Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)

1899-01-09 / 2. szám

io MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. január 9. Ebből folyólag mitsem óhajtunk melegebben, mint azt, hogy a székes-főváros és az államrendőrség e téren többet cselekedjék észszel, mint erővel. Kí­vánjuk, hogy a nagyközönség inkább felvilágosítva és figyeln eztetve neveltessék a köztisztaság közhasznú iskoláiban, semhogy egy egy szemétkáplár végig go- rombáskodjék rajta. A rendelkezési jogkör, az unifor­mis és a paszományos sapka, nálunk átalában az ön- kényked<-s sokféle csiráit ébresztgetik. Ehhez járul még az egyéni bárdolatlanság és a köztisztasági zsar­nok, ki a nagy közönséggel szemben csak úgy könyv- nélkül gorombáskodik, menten megterem. Ezzel ko­rántsem akarjuk közönségünk bizonyos rétegét arra bátorítani, hogy a köztisztasággal való feszült vi­szonyát tovább is folytathassa. Sőt ellenkezőleg, he­lyesnek tartjuk, hogy a szabályzat ellen vétők igazsá­gosan lakoltassanak. II. Mint minden városi intézménynek, úgy a köz­tisztaság kezelésének is meg van a maga tör­ténete. Kisvárosias viszonyok ugyanilyen jelleget kölcsö­nöztek neki. A vármegyének kosztosai, a láncos rabok ma már nem söprik végig a pesti utcát. A teljesen elaggott, jóformán munkaképtelen városi utcaseprő, egy gyakran jó napok és gazdag életmódban eltöltött élet alkonyán nem szorongatja már reszkető kezében a nyirfasepiőt és nem viseli mellén a sárgapléhböl sajtolt városi címert a sor­számmal. A szemetestalyigába lefokozott vén katonaló sem horkan már a trombitaszóra és a szemét­felügyelő úr sem rostokol napestig a kurtakorcs­mában. Ezek a légi patriarkális szemetes idillek mind az idő lomtárába, a régi Pest-utca seprősei a sze­gényházba és az egész rendszer a maga tökéletlen rendszertelenségével, köztisztasági bizottmányával és szemétfuvarozó, fogatait fölszámító, de ki nem állító vállalkozóival, az idők lomtárába kerültek. A népesség szaporodása, az építkezési mód, csatornázás, a vízvezeték és légszesz berendezése, a közlekedési eszközök változása, az utcák és terek burkolása, a forgalom emelkedése, az ipar és keres­kedelem fejlődése, szóval Budapest megújhodása ter­mészetszerűen lényeges hatással voltak a köztisztaság fejlesztésére. Váltakozó korszakokban váltakozó rendszerek támadtak. Kilenc évig tartó tárgyalások eredménye a je­lenleg érvényben lévő szabályzat. A fővárosnak e ki­lenc év alatt történt fejlődése és előrehaladása lépés- ről-lépésre kisérhető e tárgyalások során, és ami lé nyegesebb változások azok folyamán évről-évre té­tettek, azok mind a fejlődöítebb viszonyokból önként folytak. E kilenc év alatt (1871—1879.) egyesült a három város a Margitszigettel egy törvényhatósággá. 1872-ben állíttatott föl a fővárosi államrendőrség. Ezen időben épült, 1868—1873-ig a vízvezeték Lindlcy rendszere szerint. Ekkor terjesztetett ki a csatornahálózat. Lé­tesült a ^közvágóhidi és marhavásári intézmény (1867—1872). Az 1866. évben az újpesti utón lera­kott első lóvasúti síneket ez idő alatt terjesztették ki Budapest főbb közlekedési vonalaira, Kőbányára és az üdülőhelyekre. 1868-ban készítették az első sze- gélykőves, emelt járdát a városház-utcában, amely rendszer szerint azután az útépítést folytatták. 1870 ben kezdték az aszfaltozást. Ekkor vett az utcák kövezése nagyobb arányokat; tettek kísérletet a fakockaburko­lattal, 1872-ben kezdődött az osztrák vaspálya (nyu- goti pályaház) udvaránál a bel ő körútnak boulevard- szerü kiépítése stb. De mindezeken kívül nagy befo­lyással volt a köztisztasági szabályzat rendelkezéseinek kiterjesztésére és szigorítására az 1872—73-iki kolera- járvány. Érdekes tudni, hogy az utcák tisztítására akkor még seprőgépek nem voltak, ami bizony nem nagy kár volt, mert a porfelhőket támasztó szörnyek ma is jobban terjesztik a tüdővészt bármi egyébnél. Az utteasöprést 20 felügyelő alatt 300, többnyire elörege­dett napszámos végezte s az utcatisziitás kerek 200.000 frtba került. Az 1879. óta eltelt 20 év alatt és különösen az utolsó évtizedben létesültek a villamos vasu ak. Villa­mossá alakult át a lóva,sut. Nagy részében elkészül a nagy csatorna hálózat. Üzembe helyez étik a káposz­tás-megyeri vízmű. Megnyílik a vásárcsarnoki intéz­mény. A város belterületéről eltűnnek a nyílt piacok. Külön intézet állittatik a fertőtlenítésre. A fővárosba vezető nagy forgalmi utak (a kőbányai, üllői, sorok­sári, jászberényi) kővel burkoltainak és a köztiszta­sági rendszer — még pedig igen nagy előnyére, Tóth Péter erélyes keze alatt — teljesen megváltozik. 1895-ben szerveztelik a mai köztisztasági hiva­tal. A főváros IV., V., VI., VII. Vili. IX. belső kerü­letében az utca tisztítását arra begyakorolt munkabíró napszámosok veszik át, felügyelők és munkavezetők ellenőrzése alatt. Irtózatos porfelhőket támasztó seprő­gépek dübörögnek ép a színházi előadások befejezté­vel a nagy közlekedési u!akon végig, kimondhatatlan boszuságára a színházból tóduló közönségnek és nyá­ron a nyitott ablakok mellett vagy a kávéházak előtt üdülni vágyók ezreinek. Az utcaseprők emeritus gár­dája lelép az utcák színpadáról és a szegényházakba vonul. Nagy sikerrel behozzák az ambuláns tisztítási rendszert és a szerfölött célszerű hóekéket. Ifj. Cséry Lajossal, a szemétfuvarozás egységes rendszere iránt kötnek egy ominózus szerződést, mely a vállalkozóra kitünően bevált és mindazon lényeges haladást invol­váló rendelkezésekkel útját nyitják a jelenlegi reform­szabályzatnak, mely arra az alapra helyezkedik, hogy a köztisztasági rendszer, kodifikált anyagában úgy a Duna jobb-, mint balpartján a köztisztaság kezelésére, úgy a közierületen, mint a házak belsejében, egy­forma módon lesz kezelendő. Maga a szabályzat egészében jól tagozott és helyesen szövegezett tervezett, mely szerzőjének Meliy Béla dr. tanácsjegyzőnek egyik legjobban sikerült munkája. Tömérdek részletre oszló rendelkezéseit a gya­korlati élet fogja összecsiszolni, sikerét pedig az ész­szerű végrehajtás biztosíthatja. Az ellenőrzést és fölügyeletet, a kihágások elbí­rálására megállapított és szerencsére élesen meghatá­rolt illetékesség mérve szerint a rendőrség, a házak és bekerített telkek belsejében elkövetett kihágások elbírálása az államrendőrség, a házak és bekerített telkek belsejében elkövetett kihágások megtorlása a kerületi elöljáróságok, mint elsőfokú egészségügyi ha­tóságokra tartozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom