tagok ; Goldberger Berthold nagy» kereskedő és Bausch Ferencz póttagok. — A polgármester teg­nap kelt rendeletével az ipurtanács jegyzőjéül dr. Seregi Zol­tán tanácsjegyzőt rendelte ki 1900. február 12 Közgazdaság. Iparhatósági megbízottak választása. Az iparhatósági megbízottak választására vonat­kozó jelentésüket most terjesztették a kerületi elöljá­róságok a tanács elé. Az összes jelentések egyhangn tanúbizonyság i szerint a megbízottak idei választása sem járt örvendetesebb tanulságokkal, mint az előző években tartott választások. Az iparhatósági megbízottak mandátuma min­denkor cs )k egy évre szól. A hatóságok, okulva az elmúlt évek szomorú tapasztalatain, mindent elkövet­tek, hogy az iparhatósági megbízottak élő-halott tes­tületét életre keltsék. Ahhoz, hogy a megbízottak bi vatásuknak megfelelhessenek, az volt a fő kellék, hogy az érdekelt választó közönség közönbösségét megtörjék s érdeklődését az ügy iránt felébresz- szék. Az előző években az iparhatóságok a budapesti kereskedelmi- és iparkamarára és az orsz. iparegyo- sületre hárították a felelősséget; ezek nem érdeklőd­tek kellőképpen az ügy iránt A tanács az idén mindkét testületet jó előre ér­tesítette a választás határnapjáról és körülményeiről s teljes megnyugvással várta az eredményt. Az uj iparhatósági megbízottak névsora még annak idején nyilvánosságra került s egyhangúlag megállapítják, hogy az idei választás se nyújtott különb képet, mint az előző években lefolytak A kereskedelmi- és ipar­kamara kiküldötte bizalmi férfiak egy része meg sem jelent a választáson s az a legteljesebb közönyösség mellett folyt le. A kiküldött bizalmi férfiak nagyobb részt kisebb kereskedők és iparosok voltak, kiket sa­ját üzletük kötött le és vont el a közszolgálattól. A választók maguk pedig mit sem törődtek az egész dologgal. A fővárosban összesen 407 iparos és keres­kedő szavazott le. Ezek közül az I. kerületben 9, a II. kerületben 48, a III. kerületben 14, a IV. kerület­ben 77, az V.-ikben 8, a VI-ikban 108, a VII-ikben 81, a Villákban 57, a lX-ikben 10 és a X-ikben ösz- szcsen 4 szavazatot adtak be. Ezek a számadatok elég jellemzőek. Legfeltűnőbb közöttük talán a Lipót­város wyólcz szavazata, ügy látszik, — a gazdag nagy- kereskedő urak éppen nem veszik komolyan e magá­ban véve elég fontos ügyet. — A megválasztott meg­bízottak e hónapban tartják meg alakuló üléseiket. Egy-két kerületben olyan egyént is megválasztottak, ki nem fizet legalább évi 20 frt III. osztályú kereseti adót. Ezeknek megválasztását a hatóság semmisnek nyilvánította és helyettük a legtöbb szavazatot nyert póttagokat hivták be. A Budapesti takarékpénztár és országos zálogkölcsön részvénytársaság. Feb”, hó 5-én délelőtt tizenegy órakor tartotta idei ren­des közgyűlését Tolnay Lajos országgyűlési képviselő elnöklése mellett. A kormány részéről Ballay Lajos osztálytanácsos, mint kormánybiztos volt jelen. A kö/gyülés az igazgatóság és fel­ügyelő-bizottság jelentését egyhangúlag tudomásul vette, az igazgatóságnak a múlt évről áthozott 20.487 frt 11 krr^l együtt 419.052 frt 87 krt tevő tiszta nyereség felosztására vonatkozó indítványát, mely szerint a) a tartalékalap gyarapítására 4 szá­zalék =*= 15.942 forint 63 kr helyett 35.000 frt. miáltal a túrta. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS

Next

/
Oldalképek
Tartalom