Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-02-13 / 7. szám
12 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS hogy az ültetéshez szükséges faanyagot bocsássa díjtalanul rendelkezésére. (Főv. Tnd.) A fővárosi pénztár zavara. A múlt hónapban a főszámvevő azt az előterjesztést tette a tanácsnak, hogy a főváros kezelése alatt álló alapok pénzkészletének két millió forint ára köl- csönykötvényt adjon el, mert az első negyedév kiadásait egyébként nem tudnák fedezni. Az előterjesztést a közgyűlés is elfogadta, ma pedig megérkezett a belügyminiszter jóváhagyása, a mely a fővárost kellemetlen zavarból mentette ki. Az ex-lex miatt ugyanis a községi szolgáltatások olyan csekély mértékben folynak be, hogy a főváros a rendes kiadásait csakis az említett két millió forint felhasználásával tudja fennakadás nélkül fedezni. (Főv. Tud.) A Szent György-tér szabályozásának kérdésében felmerült elvi ellentétek oka. A miniszterelnök a főváros küldöttségének kijelentette, hogy a Szent György-tér szabályozása ügyében nem fogadhatja el a főváros álláspontját, hanem a közmunkatanács szabályozási tervét. A miniszterelnök eme kijelentése általános megütközést keltett, mert az állás- foglalás okául azt hozták fel, hogy Lobkovitz herczeg hadtestparancsnok ellenzésén múlik a Szent György-tér megfelelő szabályozása. Illetékes forrásból ezzel szemben a következőkről értesültünk: Lobkovitz herczeg hadtest- parancsnok a térszabályozást egyáltalán nem ellenezte s jelenleg sem ellenzi. A szabályozás megakadályozása a Hentzi-szobor eltávolításával függ egybe. A miniszter- elnök ugyanis, a mikor a király a királyné szobrának elhelyezése dolgában döntött, utasítva lett, hogy a királyné szobra a közvélemény óhajának megfelelően a Hentzi- szobor helyére jöjjön. így lehetett csak megokolni a Hentzi-szohov eltávolításának szükségességét a katonai körök előtt. Ha most már a teret a főváros tervei szerint szabályozzák, a Hentzi-szobrot eltávolítják ugyan, de a királyné szobrát egészen más helyen: a pesti bástya felé állítanák fel. Ez a körülmény dezavuálná a miniszterelnöknek a katonai körök megnyugtatására tett azt a kijelentését, hogy a királyné szobra csakis a Hentzi- szobor helyén emelhető fel. Az új törvényhatósági közutak. A törvényhatóság 1896-ban elhatározta, hogy az Erzsébet királyné, csömöri, jászberényi, maglódi, üllői, budaörsi, budakeszi, hidegkúti, szt.-endrei, palotai, fóthi-utat, kispesti telepen átvonuló Szt. -László-utat, a promontori, a telep, keresztúri, gyömrői, istenhegyi, báró Eötvös, nagy-kovácsi és külső soroksári-utat az államtól a maga kezefésébe veszi át, s kötelezte magát arra, hogy az átvételtől számított két év alatt a kérdéses utak törzskönyvezését végre hajtatja. Ezt a határozatot a kereskedelmügyi miniszter is jóváhagyta. A mérnöki hivatal pedig ma azt jelentette, hogy a törzskönyvezést a kitűzött határidő alatt nem tudja befejezni, mert a műveletre szükséges pénzösszegről az idei budgetben nem gondoskodtak. (Főv. Tud.) 1899. február 13. A czitadella bontása. A czitadella lebontása tárgyában négy ajánlat érkezett be a székesfőváros tanácsához. A tanács az ajánlatok közül Barcsay Lajos ajántatát fogadta el, ki a bontási munkálatot 3400 frtért végzi s a nyert téglaanyagért, valamint a hid- följáróért 400 forintot fizet. A kőanyagot idomokba rakja s igy a czitadella helyén történő esetleges építkezésnél fel lesz használható. (Főv. Tud.) KÖZGAZDASÁG. Kereskedelmi Bank — Közúti Vaspálya. A budapesti piacz legnagyobb és legtevékenyebb vállalatai közül kettő: a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Budapesti Közúti Vaspálya-társaság olyan szoros összeköttetésbe lépnek egymással, mely a piacz pénzügyi viszonyaira nézve nagyfontosságú. A két intézet vezetői között ugyanis, mint értesülünk, utóbbi időben tárgyalás folyt oly irányban, hogy a két vállalat eddigi barátságos üzleti összeköttetése a jövőre nézve még bensőbbé tétessék és állandó alapra helyeztessék. A két nagy intézet között ily módon létesítendő bensőbb viszony pénzügyi jelentősége szembeötlő. Tudvalevő dolog, hogy a Budapesti Közúti Vaspálya-társaság rendkívül nagy mozgó tőkével rendelkezik, mely természetes érdekévé teszi, hogy egy elsőrangú bankkal állandó és rendszeres összeköttetést létesítve, pénzügyi érdekeit ez összeköttetés révén is előmozdítsa. Viszont a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank erős üzleti fejlődésére nézve kiváló fontosságú, hogy ily hatalmas és előkelő közlekedési vállalatot érdekkörébe bevonhat. Nemcsak a két intézetnek magának fog tehát e szövetkezés nagy és állandó előnyöket nyújtani, hanem az a budapesti piacz általános fejlődése szempontjából is nagyjelentőségű eseménynek vehető. Miután a Kereskedelmi Bank a Budapesti Közúti Vaspálya-társaság igaz dato ságáb an már régebben képviselve van, felmerült az az eszme, hogy a Közúti Vaspályának is egy képviselője helyet foglaljon a Kereskedelmi Bank igazgatóságában. Ennélfogva a Kereskedelmi Bank szombaton tartott közgyűlésén azt indítványozták, hogy a Budapesti Közúti Vaspálya - társaság vezér- igazgatója, haraszti Jelűnek Henrik a bank igazgatóságába beválasztassék. Ezzel a bank igazgatótanácsa is oly kiváló erővel gyarapodott, melyet a magyar közgazdaság terén különben is a legelső helyek egyike illet meg. Az első Magyar Iparbank mérlege a következő adatokat mutatja. Vagyon: Pénztári készlet 209,051 frt 38 kr. Váltótárcza : Bankszerü váltók 3.862,430 frt 13 kr. Hitelegyesület váltók 676.560 forint. Összesen 4.538,990 frt 13 kr. Kölcsönök értékpapirosokra 1.401,160 frt 94 kr. Jelzálogkölcsön 20.308 frt 45 kr. Pénzváltó-üzlet 489.020 frt 45 kr. Értékpapírok 45.4000 frt. Adósok 768.683 frt 79 kr. Letétemények 67.640 frt. — Teher : Részvénytőke 2.000,100 frt. Takaréklap 395.000 frt. Takarékpézíári betétek és azok kamatai 3.353,805 frt 26 kr. Pénztárjegyek 69.600 forint,
