Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)

1899-01-09 / 2. szám

io MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. január 9.

Ebből folyólag mitsem óhajtunk melegebben, mint azt, hogy a székes-főváros és az államrendőrség e téren többet cselekedjék észszel, mint erővel. Kívánjuk, hogy a nagyközönség inkább felvilágosítva és figyeln eztetve neveltessék a köztisztaság közhasznú iskoláiban, semhogy egy egy szemétkáplár végig go- rombáskodjék rajta. A rendelkezési jogkör, az uniformis és a paszományos sapka, nálunk átalában az ön- kényked<-s sokféle csiráit ébresztgetik. Ehhez járul még az egyéni bárdolatlanság és a köztisztasági zsarnok, ki a nagy közönséggel szemben csak úgy könyv- nélkül gorombáskodik, menten megterem. Ezzel korántsem akarjuk közönségünk bizonyos rétegét arra bátorítani, hogy a köztisztasággal való feszült viszonyát tovább is folytathassa. Sőt ellenkezőleg, helyesnek tartjuk, hogy a szabályzat ellen vétők igazságosan lakoltassanak.

II.

Mint minden városi intézménynek, úgy a köztisztaság kezelésének is meg van a maga története.

Kisvárosias viszonyok ugyanilyen jelleget kölcsönöztek neki.

A vármegyének kosztosai, a láncos rabok ma már nem söprik végig a pesti utcát.

A teljesen elaggott, jóformán munkaképtelen városi utcaseprő, egy gyakran jó napok és gazdag életmódban eltöltött élet alkonyán nem szorongatja már reszkető kezében a nyirfasepiőt és nem viseli mellén a sárgapléhböl sajtolt városi címert a sorszámmal. A szemetestalyigába lefokozott vén katonaló sem horkan már a trombitaszóra és a szemétfelügyelő úr sem rostokol napestig a kurtakorcsmában.

Ezek a légi patriarkális szemetes idillek mind az idő lomtárába, a régi Pest-utca seprősei a szegényházba és az egész rendszer a maga tökéletlen rendszertelenségével, köztisztasági bizottmányával és szemétfuvarozó, fogatait fölszámító, de ki nem állító vállalkozóival, az idők lomtárába kerültek.

A népesség szaporodása, az építkezési mód, csatornázás, a vízvezeték és légszesz berendezése, a közlekedési eszközök változása, az utcák és terek burkolása, a forgalom emelkedése, az ipar és kereskedelem fejlődése, szóval Budapest megújhodása természetszerűen lényeges hatással voltak a köztisztaság fejlesztésére.

Váltakozó korszakokban váltakozó rendszerek támadtak.

Kilenc évig tartó tárgyalások eredménye a jelenleg érvényben lévő szabályzat. A fővárosnak e kilenc év alatt történt fejlődése és előrehaladása lépés- ről-lépésre kisérhető e tárgyalások során, és ami lé nyegesebb változások azok folyamán évről-évre tétettek, azok mind a fejlődöítebb viszonyokból önként folytak.

E kilenc év alatt (1871—1879.) egyesült a három város a Margitszigettel egy törvényhatósággá. 1872-ben állíttatott föl a fővárosi államrendőrség. Ezen időben épült, 1868—1873-ig a vízvezeték Lindlcy rendszere szerint. Ekkor terjesztetett ki a csatornahálózat. Létesült a ^közvágóhidi és marhavásári intézmény (1867—1872). Az 1866. évben az újpesti utón lerakott első lóvasúti síneket ez idő alatt terjesztették ki Budapest főbb közlekedési vonalaira, Kőbányára és az üdülőhelyekre. 1868-ban készítették az első sze- gélykőves, emelt járdát a városház-utcában, amely rendszer szerint azután az útépítést folytatták. 1870 ben kezdték az aszfaltozást. Ekkor vett az utcák kövezése nagyobb arányokat; tettek kísérletet a fakockaburkolattal, 1872-ben kezdődött az osztrák vaspálya (nyu- goti pályaház) udvaránál a bel ő körútnak boulevard- szerü kiépítése stb. De mindezeken kívül nagy befolyással volt a köztisztasági szabályzat rendelkezéseinek kiterjesztésére és szigorítására az 1872—73-iki kolera- járvány.

Érdekes tudni, hogy az utcák tisztítására akkor még seprőgépek nem voltak, ami bizony nem nagy kár volt, mert a porfelhőket támasztó szörnyek ma is jobban terjesztik a tüdővészt bármi egyébnél. Az utteasöprést 20 felügyelő alatt 300, többnyire elöregedett napszámos végezte s az utcatisziitás kerek 200.000 frtba került.

Az 1879. óta eltelt 20 év alatt és különösen az utolsó évtizedben létesültek a villamos vasu ak. Villamossá alakult át a lóva,sut. Nagy részében elkészül a nagy csatorna hálózat. Üzembe helyez étik a káposztás-megyeri vízmű. Megnyílik a vásárcsarnoki intézmény. A város belterületéről eltűnnek a nyílt piacok. Külön intézet állittatik a fertőtlenítésre. A fővárosba vezető nagy forgalmi utak (a kőbányai, üllői, soroksári, jászberényi) kővel burkoltainak és a köztisztasági rendszer — még pedig igen nagy előnyére, Tóth Péter erélyes keze alatt — teljesen megváltozik.

1895-ben szerveztelik a mai köztisztasági hivatal. A főváros IV., V., VI., VII. Vili. IX. belső kerületében az utca tisztítását arra begyakorolt munkabíró napszámosok veszik át, felügyelők és munkavezetők ellenőrzése alatt. Irtózatos porfelhőket támasztó seprőgépek dübörögnek ép a színházi előadások befejeztével a nagy közlekedési u!akon végig, kimondhatatlan boszuságára a színházból tóduló közönségnek és nyáron a nyitott ablakok mellett vagy a kávéházak előtt üdülni vágyók ezreinek. Az utcaseprők emeritus gárdája lelép az utcák színpadáról és a szegényházakba vonul. Nagy sikerrel behozzák az ambuláns tisztítási rendszert és a szerfölött célszerű hóekéket. Ifj. Cséry Lajossal, a szemétfuvarozás egységes rendszere iránt kötnek egy ominózus szerződést, mely a vállalkozóra kitünően bevált és mindazon lényeges haladást involváló rendelkezésekkel útját nyitják a jelenlegi reformszabályzatnak, mely arra az alapra helyezkedik, hogy a köztisztasági rendszer, kodifikált anyagában úgy a Duna jobb-, mint balpartján a köztisztaság kezelésére, úgy a közierületen, mint a házak belsejében, egyforma módon lesz kezelendő.

Maga a szabályzat egészében jól tagozott és helyesen szövegezett tervezett, mely szerzőjének Meliy Béla dr. tanácsjegyzőnek egyik legjobban sikerült munkája.

Tömérdek részletre oszló rendelkezéseit a gyakorlati élet fogja összecsiszolni, sikerét pedig az észszerű végrehajtás biztosíthatja.

Az ellenőrzést és fölügyeletet, a kihágások elbírálására megállapított és szerencsére élesen meghatárolt illetékesség mérve szerint a rendőrség, a házak és bekerített telkek belsejében elkövetett kihágások elbírálása az államrendőrség, a házak és bekerített telkek belsejében elkövetett kihágások megtorlása a kerületi elöljáróságok, mint elsőfokú egészségügyi hatóságokra tartozik.