Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)

1899-11-27 / 44. szám

1899. november 27. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS lítása által, mintegy négy év alatt fog bekövetkezhetni. Mint­hogy pedig az építkezésekben már a múlt év óta nagyobb tartózkodás mutatkozik, nem valószínűtlen, hogy a főváros fejlődésére és az építkezési iparra elég kritikus állapotok tető­pontján már túl vagyunk.*) Üresen álló helyiségek és azok bérvesztesége. 1899. II. negyedben 5586 üresen álló helyiség, ebből lakás 4044, negyedévi bérveszteség 974,852 korona, lakások­nál 650,536 korona Az 1899. év II. negyedében üresen állott helyiségek bérérté­kének kimutatása. Lakás az I. kér. 60,270, a II. kér. 25,206, a III. kér. 6112, a jobbparton 91,588; a IV. kér. 86,895, az V. kér. 55,538, a VI. kér. 127,621, a VII. kér. 128,474, a Vili. kér. 83,308, a IX. kér. 61,255, a X. kér. 15,857, a bal­parton 558,948, összesen 650,535 korona. Lakás üzlethelyiséggel a II. 175, a III. 110, a jobb­parton 285 ; a IV. 2830, az V. 1204, a VI. 3900, a VIII. 735, a IX. 3715, a X. 2724, a balparton 15,108, összesen 15,393 korona. Bolt az I. 3656, a II. 2179, a III. 990, a jobbparton 6825; a IV. 51.095, az V. 34,166, a VI. 38,288, a VII. 43,471, a VIII. 23,541, a IX. 11,715, a X. 1833, a bal­parton 204,108, összesen 210,933 korona. Raktár az I. 1810, a II. 562, a III. 394, a jobbpar­ton 2766; a IV. 4912, az V. 6064, a VI. 14,642, a VII. 10,999, a Vili. 8365, a IX. 4183, a X. 345, a balparton 49,510, összesen 52,276. Egyéb helyiségek az I. 2837, a II. 910, a III. 1084, a jobbparton 4831 ; a IV. 3166, az V. 3407, a VI. 7059. a VII. 1528, a VIII. 19,623, a IX. 4332, a X. 1768, a balparton 40,883, összesen 45,714. Összesen: a jobbparton 106,295 korona ; a balparton 868,577 korona; Budapesten 974,852. Az üresen álló lakások, szobáik száma szerint. Fontossággal bírván, vájjon kisebb vagy nagyobb laká­sok állanak-e inkább a lakáskeresők rendelkezésére, a követ­kezőkben áttérünk az üres lakásoknak a szobák száma sze­rinti részletezésére, a melyből kitűnik, hogy legnagyobb a választék az egy- és kétszobás lakásokból. A kétszobás laká­sok körében azonban az üresen állók száma az utolsó két negyedben kiváló módon felszaporodott. Az 1899. év II. negyedében az 1898. év IV. negyedé­hez képest az egyszobás lakások száma 488-czal, a kétszo­básoké 262-vel, a háromszobásoké 129-czel, a négyszobásoké 85-tel, az ötszobásoké 4-gyel emelkedett. Volt t. i. : Év negyed 1 2 3 4 szobával biró üres 5 laká 6 és több S 1898. 11. 1170 1268 350 155 57 23 — III. 1333 1352 480 217 81 30 2 IV. 1114 1137 436 220 95 81 1 1899. II. 1605 1399 565 305 99 72 2 Az üresen álló lakások, fekvésük szerint. Az üresen álló lakások emeletek szerinti fekvését a következő összeállítás tünteti fel: Ev negyed pincze földsz. I. II HL IV. padlás összesen e m e 1 e t 1898. II. 160 925 827 568 470 64 9 3023 III. 114 1004 870 785 616 90 16 3495 IV. 209 956 734 585 543 54 3 3084 1899. II. 154 1345 989 815 668 68 5 5044 *) Hogy az utóbbi években túlságos mértéket öltött épít­kezési tevékenység már hosszabb idő óta mennyire lelohad, a lak­házakra adott építkezési engedélyek számából is megítélhetjük. Tett u. i. a lakházakra adott építkezési engedélyek száma az 1890—1899-iki években és pedig minden év első kilencz hónapjá­ban: 381, 366, 400. 462, 521, 653, 408, 674, 528, 336-ot. 11 Az 1892—95-iki években a ki nem adott pinczelakások száma annyira felszaporodott, hogy az addigi tapasztalattól eltérőleg, mely szerint a legtöbb lakás földszint és az első emeleten állt üresen, ezen években és még az 1896. év első felében is földszint és a pinczékben maradt a legtöbb lakás bérlő nélkül. Azóta azonban ismét a földszintiek és első eme­letiek számai kerekedtek felül; sőt két év óta még a II. és III. emeleten is sokkal több lakás áll üresen, mint pinczében. Összefoglalván az 1899. év II. negyedére vonatkozó adatokat, mondhatjuk, hogy a legtöbb lakás állt üresen a) a hetedik kerületben, b) az egyszobásból, c) a 201—400 koronásból, d) földszint. A bérveszteség legnagyobb volt a hetedik kerületben. Mozgó fényképek. — Negyedik sorozat. — 1-ső kép. A yízi-tündér. Mozdulatlan házak a VII. kerületben, a Ferencz József- laktanya környékén. Mozdulatlan reggel. A házakon mozdulat­lan, félig nyitott kapuk, s a kapukban mozdulatlan urak, höl­gyek, cselédek, nagyságos, tekintetes asszonyok és kisasszonyok, (mintegy 500 család), uram bocsá’, mély, de nem magas pon­gyolában. (Nb Ehhez a képhez csak 18 éven felül levő fiúk és 14 éven felül levő leányok bocsáttatnak be közös ajtón, de kifelé szigorúan elkülönített ajtókon.) Valamennyieknek a kezében mozdulatlan rocska, némelyiküknek pedig a hátán puttony. Aztán jön egy vízhordó, mozgó szamár és iá-t lát­szik nyeríteni ; a szamáron mozdulatlan hordó, melyen kivül néhány vízcsepp látszik (vizes hordó), s mellette mozgó ember, a ki némának látszik, mert röstell beszélni, képviselvén ő a székvárosi vízműveket. A mint az említett hármas menet (szamár, hordó és ember) egyik-egyik kapuhoz ér, a kapu előtt mozdulatlanul várakozó urak, hölgyek, cselédek, nagy­ságos, tekintetes asszonyok és kisasszonyok megmozdulnak és kilógó nyelvvel a vizeshordóhoz rohannak, a melyből a rocs- kát, illetve puttonyt telimerik vízzel. (Hogy nem bor, vagy pezsgő, az onnan látszik, hogy a hordó mellett semminemű bizottsági tag nincsen.) A mint ki-ki telimerte vízzel a maga edényét, vígan és vizesen rohan be a kapun a házba, a hol eltűnik. Sorjában, egyik a másika után. A szamár néha még ordítani látszik, de hát annak más jelentősege van, a pon­gyolaruhás urak, hölgyek stb. néha szitkozódni is látszanak az ázsiai állapotok miatt, de hát ez is jóra fordul. Tudniillik nemsokára megjelenik a képen egy ukáz a VII. kér. elöljáró­tól, a mely egyszersmindenkorra, általánosságban és részletei­ben eltiltja a vízhordást. Erre a következő mozdulatlan reg­gelen ismét megjelennek a mozdulatlan házak kapuiban a mozgó urak, hölgyek stb. és azon pongyolában, a hogy kijöt­tek, várni látszanak egészen mozdulatlan alkonyaiig. Ekkor, a mennyire még a holdfény látni engedi, káromkodva és nem kapván a szamártól vizet, mozdulatlanul viszamozognak a kapukon be a házakba. Ezután látszik, a mint egy mozdulat­lan deputáczió tiszteleg a polgármesternél, a kitől az előbb még agyonkáromlott vízhordó szamárnak újra való kiküldé­sét kérik, (mily diadala ez a szamárnak !) mert, mint mondani látszanak, víz nélkül meghalnak a piszoktól és szomjúságtól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom