Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-02-12 / 7. szám
1900. február 12 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9 nára rúgtak, ebből 83 millió esik a budai, 635 millió a pesti részekre. Egy-egy lakóháznak átlagos épitkezési költsége kitett: 1874-----------------12 4.628 koron-át 1879 ------------------82 .528 1884------------------58.904 1889 ------------------60.206 1894 87.068 1895 ------------------82 .566 1896 ------------------94 .148 1897 -----------------94 .288 » Az épületek magassága szerint pedig 1897-ben volt az átlagos épitkezési költség: Földszintes háznál 13.455 korona 1 emeletes „ 54.640 „ 2 116.782 „ 3 170.336 „ Igen érdekesek azok az adatok, amelyek a fővárosi házak bérjövedelmére és adószolgáltatására vonatkoznak. Az összes fővárosi épületek bérjövedelme 1898-ban 96,689.779 koronára rúgott, miután 101,014.531 korona bérjövedelemből 4,324.752 korona lakásüresedés czimén töröltetett. Minthogy pedig a házak száma 1898-ban 15.397 volt, egy házra átlag 6280 korona bérjövedelem esik. Az összes bérjövedelemből 42a/4 millió volt adónak alávetve, mig az uj épitkezésből eredő maradvány adómentes. Ezután a 423/4 millió adóköteles bérjövedelem után állami, községi adó és házbérkrajczár fejében összesen 14,340.467 korona adót vetettek ki, 100 korona házbérjövedelemre tehát átlag 33.7 korona adó jut. Az összesen kivetett 14,340.467 korona adóból 7,224.259 korona = 50.4°/ állami adóra, 3,806 683 korona = 26.5 % községi adóra, 3,3C9.625 korona = 23.1o/o pedig házbérkrajczárra esik. A fővárosi házak bérjövedelmét és adószolgáltatását 1874. óta öt évenként, illetve az utóbbi öt évben évenként a következő táblázat tünteti föl: Tényleges bérjövedelem. Összes adó koronákban 1874 45,108.188 10,092.617 1879 35,123.176 7,785.281 1884 43,586.030 8,057.380 1889 57,392.168 10,705.332 1894 69,991.108 11,754.041 1895 74,016.958 12,097.922 1896 83,651.112 11,423.377 1897 89,631.206 13,806.696 1898 96,689.779 14,340.467 Végül kitüntetjük az év első i tíz hónapjában (január — október) a főváros által kiadott lakóház építési engedélyeket az utóbbi 10 évre : 18ö0-ben 431 1895-ben 737 1891 „ 411 1896-ban 484 1892 „ 450 1897-ben 752 l893-ban 621 1898-ban 590 1894-ben 572 1899-ben 354 Látjuk, ebből, hogy az építkezések száma, amely már 1898-ban az előző évvel szemben jelentékenyen csökkent a múlt évben oly alacsony színvonalra szállott alá, amdyen nem volt az egész deczenniumban. A szemétszállítás reformja. A főváros nemrégiben ajánlatot kapott a Kop- rofor szemétszállító vállalat részéről, a mikor a budai szemét kiszállításáról volt szó. A vállalat hordozható ládákkal akarta a szemétszállítást végezni. Egyelőre az ajánlat fölött nem döntött a város. Kiadta a különböző szakközegeknek, hogy mondjanak véleményt a tervezett reformról. A benyújtandó vélemények előkészítéséhez magunk is szolgáltatunk egy kevés adatot, a melyet egyik e téren elismert szakember munkájából vettünk át. Ez a szakember Dietrich E. a berlini műegyetem tanára, a ki a hordozható ládákkal való szemét- szállításról a következőket mondja : A szemétszállítás terén nagy haladás volt már az, mikor a nyitott szemetes kocsikat kiküszöbölték. Ezekkel a kocsikkal rendkívül sok kellemetlenség járt. A szemét beöntésekor nagy por képződött, a melyet növeltek a kocsisok és a segédmunkások, a kik a kocsi tetején a használható hulladékok kiválasztásával akartak egy kis mellékkeresetre szert tenni. A pormentes szemétszállilásra törekedett minden hatóság, a mely belátta, hogy ennek elérése nemcsak a köztisztaságra, hanem a közegészségre is nagyon fontos. A nagy, nehézkes, zártfedelü szemétkocsiktól igyjutottunk el a könnyebb kezelésű hordozható ládák, hordozható hordók s legújabban a hordozható zsákok rendszeréhez. Az első pillanatra a három uj rendszer között legpraktikusabbnak látszik a ládákban, vagy hordókban való szállítás. A szemé'gyüjtö zsákok iránt nincs bizalom, mert kezelésüket nem tartják előnyösnek. A gyakorlatban azonban megfordítva áll a dolog. A ládákkal, vagy hordókkal való szemétszállítás nehézkés, költséges és időtrabló. A zsákokban ellenben gyorsan, olcsón és a leg tisztább módon lehet a szemetet elszállítani. A szemétszállító ládáknak olyanoknak kell lenniük, hogy a gyakori használat következtében gyorsan el ne kopjanak és megfelelően legyenek kibélelve az elégés ellen, mert gyakran megtörténik, hogy félig tüzes hamut szórnak beléjük. Egy ilyen jól elkészített láda 180 liter űrtartalom mellett, 44 kgr. súlyú. A legkönnyebb fajta hordozható hordó pedig, amelybe 180 liter szemét fér 23 kgr. súlyú, 1000 liter szemét elszállításához tehát, a melynek súlya 400 kgr. 244 kgr. súlyt kitevő hordozhatóláda szükséges a nehezebbfajtából, a könnyebb fajtából pedig 128 kgr. súlyú. Ilyenformán tehát 400 kgr. (1000 liter) súlyú szemét elszállításánál 61 százalék a holt teher, a mely a nehezebb és 32 százalék, a mely a könnyebb fajtáj u hordozhatóládák súlya gyanánt a számításnál számbaveendő. De ez a számítás csak akkor vág be, ha minden egyes láda szinültig megtelik. A legtöbb esetben azonban a ládákat félig üresen, vagy egy negyed részben üresen hordják a kocsikra úgy, hogy 400 kgr. (1000 liter) szemét elszállításához annyi hordozhatóláda kell a nehezebb fajtából, a mennyinek a súlya 326 kgr., a könnyebb fajtából pedig annyi, a mennyinek a súlya 170 kgr. A kiszállítandó szemétnél tehát a szám ha veendő holtteher az első esetben 81 5 százalék, a második esetben 42 5 százalék. így vagyunk a hordozhatóládákkal, vagy hordozhatóhordókkal. Sokkal előnyösebb ennél a rendszernél a hordozhatózsákokkal való szállítás. Ezek a zsákok eléghetetlen, nedvességet álló, asbest fonalakból vannak szőve, a fonalak közé pedig — bogy tartósságuk még nagyobb legyen — rézsodronyok vannak
