Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-09-25 / 35. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9 1899. szeptember 25. összegből segítséget kért több budapesti jótékony-egyesület, úgymint a Márta-, Fehérkereszt-egyesület, Stefánia gyermek- kórház, Polikliniha, Művelt nők otthona s még több más. A bizottság a tanács IX. közjótékonysági ügyosztályának indítványa alapján az egyesületek kérelmét mellőzte, mert arra, bogy ezek számottevő összegű támogatásban részesülhessenek, a kamatösszeg kevés. Ha a 20,000 irtot hat—nyolcz egyesület között szétosztanák, szétforgácsolódnék az egész összeg, anélkül, hogy valami, az alapítványhoz méltó nagyobb czélt hathatósan elérni, vagy legalább elősegíteni lehetne vele. Jövő évre azután a jótékony-intézetek, melyek a fővárostól különben is rendes segélyt húznak, olyan számban támadnák meg a rendelkezésre álló kamatokat, hogy őket csak némileg is kielégíteni sem lenne lehetséges. Ezért a közjótékonysági bizottság azt javasolja a tanácsnak, hogy a kamatokat a szegényházban tűrhetetlen ellátásban levő gyógyíthatatlan elmebetegek és hülyék megfelelő elhelyezésére fordítsa, olyformán, hogy őket a budai irgalmas rend ápolása alá bocsájtsa. Ilyen módon már az első évben mintegy 60—80 szerencsétlen ember ápolását biztosítanák és csakhamar lehetővé válnék végleges elhelyezésük régi kérdésének megoldása is, — Budapest pedig megszabadulna egyik szégyenletes állapotától, hogy ugyanis ezeknek a szerencsétleneknek a gondozásáról eddig soha semmikép sem gondoskodott. A korcsmapolitika. Néhányszor többé-kevésbbé erősen kikeltünk a korcsma-alapítási politika ellen. Szégyenteljesnek tartjuk, hogy a főváros legfontosabb jövedelmi intézkedései — a korcsmaszerzésben merülnek ki. E nagyváros minden területén, O-Budától kezdve Rákosfalváig, számos kisebb és nagyobb korcsmát találunk, a melyek a főváros czímerével ékeskednek. Megengedjük, hogy ezek a korcsmák egyéb józan gazdálkodási tényezők hijján, mindaddig dús bevételi forrásul szolgáltak, míg az élelmesebb és eszesebb magán- vállalkozás, hasonló építkezésekre nem adta magát. Ettől kezdve a hatósági korcsmák csúfos kudarczot szenvedtek a magánkorcsmákkal folytatott versenyben. Gerbeaud tönkre teszi Grubert, a ki bérleengedést kér, Doczauer a Ferencz József-hidnál roppant sokat árt a központi vásárcsarnok korcsmájának és egyáltalán a vásárcsarnoki korcsmák a többi hatósági korcsmákkal együtt, vendégek nélkül szűkölködnek. A Corvin-téri Vigadó korcsmáira kötéllel kill bérlőt fogni, a hajdan országos hirüRedoutot a Royal tönkretette. Ecce Vigadó! Annyi fiatal, bájos és szemérmes hajadon vágyainak netovábbja ma kopottan, rongyosan, lenézve és gazdátlanul áll, — enged az idő vasfogának — mert egykor büszke díszeit egymásután hullatja. A hatalmas, a hires Vigadó, mely két és fél millió forintot reprezentál, elvesztette régi jó hírnevét és nem akad olyan bátor vállalkozóra, a ki egyetlen krajczárt is kocz- káztasson érte. S a főváros törvényhatósága még mindig nem okul a múltakon. Polónyi Géza ugyan, a tanács bűnös mulasztásának tudja be a Vigadót ért veszteséget, mi azonban most is azt a meggyőződést valljuk, hogy a korcsma nem a hatóság kezébe való. Hagyjon föl a város a Vigadónál a korcsmáztatással. alakítsa át az épületet díszes, nagyvárosias hangversenyteremmé. Erre szükségünk van. Korcsmánk van több a kelleténél. A bérlőhajszolással a főváros megint csak kudarczot fog vallani. A csúfosan tönkrement üzlet jó hírnevét többé nem állíthatja helyre, de minden bűnét expiálja a hatóság akkor, ha a Vigadóból korcsma helyett hangverseny- termet csinál. Okuljunk a múltakon s az adókból szedett közvagyont ne fecséreljük korcsmákra. Ajándék tárgyak a kőbányai templomban. Az új kőbányai templom építésére felügyelő bízoltsághoz özönével érkeztek az ajándék és kegyeleti tárgyak, melyekkel a buzgó hívők a templom fényét akarják emelni. Ámde a jóindulatú adakozók a legtöbb esetben nem értenek ahhoz, hogy az új templom milyen határozott építő-stylusban emelkedett, és sehogy sem látják át, hogy a stylszerű berendezés és díszítésnek a felesleges és művészi szempontból oda nem illő díszítés nemcsak egyenesen ártalmára van, hanem határozottan az egész díszítés összhangját is megzavarja. A bizottság az ilyen tárgyakat illő formában visszautasította és csak a megfelelő ajándékokat fogadta el. Azonban az épitő-bizottság csakhamar fel fog oszlani, ennélfogva jó eleve gondoskodni akart róla, nehogy később e tekintetben kevesebb szigorúsággal járjanak el a templom felügyelői. Az ajándék tárgyak kiválogatását a plébánosra bízni nem lehetett, mert a hívők a lelkipásztoruktól származó visszautasítást még nagyobb mértékben fájlalnák. Ezért a bizottság a tanácshoz tett a dologban előterjesztést. A tanács tegnapi ülésében úgy oldotta meg a kissé kényes kérdést, hogy az ajándékok felülvizsgálatára külön bizottságot küldött ki, melynek a mindenkori plébános és templomgondnokon kívül tagjai lettek : dr. Tóth László, dr. Virava József, dr. Örlev Lajos és Burg Ferencz fővárosi bizottsági tagok. Felmerült az az indítvány is, hogy a templomban szokásos gyertyaégetést is valamiképen szabályozzák, mert ez gyakran a kellő határokat túllépi s ilyenkor a sok füst kárt okoz a templom díszítésében és a zsúfolt templomot sokszor tűzveszélyessé is teheti. Erre vonatkozólag felvilágosítást kér a tanács az egyházi hatóságtól, hogy a gyertyaégetés szokása miben gyökerezik és annak czélszerű korlátozása ellen egyházi akadály nem merül-e fel? Omnibus lóváltóhely a városligetben. A „Fővárosi közlekedési vállalat“ Andrássy-úton közlekedő kocsijainak lovait a városligeti artézi-fürdő előtti végállomáson szokta időnként váltatni. A VI. kér. elöjáróság azonban felszólalt a társaság ez eljárása ellen, mert az engedély nélkül létesített lóváltóhely a környék közegészségi viszonyaira káros hatással van. A fővárosi tanács erre eltiltotta a lóváltóhely használatától. A társulat ma hosszabb beadványban igyekszik meglágyítani a tanács szigorúságát s azt vitatja, hogy a lóváltás minden bűz és mocsok nélkül történik, s azon a helyen, a hol eddig gyakorolták, senkit sem zavar. Azt pedig csak nem kívánja a tanács, sóhajtja a kérvény, hogy az artézi fürdőig közlekedő kocsik lovat váltani a „Gólyához“ ügessenek, a hol a társaság telepe van? A tanács legközelebb foglalkozik a kérelemmel.
