Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-09-18 / 34. szám
12 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. szeptember 18 Ajánló-levél. A „ Magyar Székesfőváros11 szerkesztősége a lap részére ajánlatot kért tőlem. Minthogy a „Magyar Székesfőváros“ egyes számaiból arról győződtem meg, hogy e lap a főváros közigazgatási életével és általában a főváros községi ügyeivel tüzetesen és behatóan foglalkozik és így a közigazgatás ismertetése és a tárgyalás alatt álló kérdések megvilágítása körül úgy a nagy közönségre, mint a közigazgatásra nézve hasznos szolgálatokat van hivatva teljesíteni: a szerkesztőség kérésének eleget téve, a lapot az érdeklődők figyelmébe szivesen ajánlom. Budapest, 1899. évi május hó 31-én. Halmos s. t, polgármester. Hírek a városházáról. Vasút a Kossuth Lajos-utczában. Két évvel ezelőtt néhány fővárosi polgár memorandumot intézett a tanácshoz sürgetve aPetőfi-tér—Akadémia között és a Kossuth Lajos-utczában építendő vasutat. A memorandumra az illetékes hivatalok most tettek előterjesztést a tanácsnak. Az első vasút terve, mondja a jelentés, rövidesen megvalósul, arra különösebb intézkedésre nincs szükség. A Kossuth Lajos-utczai vasútvonal részben az Eskü-téri hid megnyitása, részben a Kossuth- utcza végleges rendezése után s így csak 1900-ban, vagy 1901-ben lesz aktuális. Az előterjesztés szükségesnek mondja, hogy a főváros a Kerepesi-uti vonalnak a Kossuth Lajos-utczán és az Eskü-téri hídon át a budai belső körútig leendő meghosszabbítása végett már most hívja fel a közúti vasúttársaságot, hogy a mikorra az útvonal rendelkezésre áll, a tárgyalásokat befejezzék s az építést megkezdhessék. Eső után köpönyeg. A fővárosi rendőrség a nyár folyamán konstatálta, hogy a dunafürdőkben és uszodákban a közbiztonságra és köztisztaságra lényeges intézkedések hiányzanak. A fő - kapitányság átírt a tanácshoz, hogy a közönség érdekében sürgősen pótoltassa az észlelt hiányokat. A tanács az ügyet áttette a mérnöki hivatalhoz, a mely ma válaszol az utasításra. Jelenti, hogy megvizsgálta az uszodákat és fürdőket és meggyőződött arról, hogy a rendőrségnek igaza van. Intézkedésre azonban most már nincs szükség, mert a hűvös időjárás következtében a közönség nem jár többé szabad fürdőbe s így veszedelem nem érheti; de különben a legtöbbet már a napokban lebontják. Azt javasolja tehát a tanácsnak, hogy a tervbe vett közbiztonsági és köztisztasági reformokat a jövő évben a telepek építése előtt léptessék életbe. Katonai pontosság. A budapesti térparancsnokság még meg sem melegedett új hajlékában, már felszólította a főváros mérnöki hivatalát, hogy az új palota és a gyakrabban látogatott köz- és katonai épületek közt való távolságot állapítsa meg. A mérnöki hivatal már eleget tett a felszólításnak s megküldötte a kívánt távolságmutatót. A térparancsnokságtól a távolságmutató szerint a honvédelmi-minisztérium és főparancsnokság 2800 méter, a József főherczeg lovassági kaszárnya 8700, a Ferencz József honvédgyalogsági kaszárnya 4200, a csepelszigeti lőszergyár 0700, a koronaőrség 2200, a rákosi gyakorló-tér 5000, a pályaudvarok közül a nyugati 2300, a keleti 2400, a délivasút 3200, a Vigadói hajóállomás 700 méter távolságra van. Ezeken kívül a helyőrségi kórházak és raktárak is bennfoglaltatnak az új mutatóban. Per a rigófüttyért. Egy budapesti arczképfestő összeveszel t a háziurával, mert az nem engedte meg, hogy üzlethelyiségének utczai falára képeket akasszon ki s ilyenformán üzletét nem támogathatta e szokásos reklámmal, a miért aztán az üzlet forgalma tetemesen megapadt. Egész sereg per kerekedett ebből a dologból, a melyek során több bíróság kimondotta, hogy a ház- tulajdonos tilalma tekintetében a felülbirálat joga a fővárosi tanácsot illeti meg. Ide folyamodott tehát utoljára is a festő: állapítsa meg a tanács, jogosult-e ő a képek kifüggesztésére. Talán felesleges azonban megjegyezni, hogy a míg a dolog ennyire jutott, beletelt egy pár esztendő. A tanács pedig épen erre a körülményre támaszkodott a kissé bonyolódott kérdésben, a mennyiben kimondotta, hogy ma már a felől nem határozhat, hogy annak idején jogos volt-e a háztulajdonos eljárása, mert a felek között a bérleti viszony még 1897-ben megszűnt s így a szükséges szemle és egyéb eljárás már nem foganatosítható. Az emberek azonban, úgy látszik, nemcsak a mesében perelnek a — rigófüttyért, mert a pör folyik tovább. A jó Bécs. Ösmeretes dolog, hogy a külföld mennyire nem ismeri Magyarországot, s mily kevés fogalma van Budapestről, a mit valami piszkos kis keleti fészeknek tartanak a művelt nyugaton ma is. A hatóságok, bár szóval valamennyi átlátja a fontosságát a magunk megösmertetése nehéz feladatának, — tenni egyáltalán nem tudnak, vagy nem akarnak semmit, a mi e szégyenletes állapotnak végét vetné. A napokban megint jó kis példája akadt a külföldi ismeretek alaposságának. Ezúttal a mi kedves sógor-szomszédunkról van szó és ez az egy körülmény teszi lehetségessé, hogy nem is oktalanságról, hanem talán szándékos rosszakaratrói lehet itt tündöklő példát
