Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-02-12 / 7. szám

1900. február 12. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 5 Az Újépület telekrendezési költsége. Az Újépület telkén nagyban építkeznek. Itt-ott már kész paloták állnak, amelyekből maholnap, csak a lakó hiányzik, meg a vízvezeték, világítás, csator­názás és a házakhoz vezető járható ut. Másfél év óta rendezik a területet, majd a közmunkatanács, majd a főváros és éppen hat éve annak, hogy lezár­ták az Újépület átvételére vonatkozó aktákat. Ez alatt a hat év alatt 1894-től—máig állandóan napi­renden volt az Újépület. A sajtó és a közönség ért­hető örömmel fogadta a gyászos emlékű épület lebon­tásának hírét. Nagy szeretettel elevenítették föl a szabadságharcznak az Újépülethez fűződő reminisczen- cziáit s ennek tartama alatt napirenden volt egészen máig. Majd megkezdődött a lebontott épület telkének szabályozása. Hogyan osszák fel az óriás területet; miképen építsék be ; hol legyenek parkok, hol nyissa­nak utczát, hol állítsák fel a rég tervezett szabadság- harczszobrot ? És mikor ezeket a kérdéseket is elin­tézték még akkor sem tűnt el az Újépület a napi­rendről, mert a nagyobbszabásu paloták építésére ki­tűzött pályázatok alkalmával állandóan közforgalom­ban volt az Újépület. Csak a főváros feledkezett meg az Újépülettel kapcsolatos kötelezettségekről 1894-ben, amikor lezárták az Újépület aktáit, félretettek min­den rávonatkozó iratot. Ezek között volt egy nagyon fontos okmány: a pénzügyminiszter leirata Ennek a leiratnak előző históriája a következő : A pénzügyminiszter tudatta a fővárossal az Új­épület átengedésére és a telkek értékesítésére vonat­kozó föltételeket. Egyben kijelentette, hogy a közterü­letekre szükséges telekrészeket ingyen engedi át a fő­városnak. A leirat a városnál meglehetős örömet kel­tett. A közgyűlés hódoló köszönettel vette tudomásul a pénzügyminiszternek azt a kijelentését, hogy az ut czélokra szükséges telkeket ingyen engedi át és kö­szönetét feliratban adta tudtuk Ebben a feliratban megkérte a minisztert arra is, hogy tekintettel az Újépület telkének értékesítéséből befolyó óriási jöve­delemre, a főváros kezelésébe átengedendő utakat tel­jesen elkészítve adja át. A pénzügyminiszter a fel­iratra rövidesen megadta válaszát. A hódoló köszöne­tét illő kegyességgel fogadta, egyebekről pedig leira­tában hallgatott. Az Újépület aktáival ez a leirat is levéltárba ke­rült s ott pihent mostanáig, amikor az utrendezések ügye újra napirendre kerítette. Az újépület telkén tervezett utakat ugyanis ren­dezni kell. A főváros tanácsa abban a véleményben volt, hogy az utak rendezése a pénzügyminisztérium kötelessége. És nagy büszkén előszedték a feledésbe temetett aktákat. De mekkora volt meglepetésük, ami­kor látták, hogy a pénzügyi és gazdasági ügyosztály 1894. évbeli főnöke nem vette észre a leirat hiányait s további intézkedés nélkül levéltárba tétette. Ez a kis tévedés mindössze néhány százezer forintjába ke rül a fővárosnak, mert az utak rendezését most sa­ját költségére kell végeztetni. A mérnöki hivatal el is készítette az Újépület telkének végleges szabályozási tervét. Az egész terülten összesen két házcsoportot fognak épí­teni, amely harmincz palotából áll. Közepe tágas tér lesz, itt állitják fel a Szabadságszobrot. A szobortól déli irányban két oldalt egy-egy hosszúkás parkot rendeznek be, melyek mind­egyike 145 méter bosszú és 30 méter széles lesz. A parkok kö­zépső részén a Perczel-utcza és Árpád-utcza tengelyében egy-egy kisebb szobor, a sarkokra pedig egy-egy, összesen négy szökő­kút kerül. A parkok északi szélén a Zoltán-utcza vo­nul végig, ennek tengelyébe esik a tér közepén álló Szabadság- szobor. A két park déli szélét a Széchényi-utcza határolja. Ennek déli oldalán a régi Széchenyi-tér helyén négy parkot alakíta­nak. A két kisebb a már említett két nagyobb parknak folytatását alkotja; tőlük jobbra és balra pedig a két nagyobb közkert lé­tesül. Egyik a Sas-utczából a Nagykorona-utczáig, a másik pe­dig a Nádor-utczától a tér nyugati oldalán nyíló uj utczáig fog ter­jedni. Ez az uj utcza a volt Széchenyi-tértől egészen a Szabadság­térig vezet és párhuzamosan halad a Nádor-utczával. A köztük levő telket az uj tőzsde-palota czéljára szánták. A keleti oldalon levő park és a Hold utcza között levő telekrészt két egyenlő házcsoportra osztják. A déli rész az Osztrák-magyar bank telke, az észak négy tulajdonosé. Ide épül a kereskedelmi csarnok és a posta­takarékpénztár palotája. A Szabadság-térre észak felől egyenes irányban a Honvéd-utcza vezet, két oldalról pedig északnyugati illetőleg északkeleti rézsútos irányban két uj utczát nyitnak a Vécsey- és Aulich-ulczát. Ezek és a Honvéd-utcza között egy-egy ötszegletü házcsoport fog emelkedni. Tőlük délfelé a Zoltán- utczáig egy-egy hasonló ötszögletü háztömböt épitenek. A nyu­gati csoportban épül az Adria részvénytársaság épülete. A Hold-utczai vásárcsarnok a kiszélesített Hold-utcza és a szembe nyíló Zoltán-utcza torkolata következtében nyílt front­hoz jut. Az egész terület teljes berendezése, az összes földalatti közmunkákkal : vízvezeték csatornázás, a te­lefon, gáz, és villamos-világítás vezetékének leraká­sával együtt egymillió kétszázezer koronába kerül. Ezt az összeget a vérrnesebbek vélekedése szerint a pénz­ügyi kormány meg fogja téríteni. Szegénységi bizonyítványok. A belügyminiszter nemrég körrendeletben figyel­meztette az összes hatóságokat, hogy a szegénységi és vagyontalansági bizonyítványok kiállítása körül ezentúl nagyobb pontossággal járjanak el. A fővárosi tanács a rendeletet, a kér. előljárósággokkal közölte, de bizony a szegénységi bizonyítványok kiállítása továbbra is csak a régi felületes módon történt. A kir. járás­bíróságoktól egyre-másra érkeznek e miatt a tanács­hoz panaszok. Ma végre a tanács is megsokallta a dolgot, és újabb rendeletet bocsájtott ki a kerületi elöljáróságok számára. Lelkűkre köti ebben, hogy a szegénységi és vagyontalansági bizonyítványokat a legszorgosabb nyomozások alapján állítsák csak ki s a miniszteri rendelet értelmében mindenkor tüntes­sék fel bennük, hogy a szegénységi bizonyítványt el­nyert fél sem birtok, sem tőkepénz, vagy járadék, sem pedig munkálkodása, vagy szolgálata következ­tében nem bir nagyobb jövedelemmel, mint a mek­korát lakóhelyén a közönséges napszám kitesz A fél vagyoni és kereseti viszonyairól a hatóságnak pontos és megbízható tudakozódás utján kell meggyőződést szereznie és a bizonyítványon fel kell. tüntetni, hogy azt a megfelelő nyomozás alapján állították ki. — Végül a tanács felhívta a kerületi elöljáróságokat, hogy a szegénységi bizonyítványok kiállítását meg­előző nyomozáshoz közös értekezletükön jegyzőkönyv formulát állapítsanak meg és azt jóváhagyás czéljá- ból a tanácshoz terjeszszék be. E formula megállapí­tása lesz az elöljárók legközelebbi közös értekezleté­nek egyik legfontosabb tárgya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom