Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-11-13 / 42. szám
14 építkezés munkája előre. A számvevőség előterjesztést tett a tanácsnak, hogy az ez évi részlet elfogyott, sőt 2885 frt 41 kr. túlkiadás is merült fel. Erre fedezetet kell találni, legközelebb pedig még ezenfelül tömeges kifizetéseket kell eszközölni. A számvevőség úgy szeretne segíteni a bajon, hogy a legközelebbi részletet utalja a tanács már most át a községi alapból — a templomépítés alapja javára. Park a Gi zella-téren. Ösnieretes a közmunkatanácsnak az a régi terve, hogy a Gizella-téren díszes közparkot rendeztet be. A fővárosi tanács eleinte azt az ellenvetést tette, hogy a térén levő bérkocsi - állomást másfelé elhelyezni nem lehet s így a terv kivihetetlen. A közmunkatanács azonban nem hagyta annyiban a dolgot, s maga küldött a fővárosnak különféle alternativ terveket, melyek bizonyítják, hogy a bérkocsi-állomást kifogástalanul el lehet a parkon kívül helyezni. A tanács a rendörfőkapitányság véleményét kérte ki a dologban. A főkapitányság átirata, mely most érkezett meg a tanácshoz, a bérkocsiknak egy részét a Gizella-tér északi és keleti oldalán a parkozott terület mellett kívánja felállítani, még pedig nem a rendes szokás szerint egymás végében, hanem egymás mellett, szemben a parkkal. így sokkal több fér el, kisebb területen. Ez pedig igen kívánatos, mert a Gizella-tér környékén levő nagy pénzintézetek, szállók és a fővárosi vigadó a bérkocsi állomás fentartását feltétlenül szükségessé teszik. Azokat a kocsikat, melyek a téren elférni nem fognak, a szomszédos mellék utczá- ban kellene elhelyezni. Ennek pontos megállapítását vegyes bizottságnak kell helysízni eljárás utján végeznie, miért is kéri a főkapitány, hogy a tanács a bizottságot hívja össze és a helyszíni eljárás foganatosítása időpontját vele közölje. Ugyan akkor kellene megállapítani az új állomások kocsilétszámát is. A káposztásmegyeri rossz vízvezetéki cső. Még a múlt évből emlékzetes az a kínos feltűnés, a mit a káposztásmegyeri vízműtelepi második főnyomó cső okozott, mikor hirtelen, váratlan felmondta a szolgálatot, A csövet Knutli Károly vállalkozó fektette le, a kivel az okozott károk miatt a főváros perbe is szállott. A cső lefektetésének munkáját Wein János nyug vízvezetéki igazgatónak kellett volna annak idején ellenőriznie, s a polgármester azt hiszi, hogy őt is terheli e körül mulasztás. E miatt a polgármester többször sürgette már a tanácsnál a fegyelmi vizsgálat megindítását. A rossz cső újból való lerakásával csak mostanában lettek készen s a vizmliigazgatóság most terjesztette be a tanácshoz a munkálatokra vonatkozó teljes végleszámolást és iratokat. A tanács azonban még nem járhat el a dologban, mert a számadásokat, melyekből az derül ki, hogy a főváros kára körülbelül 60,000 forintot tesz ki, a bírósághoz kell áttenni, mely jogerősen megállapítja a főváros kártérítési igényét Knuth-tal szemben és csupán a köztük folyamatban levő per befejezése után állapíthatják meg, hogy Wein Jánost milyen irányban és mértékben terheli felelősség. 1898. november 18. KÖZGAZDASÁG. Az iparigazolványok késedelmes kiadása Tudvalevő dolog,, hogy az iparigazolványok kiadása az elöljáróságok részéről rendesen két, három hetet vesz igénybe. Eltekintve attól, hogy az ipartörvény az iparigazolványoknak 3 nap alatt való kiadását rendeli el, anomália ez az állapot, mert az iparos akadályozva van czégét bejegyeztetni, a posta vonakodik a pénz- és egyéb posta-küldeményeket az iparigazolvány felmutatása előtt kiadni. Mint hogy a késedelmet az okozza, hogy az iparigazolvány kiadásáról a folyamodó féllel egyidejűleg a különböző hivatalok és hivatalos közegek is értesíthetnek határozatilag, és a határozat sokszorosítása sok időbe telik, a VI. kér. iparhatósági megbízottak segíteni akarván a bajon, felterjesztést intéztek a tanácshoz, hogy a különböző hivatalok ne értesíttessenek minden egyes iparigazolvány kiadásáról külön - külön határozatilag, hanem a székesfőváros egyik lapjában tegyék közzé időközönként a Budapesten kiadott iparigazoivá- nyok jegyzékét. A bányavállalatok és az ipartörvény. A kereskedelmi miniszter valamennyi másodfokú iparhatósághoz figyelemre méltó körrendeletét bocsájtott ki a bánya- és kohóvállalatokra vonatkozólag. Kételyek merültek fel abban a tekintetben, vájjon ezek a vállalatok mennyiben esnek az ipartörvény s mennyiben a bányatörvény rendelkezései alá. A kereskedelmi miniszter most a pénzügyminiszterrel egyetértő- leg tisztázza körrendeletében a vitás kérdéseket. Az ipartörvény (1889: XVII. t.-cz.) 183. §-ának c) pontja szerint a bányászat és kohászat nem tartozik e törvény rendelkezései alá, míg másrészről az általános bányatörvény 131. §-a közelebbről megjelöli a bányászat és kohászat üzleti terjedelmét, illetőleg részletesen felsorolja mindazt, a mire a bányaadományozás a vállalkozót feljogosítja. A meddig a bányászat és kohászat eme 131. §. keretében mozog, addig az illető vállalatok csak a bányatörvény rendelkezései alá esnek, s bányarendőri, illetőleg bányahatósági felügyelet alatt állanak. Ugyancsak ennek a törvényszakasznak b) pontjából következik, hogy az adományozás a vállalkozót csak nyers termények előállítására és forgalomba hozatalára szólítja fel, a mennyiben tehát a bánya- és kohóvállalatoknak csak nyers termények nyerése képezi feladatát, annyiban nem tartoznak az ipartörvény rendelkezései alá. Mihelyt azonban az ily bánya- vagy kohóvállalatok a nyers termény feldolgozásával is foglalkoznak, ez esetben ezen finomitó műhelyek és feldolgozó üzemágak tekintetében már az ipartörvény rendelkezései alá esnek. Ennélfogva nem tartoznak az ipartörvény hatáskörébe a legszorosabb értelemben vett bányaművek, érczelőkészítő és szénelőkészítő művek, továbbá azok, melyek bánya- és kohóközépterményekből lugzás, foncsorozás és villamos kifejtés útján nyers fémeket állítanak elő, az olvasztó kemenczék, a szén termelése helyén felállított kohókemenczék, ugyanitt felállított briket-sajtók ; azok a kohóművekkel szoros kapcsolatban álló üzemek, melyek a kohók mellékterményeit dolgozzák fel, vagy a kohósítás, lugzás czéljaira szükséges anyagokat a kohó-telepen állítják elő; végre a bánya- vagy kohó-telepeken levő kovács-, ács-, asztalos-, drótkötél- és gépműhelyek, téglavetők és fűrészek, ha MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
