Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-01-29 / 5. szám
14 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1900. január 24 Ajánló-levél Minthogy a „Magyar Székesfőváros“ egyes számaiból arról győződtem meg, hogy e lap a főváros közigazgatási életével és általában a főváros községi ügyeivel tüzetesen és behatóan foglalkozik és igy a közigazgatás ismertetése és a tárgyalás alatt álló kérdések megvilágítása körül úgy a nagy közönségre, mint a közigazgatásra nézve hasznos szolgálatokat van hivatva teljesíteni: a lapot az érdeklődök figyelmébe szívesen ajánlom. Budapest, 1899. évi május hó 31 én. Halmos s. k polgármester. Hírek a városházáról. A józsefvárosi toronyóra A józsefvárosi toronyóra ügyében a mérnöki hivatal ma tette meg jelentését a tanácshoz. A tanács ugyanis megelégelte a panaszokat, a mik a Józsefváros nyolcz testvér-órája ellen unos-untalan felhangzottak s elhatározta, hogy véget vet a világ legszeszélyesebb óramüve garázdálkodásának. Megbízta tehát Sovinszky J. szakértő órásmestert, hogy hozza rendbe a rakon- czátlan szerkezetet. Az órás azonban bejelentette, hogy a rendbe' hozás nem megy olyan könnyen, mert a toronyéra komoly szerkezeti hibákban szenved, a melyek közül a fontosabbakat ()00 koronáért hajlandó megigazítani, egyébként pedig é\i 300 koronáért elvállalja az óra felhúzását és rendbentartását. A tanács erre a mérnöki hivatal szakvéleményét is meghallgatta. A mérnöki hivatal mindenben igazat ad az órásmesternek s ajánlatát elfogadásra ajánlja. Érdekes a dologban, hogy az óramüvekre és elhelyezésükre vonatkozólag milyen lesújtó kritikát gyakorol a mérnöki hivatal. A jelentés szerint a toronyóra a világ legsilányabb készüléke. Mikor felhúzzák az órákat az egész gépezet megáll. A mű tengelyei lazán kapcsolódnak össze, méreteik hibásak, az egész mesterség olyan tökéletlen, hogy csuda, hogy úgy is járt, mint eddig. Az órajavitásával egyidejűleg szóba került, hogy a számlapokat és mutatókat is meg kellene tisztogatni. A mérnöki hivatal ezt a templom általános renoválása idejére akarja halasztani, mert a tisztogatáshoz külön állványzatot kellene felállitani, a mi igen nagy költséget okoz. Villamos megállóhely a Károlykaszárnya előtt Mióta a Károlykaszárnya központi városházává vedlett át s ráadásul udvara vásártérré alakult, a forgalom nagyon természetesen megsokszorozódott hatásain belül. Naponként sok száz, meg száz ember keresi fel az épületet, melynek egyik legsűrűbben járt főkapuja a Károly-körutra nyílik. A kaszárnya épületéhez a villamos vusutak jó közlekedést biztosítanak, csak az a baj, hogy a büszkén robogó kocsik könyörtelenül elviharzanak a kaszárnya kapuja előtt, ott nincs megállóhely. A ki a kaszárnya épületébe igyekezik, tetszése szerint szállhat le a terjedelmes épület innenső, vagy túlsó sarkán, a hol bejárás nincs, — a kapunál azonban, a hol be is leketne jutni, — soha. A közönség és a hivatalnokok érdekében egyaránt itt az ideje, hogy a tanács felszólítja a közúti villamos vasut társaságot, hogy a régen óhajtott és feltétlenül szükséges megállóhelyet immár rendez- tesse be. A szemétgyűjtés reformja A szemétgyűjtés és kifuvarozás ügye minden közhatóságnak gondot okoz. A legtöbb helyen azon igyekeznek, hogy a városok területéről kifuvarozott szemetet valami módon értékesítsék. Mostanában Berlin városa jutott bajba a szemét kérdésével. Eddig ugyanis az volt az ottani általános rend, hogy mint nálunk is történik, — a város területéről kifuvarozzák a külső telkekre, s ott felhalmozzák. A berlini szemetes telepek azonban nagyrészt megteltek, vagy más czélra vették azokat használatba. A berliniek hirtelenében nem találnak alkalmas uj helyet a szemét lerakására, s ezért most az uj találmányu We- (jencr-féle szemét égető-készülékkel tettek kísérletei. A szemét égetésnek az lenne a legfőbb előnye, hogy a szemétben felhalmozódó egészségtelen anyagokat elpusztítaná. A találmány azonban a gyakorlatban nem vált be mert működése rendkívül költséges. A feltalálók azzal biztatnak, hogy a szerkezetet rekonstruálják, s a szénfogyasztását legalább 20o/o-kal csökkentik. A kísérleten részt vett hatósági megbízottak azonban még ebben az esetben is igen drágának tartják a szemétégető masinát s egyelőre más módokat keresnek a szemétkérdés megoldására. A berlini tanács mind e mellett kimondotta, hogy a szemétége tés eszméjét véglegesen nem ejti el, hanem megvárja, mig tökéletesebb szerkezetet készítenek a szemét elemésztésére.
