Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-12-25 / 48. szám
debzember 25.- , --. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS A Margithidon. Év gyaloguton személyek hidvám frt kr. 1876 — 1899. összesen 65,1(9.846 796.289 32 Kocsiuton állatok és egyéb jár- hidvám a közúti vasút személyek kézi jár- müvek hidvámja müvek frt kr frt kr. 1,079.662 1,016 746 15,212.166 3,579.871 85 68J.C64 84 a Ferenci József hídon. Év gyaloguton személyek hidvám 1896—1899 összesen; 11054.800 110.548 Kocsiuton állatok és egyéb jár- hidvám a közúti vasút személyek kézi jár- müvek hidvá'i ja müvek frt kr. frt kr. 254.721 163.666 1814.452 318 273 12 6.191 78 A hidak kocsiutján megközelítő számítás szerint az uolsó évben átkelt az átalány fizetőkkel és vám- díj mentesekkel együtt a lánczhidon Margithidon Ferencz József Ember 18.500 127.000 hídon 91.600 Állat és kézi jármű 87 0 0 82 5C0 58 0 0 Igás jármű 982X00 1,483.000 753.' 00 Összesen 1,087.50 J 1,697.500 905.500 Ebből esik átlag a lánczFerencz-József hidnál Margit- ember, állat jármű hídnál hidnál együttvéve egy napra 2.979 4.651 2.181 egy órára 124 194 103 egy perczie 2 3 17 Visszaesés mutatkozik a Iánczhidnál 1863. évről 1864. évre 1863 4 télen ugyanis a Duna hónapokon át be volt fagyva, s igy a közönség egy része a Duna jegén lelt at, minek következtében a híd jövedelme mintegy 21.000 frltal csökkent. 1873—1875. években a beállott pénzválság miatt csökkent a forgalom a Iánczhidnál. 1876. évben a Margithid megnyitása okozta a visszaesést. 1885. évben a vámdijak leszállítása következtében apadt a jövedelem. 1897. évben a Ferencz József híd megnyitása és a tebeiforgalomnak a Margit és Ferencz József- hidukra való átterelése folytán állott be visszaesés. Tabán népkonyhát kér. Az első keiületi elöljáróság ma előterjesztést tett a tanácshoz, melyben a kerület tabáni részében népkonyha felállítását kéri. Az elöljáróság szerint Tabán a fővárosnak talán legszegényebb része, mégis úgy „szocziális, mint közegészségi tekintetbed mindeddig teljesen k'fogástulan volt.' Ezt az állapotot kívánják megvédelmezni a jövőben is a népkonyha felállításával. A népkonyha számára a főváros Döbrentey-utcza 50. sz. alatti házában alkalmas helyiség rendelkezésre áll, csupán arra kéri az elöljáróság a tanácsot, hogy a főváros a népkonyha alapból 800 frt kamatot utalványozzon ki. Ebből az uj népkonyhát fel lehetne állitani, a mi a kerület sanyarú állapotán igen nagy méj tékben segitene. Tanítónők fizetése. A nagyközönség soraiban, főleg azokéban, kik nem fixfizelésből kénytelenek élni, hanem vagy kezük munkájával keresik meg mindennapi kenyerüket vagy abban a szer* ncsés helyzetben vannak, hogy pa zár háztartásukban a szelvenyvágó olló nem képez fényüzési czikket, igen gyakran ellenszenvvel halljuk kommentálni azokat a törekvéseket, melyeket egy-egy tisztviselői kaszt — rendesen úgyis hiába ! — a maga anyagi helyzetének javítása czéljából kifejt. Fővárosi ember pedig ne is merjen szólni; hiszen országszerte el van ismerve, hogy legjobban a főváros fizet s midőn az állami hivatalnokok vagy valami oly törvény- hatóság tisztviselői karának fizelé-rendezéséről van szó, követésreméltó például rögtön a székesfőváros törvényhatósági bizottságának páratlan nagylelkűséget s nobilis felfogását állítják oda. S ez helyesen is van igy ! Méltó volt ehhez a testülethez, hogy Magyarországon, a hol sok helyen a fixflzetés után élőknek létminimuma sincs biztositva, mint az ország első törvény hatósága, követésremél ló példát statuált. A főváros nehéz megélhetési viszonyai tették s teszik indokolttá azokat a magasabb fizetéseket, melyeket egy pár évvel ezelőtt megállapítottak. Annái jobban kell Tehát csudálkoznunk azon, hogy a fővárosi alkalmazottak egy igen tekintélyes részén k, a nem könnyű munkát végző tanítónőknek fizetését legközelebbi múltban kikezdték. Külföldről veit sta tis/.tikai adatok alapján konstatálák, hogy a fővárosi tanítónők fizetése sok, ennélfogva leszállítandó; sok pf>dig azért, mert külföldön a tanítók jobban vannak fizetve, mint nálunk, a hol a tanítónőkkel teljesen egyforma fizetést élveznek. Ebből a külföldi statisztikából Berlin és Drezda váro-oknak a tanerők fizetésére vonatkozó tételes'rendelkezéseit szem előtt tartva s összehasonlítván ezeket a főváros fizetési szabályzatával, látjuk 1) hogy az említettem városokban tényleg meg van a külörnbség a tanító és a tanítónő fizetése közölt, még pedig mindig a tanitónő hátrányára, ugv a rendes szolgálat megkezdése idejében, valamint ké-őbb is, midőn a tanerők bizonyos szolgálati idő eltelte után maximalis fizetésüket érik el. A szolgál ti idő emelkedtével ezen különbség is folyton nagyobb és nagyobb lesz s tetőpontját éri el a maximális fizetésben már azért is, mert a nők jóval hamarább lépnek a többé már nem emelkedő, legmagasabb fizetési fokba, mint a férfi tanerők.' 2) hogy a tanítók mindig jobban, a tanítónők, különösen kosszabb szolgálat után, mindig rósz szabbul \annak fizetve, mint a fővárosi tanerők. . Nézzük a számokai ! Budapesten a rendes tanító és tanitónő kezdő fizetése 600 frt 4- 200 frt lakbér ; Drezdában (in den ev. Volksschulen und Fortbildungsschulen) mindkét nembfli tanitó kezdöfizetése 1600 márka, körülbelül 960 fit (inc’usive lakbér, mely a fizetés 20 százalékának felel meg); ellenben Berlinben (in den Gemeindeschulen) már a kezdő fizetésben meg van a különbség a tanitó és a tanítónő között ; mert mig amaz 16 0 márka (960 frt), emez már csak 12' 0 rn. (720 frt) fizetést kap. De még szembeöilöbb a különbség, ha a maximális fizetéseket veszszük figyelembe. Drezdában pl. a tanítók és tanítónők a maximális fizetést a 28 ik szolgálati évvel érik el; ekkor a tanítók fizetése 3600 márka, a tanítónőké 2600 márka, a különbség tehát 1000 márka (600 frt.) Berlinben • a tanítók a
