Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-12-25 / 48. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS A régi városháza. A régi városháza lebontása és a kornyékének szabályozása is tárgya volt a múlt heti közgyűlésnek. A tanács azt javasolta, hogy a mennyiben a kormány az ígért ellenszolgáltatást megteszi, akkor a főváros a régi városházát az 1900. év folyamán kész lebontatni, valamint kész a piaristák épülete és a belvárosi ph bánia-tf mplcm eltávolítása végett a tárgyalásokat megindítani, gondoskodván az istentiszteletek megfelelő ellátá- tásáról. A végrehajtás tekintetében azonban határidői a főváros nem tűz ki, annál kevésbé, meit az ezekkel kapcsolatos és sürgősebb munkálatok már biztosítva vannak. A közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát, kikötve, hogy a kormány viszont vállalja magára a 4(0.000 frlra rugó munkatöbbletet. Ez esetben a főváros a hídfeljáróhoz szükséges terjedőket is átengedi kúriai mitás nélkül. A thermokénrai intézet. A gyepmester telepből akarnak thermokémiai intézetet alkotni. Az ősi parasztfoglalkozás helyébe egy darab czivilizácziót. Mert külföldön nem bunkóz- zák le az állatot, az elhullott állatot pedig nem ássák a földbe. Feldolgozzák, ipari czikkeket gyártanak belőle, hasznos részeit értékesítik; az egész eljárás czolja pedig az, hogy a közegészség, köztisztaság ezen a téren is érvényesíthesse a rmga jogos követeléseit. Négy-öt e-ztendeje tanulmányozza az uj intézményt a főváros. Minden szakbeli tényező helyesnek, szükségesnek tartja a létesítését, b még sincs semmi. Hol itt, hol ott mindig megakad valahol. Nem latja a polgármester ur a huza vonát? Nem gondolja, hogy ilyen nagyfonto^ságu intézmény szervezését n< m lenne szabad a bürokratikus örvénybe temetni ? S et- tesse kissé, — ezúttal a jogügyi osztályt, — hogy a régóta tervezett reform végre megvalósuljon. A városi villamos vasút kiterjesztése. A városi villamos vasút körvasuljárak teljes kiépítése biztosává van s egy év lefo gása alait az Akadémiától a Nagykörúton át átszállás nélkül végig lehet utazni az egész városon, a Dunaparton — vissza az Akadémiáig. A körvasút kiegészítésén kívül a társaság most újabb megbízást kapott a törvényhatóságtól. A múlt heti közgyűlés felhívta a vállalatot, hegy a Barosß-utczai vonalnak az esküién Hídig leendő meghosszabbítására tegyen előterjesztést, mutasson be terveket, med a du- naparti körforgalom érdekében a meghosszabbítást szükségesnek tartja. A társaság egyúttal' köteles arra is nyilatkozni, hogy az eskütéri hidra való átszálló forgalom berendezésére milyen feltételek mellett vállalkozik. Per — a rigófüüyért. A főváros pert indít a rigófüttyért: bepereli a Rüttgers ezéget s vissza követeli a ezégnek adott telkeket. A város jogászai hosszas s bizonyára megfontolt okoskodás után azt mondották, hogy a pernek jogalapja nincs. Más szóval az eladásra kötött szerződés a fővárosnak nem biztosítja a telkek vi szavételét még az esetben sem, ha a telkeken gyár nem épül. Ezt mondják a jogászok. A ezég pedig, amelyet most pe- re'ni-akarnak, hozzáteszi ehhez, hogy békés utón méltányos árat hajlandó adni a telkekért- a telekkönyvi korlátozás törlése fejében. S a főváros mégis perelni akar Hát van ennek czélja? Avagy perrel akarja beigazolni, hogy ügyellen szerződést kötött ? Azt elérheti, de félő, hogy kissé borsos lesz az ára a megnyugtató tudatnak, a rigófüttynek, amelyért békés utón most szép pár ezer forintot kínálnak. 1899 deczefnber 25. _________ Automobil omnibuszok. A „Fővárosi közlekedési vállalat" ez idő szerint minden erejével az accumulatoros automobil-kocsik berendezésének előkészítésén fáradozik. A motoros társa«kocsik ügyét a főváros kö/épité'i bizottsága már letárgyalta. A bizottság többféle módosítást tett a vállalat előterjesztésén és különféle feltételeket állnpito't meg az uj közlekedő eszköz forgalomba hoza'ala körül így többek közt az útburkolások megóvása szempontjából széles és gummival körülvett kocsikerekeket követel. A gummi burok alkalmazása miatt a kocsik fékezős/erkezetét egészen at ki ll alakítani. A kocsisnál és kocsivezetőnél tágasabb helyet kiván biztosítani a bízót1 ság a közönség számára, s máskép akarja a feljáró magasságát is megállapítani. Az omnibuszok ügye most a közrendészjti bizottság elé kerül, mely legközelebbi ülésén fogja tárgyalás alá venni. Közgazdaság. logtalan díjszedés a gyárvizsgálatoknál Több kerületi elöljáróság a hatósági gyárvizsgálatok alkalmával dijat szedett a megvizsgált gyár tulajdonosától. A kereskedelmi miniszter most kimondotta, hogy a dijsztdés jogtalan, mert a vizsgálat olyan hatósági ténykedés, a mi az iparhatóságnak hi vatalos kötelessége s ezért semmiféle költségeket sem számíthat fel azoknak a magán feleknek a terhére, a kikkel szemben a köteles ellenőrzést gyakorolható. A miniszternek ez az elvi döntése sok kétséget fog eloszlatni s remélhetőleg számos gyakori abuzusnak vet véget. Panasz a téglagyárosok ellen Több budapesti téglagyári mester és munkás panaszos kérvényt nyújtott be a főpolgármesterhez, melyben a budapesti téglagyárosok é§ üzletvezetőik ellen kérnek szigora vizsgálatot. A munkások azt panaszolják fel, hogy az ipartörvény rendelkezéseit megszedik, alkalmazottaikat a törvényszerű munkaidőn túl is dolgoztatják, bérükből jogtalan levonásokat tesznek és a betegsegélyzö pénztári járulékokat is rendetlenül kezelik, bzen felül különösen az üzletvezetők önkényes bánásmódja és rendetlen kezelései miatt sokat kell szenvedniük. A zúgolódás mit sem használ, mert külföldi munkásokkal pótolják a helyüket. A munkások lelkiismeretesebb hatósági ellenőrzést kérnek s ettől várják helyzetük javulását. A főpolgármester a panaszos kérvényt a tanácshoz tette át illetékes elintézés czéljából. Elvi döntés iparkihágási ügyekben. Az iparkihágási ügyekben sokféle zavart idéz elő, hogy a hatóságok több elvi jelentőségű kérdésben, nem járnak el egyöntetűen. Talán a legtöbb kalamitás keletkezett abból, hogy az első fokú iparhatóságok a 2 írtnál- nem magasabb pénzbüntetések ellen a másodfokú hatósághoz : a tanácshoz benyújtott fe- lebbezéseket nem fogadták el, hanem hivatalból visszautasították. Ugyanilyen eljárást követtek a másodfokulag helybenhagyott 10 ft tot meg nem haladó pénzbüntetéseknél, melyek ellen a keres kedelmi miniszterhez intézett felebbezéseket utasították vissza. Az elöljáróságok eljárásukat az 1890. évi 2608. sz. belügyminiszteri szabályrendelet 2. § ára alapították. Az V. kér. elöljáróság legutóbb egy kiskereskedőt sújtott 10 frt pénzbüntetéssel, üiert a szatócsipart jogosulatlanul gyakorolta. Az ítéletet a tanács is helybenbagyla, de a szatócs tovább akart felebbezni a kereskedelmi miniszterhez. Az elöljáróság azonban a felebbezést nem fogadta el. A megbüntetett kereskedő erre közvetlenül a miniszterhez nyújtotta be felebbezését. A miniszter értesítette a tanácsot, hogy az -elöljáróság eljárása törvénytelen, mert az ipartör vény (lfc8í. évi XVII. t.-cz.) 181. §-aból világosan kitűnik, hogy iparkihágási ügyekben a felfolyamodás korlátok közé nem szorítható és ilyen esetekben a hatóságok hivatkozata belügyminisz. téri rendelet megszorításai alkalmazást nem nyerhetnek. Ezentúl tehát mindtn iparkioágásból eredő pénzbüntetés ellen kivétel nélkül lehet két ízben felebbezéseel élni.
