Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-09-25 / 35. szám
12 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS A mulatós egyesület. A budapesti könyvkötősegédek szak-, önképző-és segélyegyesületével sok baja volt már a fővárosi tanácsnak. A kala- mitások akkor kezdődtek, mikor az egyesület tánezmulatságot rendezett, s az elnöke nem vett részt benne. A választmány mulatós tagjai annyira felháborodtak ezen, hogy legközelebbi ülésükön az elnököt egyszerűen elcsapták, az alelnökkel közgyűlést hivattak össze, ott megválasztották új elnökükké, s zavaratianul gazdálkodtak az egyesület erkölcsi és anyagi tőkéjében egyaránt. A pénzt kidobálták mindenféle alapszabályellenes czélokra, összejöveteleiken pedig szoeziális irányú felolvasásokat tartottak. A vidám állapotnak azonban csakhamar véget vetett a fővárosi tanács, mely az összes határozatokat, melyeket a szabálytalanul elbocsájtotl régi elnök távollétében hoztak, sorra megsemisítette és az elnököt régi állásába visszahelyezte, a jogtalanul kifizetett összegek visszatérítésére pedig a választmányt kötelezte. Ennek alapján az egyesület új közgyűlést tartott, szabályszerűen új elnököt választott s a tanács rendelkezésének mindenben eleget tett, csak a visszatéríteni kötelezett pénz nem akart semmikép sem befolyni. Az elmés közgyűlés erre vonatkozólag azt határozta, hogy ismét tánezmulatságot rendez, s ennek jövedelméből téríti meg az elfecsérelt pénzt. Azonban a tanács szigorú, s nem egyezett bele az újabb mulatságba, hanem megint megsemmisítette az erre vonatkozó közgyűlési határozatot, s nem engedi meg, hogy a választmány helyett maga az egyesület fizessen. Uszoda, melyről senki sem tud. A budapesti katonaság az óbudai Dunaágban a legnagyobb csendben a saját erejéből és használatára a tavaszszal ideiglenes uszodát rótt össze, melynek létezéséről a legutóbbi ideig senki sem tudott, rajtuk kívül. A dunai rendőrkapitányság jött rá legelőször a dologra, s figyelmeztette a tanácsot a tudtán kívül, hatósági enge- delem nélkül épült uszóházra, mely kezdetleges volta miatt a közbiztonsági tekinteteknek sem igen felel meg. A tanács legutóbbi üléséből átírt a budapesti térparancs- uokságlioz s figyelmeztette, hogy hatósági engedelem nélkül uszóházat építeni, sem azt a vizsgálat foganatosítása nélkül használatba venni nem szabad; úgyszintén törvény tiltja Budapest területén a szabad Dunában való fürdést is. Ha tehát a katonaság Budapesten külön Duna-flirdőt akar építeni, — a mi iránt többször merült fel óhaj a nyár folyamán — ez esetben épen úgy enge- delmet köteles kérni legkésőbb a megelőző év deczem- ber havában a tanácstól, mint bárki más, s a katonai uszoda épen olyan hatósági felügyelet alatt fog állani, mint a többi. Egy kőkereszt áthelyezése. A budakeszi út elején, a vámház és katonai temető közötti szabad téren 1888. évben báró Gerliczy Vinczéné kőkeresztet emeltetett, melyhez a szükséges területet a főváros adta. A kereszt gondozására a báróné a budavári plébánián 200 frlos alapítványt is tett, melynek kamatait, évről-évre a kereszt jókarban tartására fordítja a plébános. Most a főváros azon területen, hol a kereszt jelenleg áll, nagyobb útkaparó házat akar építeni, s igy szükségessé vált a keresztnek máshová való áthelyezése. A tanács az ügyben meghallgatta a budavári plébános véleményét. A plébános nem kifogásolta az áthelyezést, csupán valamely más alkalmas kültelki helyet kért a kereszt számára. Dr. Nemes Antal plébános meg is jelölt egy ilyen alkalmas térséget a Normafa megett, hol az erdő szélén hét út találkozik. Itt az erdő mentét a kőkereszt festőién díszítené, azonfelül jó útbaigazító, irányító lenne a 1899. szeptember 25. turistáknak is. A 200 frtos alapítvány 24 frtnyi kamatait az áthelyezés költségeire felajánlja a plébános, de az esetleg szükséges több kiadás fedezését a fővárostól kéri, mert az alapítvány tőkéjét megbontani nemcsak nem kívánatos, hanem az az esztergomi főegyházmegyei hatóság részéről amúgy is nagy akadályokba ütköznék. A főváros irópapirjai. A székesfőváros számára szükséges irópapirok szállítása iránt, a vállalkozóval fennállott szerződés e hó végével lejár. A tanács a pénzügyi és gazdasági bizottság javaslata alapján azonban azt további egy évre meghosszabbította. A vállalkozó 121/2°/0 engedményt ad a fővárosnak a rendes árakból és köteles a főváros víznyomatú czímerét is a papirosokba benyomatni. Új a tanács határozatában, hogy a miniszter- és velinpapirt a használatból a jövőre teljesen kizárja s helyettük egyszerű bordázott fehér és fényezett, vastag, szürke papirost rendel. Az olcsó minőségű fehér itatós papiros használatát is beszüntetik, mert rossz, ellenben a közkedvelt angol itatóst ezentúl is alkalmazzák, de nagyobb takarékosság okáért a gazdasági hivatal felszeletelve fogja szétosztani az egyes hivatalok között, a mint hogy ezután mindenféle papirrendelést csak a gazdasági' hivatal útján lehet eszközölni. A spórolás tehát szörnyűséges lendületet vett — a papirosokban, a minek maga a tanács határozata is kifejezést ad az összes hivatalokhoz intézett komoly felhívásában, hogy takarékoskodjanak és csupán az elkerülhetetlenül legszükségesebb papirosokat rendeljék meg. Úgy beszélik, hogy a főváros gonosz ellenségei szörnyen megijedtek, hogy a tanács a nagy papír-spórolásból ki találja fizetni az egész deficzitet. A „papiéi* santé“ polgár- mesteri rendelettel történt mellőzéséből eredt megtakarítást már külön is kezelik s néhány év alatt az 50 milliós kölcsönt valószínűleg ebből fogják törleszteni. Rendkívüli tárgyak a fővárosi iskolákban. A tanács László Albert okleveles nyelvmesternek megengedte, hogy a IX. kér. felső kereskedelmi iskolában a franezía nyelvet „társalgási tanfolyam" nevű rendszere szerint heti 2 órában, önként jelentkező növendékeknek taníthassa. A VI. kér. polgári fiúiskolában gyorsírás tanítására kapott engedelmet Kozáry József; hegedű és vadászkürt oktatására Roll János és rajztanításra Heschl Libor. A rajzot heti 2 órában 2 forint, a többi említett tárgyakat pedig havi 3 frt díjért kötelesek előadni a tanárok. Végre a IX. kei*, felső kereskedelmi iskolában Budinszky Károly nyert gyorsírás tanítására engedélyt Itt a gyorsírást heti 4 órában fogják mérsékelt tandíj mellett tanítani. Valamennyi tanár köteles hallgatói számarányához képest bizonyos számú szorgalmas és szegény növendékeket tanítványai sorába önként díjtalanul befogadni, és minden rendkívüli tárgyat csupán a rendes szorgalmi időn kívül szabad előadni. A budapesti kerületi betegsegélyzö pénztár elnöke. A budapesti kerületi betegsegélyző-pénztár elleni vizsgálat ügyében nemrég érkezett le a miniszter harmadfokú határozata, mely a tanács intézkedéseit az ügy összes főbb vonalaiban helybenhagyta. A tanács ennek alapján felhívta az V. kér. elöljáróságot, hogy a pénztárral új elnököt választasson, egyidejűleg pedig az ideiglenes elnöki teendőkkel megbízott Muchmayer Ferencz számtanácsost visszahívta. Az elöljáróság múlt héten előterjesztést tett a tanácshoz, hogy ezt a határozatát másítsa meg, s a számtanácsost egyelőre hagyja meg a
