Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-09-11 / 33. szám
14 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. szeptember 11, hogy évró'l-évre ilyen vad marakodást insczenáljak. Ha már nem humanitásból, legalább jóízlésből : mert a kutya-konczert végre is nem filharmóniai hangverseny. — Sa saU ich leha! A gellérthegyi kálvária áthelyezése. A Szent Gellérthegy északnyugati oldalán felvezető Sáncz- uteza, valamint az ennek meghosszabbítását alkotó mély út lakosai több ízben folyamodtak a fővárosi tanácshoz, hogy a nevezett utakat rendezze: szélesítse ki, vízvezetékkel és gázvilágítással lássa el. Mindeddig azonban minden kérelem hiába való volt, mert fedezet hiányában a tanács azt nem teljesíthette. Végre azonban a csakugyan tűrhetetlen állapotok arra indították a fővárost, hogy a kívánt utczarendezéseket leg közelebbi közmunka-prograrnmjába felvegye. A megvalósulás első lépéseként a mérnöki hivatal előterjesztésére elhatározták, hogy a Sáncz-utcza mentén elvonuló kálváriát onnan elhelyezik, mert az utcza kiszélesítésének legnagyobbih akadálya. A folyamatba tett tárgyalások során a tabáni róm. kath. plébánia hivatal a kálvária áthelyezését nem kifogásolta, azonban kijelentette, hogy az nem tulajdona és nem is áll a plébánia gondozása alatt. Ekkor derült ki, hogy a kálvária stáczióit és különféle szobrait még a múlt század másódik felében bizonyos Till Mihály nevű budai polgár építette, minden valószínűség szerint közterületen a nem messze levő régi kőbányából fejtett kövekből. Halála előtt a stácziókat külön-külön egy-egy buzgó budai családra hagyományozta, azzal a feltétellel, hogy azokat jókarban tartani kötelesek. Ezek a budai családok gondoskodtak mindeddig az egész kálváriáról, évenként saját költségükön meszeltetik és ünnepekre megfelelően díszítik. A jó budaiak most beleegyeztek a kálvária lebontásába, de kérik azt más helyen újból felállítani. A tanács utasította a mérnöki hivatalt, hogy a stácziók számára újabb, alkalmas helyet szemeljen ki. A katonai ügyosztály uj helye. A fővárosi tanács katonai és illetőségi ügyosztálya október hó elején szintén átköltözködik a Károlykaszárnya épületébe, hol a Károly körúti részen levő helyiségek egy részét rendezik be számára. Az átalakító-munkálatokat már meg is kezdették, midőn a mérnöki hivatal jelentést tett a tanácsnak, hogy az ügyosztály két fontos és nagy terjedelmű részéről: a nyilvántartási alosztály és a levéltár elhelyezéséről nem gondoskodtak, hanem a tervek elkészítése alkalmával ezt későbbre halasztották. Most a dolog azonban már igen sürgőssé vált, tehát nem marad más hátra, mint hogy az adóraktár jelenlegi helyiségét alakítsák át e czélra, a raktárt pedig helyezzék el a rostély-utczai bolthelyiségekbe. A tanács a minap tárgyalta az előterjesztést, az adóraktár helyiségét azonban nem engedte át, hanem a nyilvántartási alosztályt az ügyosztály első emeleti helyiségei közé osztotta be, az ujonczozási és népfelkelési alosztályokat pedig a második emeleten helyezik el. A levéltár ezúttal is hajléktalan maradt, miért is felhívta a tanács a VI. ügyosztályt, hogy ennek a kaszárnya valamelyik még szabad részén keressen megfelelő szobákat. Ebből az a haszon is meglesz, hogy a rostély-utczai boltok továbbra is fenmarad- nak, viszont azonban, hogy a IV. ügyosztály levéltárának berendezésével mikorra fognak elkészülhetni — sötét titok. Az adóhivatali raktár szűkké vált helyiségeinek kibővítése tárgyában egyidejűleg elfogadta a tanács az V. ügyosztály előterjesztését és a jelenlegi helyiségek feletti első emeleti termeket engedte át a raktár czéljára, melyet minden tekintetben jókarba is fognak helyezni. A kőbányai uj temető környékének rendezése. A X. kér. uj köztemető bejáratának egész környéke rendkívül elhanyagolt és szabályozatlan állapotban van. A tanács, mely a temetőben új sírboltokat is építtet, elhatározta, hogy a bejárat környékét teljesen szabaddá teszi s ott közteret létesít. A környékbeli ingatlanok bérleteit ezért már fel is mondotta, s egyúttal utasította a mérnöki hivatalt, hogy a kívánt szabályozások és rendezésekre vonatkozólag november 15-ikéig tegyen részletes előterjesztést. A főváros czímere a Károlykaszárnyán. A tanács a Károlykaszárnya homlokzatán elhelyezendő fővárosi czímer elkészítésével Richtmann Mór fiatal szobrászt bízta meg, ki azt műhabarcscsal kevert gipszből fogja megalkotni s vas- és ólomból készült szerkezetre helyezi el. A czímer 11 méter magas és 3'10 méter széles lesz; ára 350 forint, s már húsz nap alatt teljesen elkészül. Megtagadott kérelmek. A „Művelt nők otthona“ egyesület 376 frt 60 kr. és a Pesti izr. hitközség 865 frt 50 kr. ingatlan átiratási és enge- delmi díjjal tartozik a fővárosnak. Mindkét testület arra kérte a tanácsot, hogy eme tartozását segélyképen engedje el. A tanács azonban, híven eddigi elvi álláspontjához, a kérelmeket nem teljesítette, mert a követelések a főváros igen jelentékeny rendes bevételi forrásából származnak, a honnan eredeti követelések elengedésének helye egyáltalán nem lehet. Az izr. hitközség pedig úgy is 20,000 frt rendes évi segélyben részesül, kérése tehát nem is méltányos. A hitközség az elutasító határozat ellen a közgyűléshez felebbezett. Rosszul sikerült vállalkozás A korvintéri vigadó épülete alacsonynyomású központi gőzfűtés berendezési munkálatainak vállalatba adása alkalmával megtartott árlejtésen a Zellerin ilT.-féle részvénytársaság került ki a küzdelemből győztesként s nyerte el a főváros megbízását. Úgy látszik azonban, hogy a társaság nem tett szert valami igen jó üzletre e vállalkozással, mert többrendbeli beadványában arról panaszkodik, hogy tetemesen rá kell fizetnie a munkára, s ezért többféle külön-díjazást kér. A tanács azonban nem tett eleget a vállalkozó kívánságának, mert a szerződés értelmében külön díjakat fizetni nem köteles, hanem méltányosságból mégis annyit megengedett, hogy a fűtőfelület megállapításánál a belső teremnek ne -f- 25 C", hanem -f- 20 C° fok maximális hőmérsékletének biztosítását vegyék alapul, — 20 C° tartós hőmérséklet feltételezése mellett. Ez az engedmény a vállakozó társulatnak tetemes megtakarítást jelent. Az Erzsébet leányárvaházból. A fővárosi Erzsébet leányárvaház igazgatósága most terjesztette be a tanácshoz az intézet augusztus havi működésére vonatkozó jelentését. Kiemeljük ebből azt az adatot, hogy az árvaháznak múlt hónap végén 87 növendéke volt, s így 23 hely még betöltetlen. A növendékek száma augusztusban hárommal csökkent, egészségi állapotuk általában kielégítő volt. Kettőt azonban a bőrbetegség miatt orvosi kezelés alá kellett adni, egy-egy görvélykórost pedig a Stefánia gyermekkórházban, illetőleg a circvenicai „László“ otthonban ápoltak. Az intézet összes kiadása a múlt hóban 705 frt 71 krra rúgott.
