Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-05-29 / 22. szám
12 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. május 29. Karlovszky Bertáim két Hirsch leány arczképeit festette meg (203. és 204. sz.). Finom, bravourös ecset. Szebb a szőke nővér képe, ezen kitűnő a nyaknak természetes színe, a hullámos szőke haj, a világítás; csak az ajkaknak és orr- nyilásnak erős pirossága hat idegenen. A barnahaju nővér képén a fejtartás túlságosan keresett és nem is szerencsés, mert igen hosszúnak látszik a nyak és a szemnek furcsa hátrafelé nézése sem kedvező. Márk Lajos három női arczképet, két tanulmányfejet és egy figurális képet állított ki (59—64. sz.). A tanulmányfejnek elnevezett két képe is képmás, a két vöröshaju nővért ábrázolják, ismert modele-eket ideálizálva. Érdekes, hatásos Feszty Árpádné Jókai Róza arczképe (59. sz.), jellemzetes felfogással, de inkább genreszerű. Modern, ideges asszonyt ábrázol; a képen olyannyira dominál az idegesség feltüntetése, hogy a kép nyugtalanítóan hat. — Franklné egész alakjával (63 sz.) semmiképen sem tudok megbarátkozni Keresett tartása éppen nem hat kedvezően, emellett a balkar el van rajzolva. Márk Lajosnak különben kiváló szinérzéke van és jól is rajzol. August Névén du Mont női arczképéről (7. sz.) már volt szó. Fiatal asszony világosszürkés ruhában. Meglátszik rajta művész keze. Secessio. Balló Ede energikus ecsettel festi meg férfiarczképeit. Egy kissé chromo modorban, egy kissé túlságosan objektiv módon. Legjobb Wartha professzor képe (150.), finom, jellemző tudósfő, gonddal festve. Pfeiffer Kálmán miniszteri tanácsos képe (148.) tónusainak frissesége és egyszerűségével hat, az arczkifejezés igaz és eleven, a kabát zöld színe és a vöröses háttér ügyesen játszanak össze. Kevésbé jó Balló harmadik képe. mely Lánczy Leó baukdirektort ábrázolja (149.). Hasonlító kép, semmi egyéb. Meglehet azonban, hogy kedvezőtlen helyet kapott, nem szereti az erős világítást, aztán meg a rámának fényes aranyozása is árt. Bruck Lajos Dániel báró volt minisztert festette meg dolgozószobájában (250. sz.). Egész interieur, maga az alak körülbelül féléletnagyságu. Hű, találó. Finom ízlésre, szolid technikára vall. Bollyá Coelestin, kiállításainknak elég ritka vendége, kitől sok szép lóképet ismerek, ezúttal két arczképet és egy genreképet mutat be, melyekkel igazolja, hogy bizony mást is tud. nemcsak lovat festeni. Férfi és női arczképe (228. és 229. sz.) dicséretet érdemelnek, gondos, hű, exakt képek. Both Menyhért egy jó, mosolygo Bérezik Árpádot (89. sz.) és még egy női portrait-t. (88. sz.), — Burger Lajos Haggenmacher Árpádnak nyárspolfarias, realisztikus, hideg képét (9l. sz.), — Stein János Gábor (576.) egy elég jó női arczképet, — Paczka Ferencz igen kedves gyermekarczképet (168. sz.), — Schiff Róbert egy közepes arczképet (155. sz.) állítottak ki. Szeqfy Erzsinek egésznőalakjáról (126. sz.), — Pap Henriknek dr. Münich Aurél képéről (78. sz.) nem sok jót mondhatok ; utóbbin jobb a honvédszázados egyenruha, mint a vaskosnak festett arcz. Cottet, Rippl-Rónai, Márk, Bruck Lajos, Pálya Coelestin, Paczka Ferencz neveivel találkozni fogunk a figurális képek méltatásánál. Doktor. (Folytatása következik.) Hirek a városházáról. Állandó kertészeti kiállítási csarnok. Az „Országos magyar kertészeti egyesület“ állandó kiállítási csarnokot akar építeni, a melynek czéljaira 2000 [J-öl telket kért a fővárostól. A tanács az egyesület törekvéseit méltányolva, utasította a mérnöki hivatalt. hogy tegyen javaslatot arra, hol lehetne az állandó kertészeti csarnokot elhelyezni. A hivatal ma három telket hozott javaslatba. Az egyik Os-Budavára helye, a melyet az á'llatkertből e czélra kihasítanának; a másik a népligetnek a Simor-utcza és Hungária-út között elterülő része, a harmadik a Döbrentei-utczában levő telektömb, a melyet vásárcsarnok czélra sajátítottak ki A hivatal ezt tartja a legalkalmasabbnak a kertészeti csarnok helyéül, arra az esetre, ha azon a területen a főváros parkot csinálna. Feltámadt tulajdonosok. A fővárost Fischer Petemé, egy szegény özvegy beperelte, mert a hatóság állítólag minden kártérítés nélkül kon- fiskálta a házát és a telkét — még 1862-ben. A jelzett évben ugyanis leégett a budavári Nyár-utcza, a melynek helyén ma a Domb-utcza áll. A porig égett házakat Budaváros tanácsa nem engedte felépíteni s a telkekből utczát csinált. A koldusbotra jutott tulajdonosok közül csak egy kapott kárpótlásiba többi meghalt a nélkül, hogy az elfoglalt telkekért kaptak volna valamit. Az egyik elhunyt tulajdonos jogutóda most 36 év után keresi az ősi viskó értékét. A bíróság helyt adott a kérelemnek, a fővárosi tisztiügyészség pedig ma arra kérte a tanácsot, hogy kutattassa ki a levéltárban, vájjon a felperesnő nem kapott-e valami kártérítést, mert ha nem, úgy a per kimenetele aligha lesz kedvező a fővárosra. A közpénztár veszedelme. A közpénztárra felügyelő bizottság a napokban váratlanul vizsgálatot tartott a pénztárban s mig a kezelésnél mindent rendben talált, másrészt konstatálta, hogy a pénztár a városház-utezai oldalról a legnagyobb veszedelemnek van kitéve. A városház-utezai házak bontása következtében könnyű szerrel meg lehet közelíteni, a közpénztár helyiségét, a melyben milliókat őriznek. A bizottság ennek következtében azt javasolta a tanácsnak, hogy míg a pénztár a régi városházában lesz, szigorú rendőri őrizettel véte#sék körül, hogy az esetleges veszedelemnek elejét vegyék. A tanács a javaslatot elfogadta s a szükséges őrség kirendelése végett átírt a rendőrfőkapitányhoz. A M. Á. Y. felebbezése. A Külső soroksári-út kövezése alkalmából a főváros a magyar államvasutak igazgatóságát 5777 frt 15 kr., majd egy másik szakasz után 517 frt 99 kr. kövezési járulékkal rótta meg. Az igazgatóság felebbezést adott be a kivetés ellen, azt bizonyítgatva, hogy a megjelölt vonalon nem lehet érdekelt tulajdonosnak tekinteni s így a kivetés jogtalan. A mérnöki hivatal ezzel szemben azt javasolja, hogy a tanács utasítsa el a felebbezést s a kivetett összeget föltétlenül hajtsa be a Magyar Államvasuton.
