Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-01-23 / 4. szám
4. szám II. évfolyam. Budapest, 1899. január 23. K Ö ZI GAZ GAT ÁS I HE TIL AP. Előfizetési ára: Szekeszti És kiadja: Szerkesztőség és kiadó: Egész évre .............................. Fé lévre................................... . (í frf. 3 frt. Da- BARTHA SÁNDOR. IV. kér., Reáltanoda-utcza 5. szám. A múlt és a jövő. Budapest, január 22. (f.) A főváros egyesítése óta letelt huszonöt esztendő olyan nyomokat hagyott a közigazgatás történetében, a melyeket eltörölni évekre szóló, ambicziózus, becsületes munka van hivatva. A mult a szatócspolitikának minden hátrányával megnyomorította a főváros községi életét, a melyben a polgárság közömbös tömegével szemben ma is a stréberek, önzők, haszonlesők és a törpe nagyságok játszák az urat. Ma is; ezért nincs a fővárosnak jelene. Csak múltról szólhatunk, a mely rettenetesen elszomorító és jövőről, a mely nagyon kevéssé derűs. A múlt bűnei: a bürokratikus slendriánság, a mely az ügyek eltolását forszírozza az intézkedések helyett; az ötletszerűség, a mely czéltalannl kapkod a tennivalók között, anélkül, hogy teremtene ; a megbízhatatlanság, a mely a közjó megvédését, a mire hivatva lenne, semmibe sem veszi; a pazarlás, a melyet véges-végig ott látunk a huszonöt év minden mozzanatánál, a mint telkek, konczessziók, jogok és vállalatok osztogatásában megnyilatkozik; a közpéznek gondatlan felhasználása, a mit az egyre szaporodó adósságok bizonyítanak ; a pajtáskodás — mindenkivel, a privát érdek előmozdításáért; a protekczió, édes szülötte a rosszul nevelt autonómiának; a képmutató szines- kedés, a mely szemben barát, a hátad mögött ököllel fenyegető ellenség és még sok egyéb. S a lejtőre került közigazgatást az örvény szélén meg akarják állítani. Mivel ? Rendeletekkel. Az elnöki osztályban halomszámra gyártják a rendeleteket, a melyeknek az a hivatásuk, hogy megvessék egy szebl) jövő alapját. Csakhogy tévednek a rendeletgyártók. A megromlott közigazgatást a kövön nyomott betűk ereje meg nem változtatja, meg nem javítja. Az önálló gondolkozástól elszoktatott adminisztrácziór^, a mely vagy a maga szakbizottsága, vagy egyes habitüék esze után él, a rendeletek nincsenek hatással. Mert nem olvassák; mert nem érdekli őket a tartalom; mert szokatlan a hang, a melyen a polgármester úr a tisztviselőkhöz szól s mert lehetetlen dolgokat követelnek a rendeletek. Becsületes, szorgalmas munkát; pontos munkaidőt ; a közjóért való önfeláldozó tevékenységet és mindenek fölött takarékosságot. Takarékosságot minden vonalon ! Ez a jelszó. Ez a múlt összes bűneinek expiácziója. Takarékosságot hirdet a közgyűlés, ez a szeszélyes moloch, a mely vakon szavazott meg eddig is jót-rosszat és remélhetőleg azt teszi ezután is. Takarékosság a polgármester jeligéje is és ma a tanács is erről nyilatkozik egy három íves rendeletben, a mely a főváros valamennyi hivatalát sorompóba állítja a takarékosság érdekéi>en. Az elnöki A) ügyosztálytól elvárja, hogy az állami anyakönyvi hivatalok eltartásához szükséges állami segítséget kiszorgalmazza; az elnöki B) ügyosztályt a VI., VII. és IX. kerületi kültelkek öntözésének költségei és a korházi budget megállapításánál jövőben eszközlendö változások dolgában sürgeti; a polgármesternél a Duna jobbparti temető-panamák rendezését akarja; a tanácsi II. ügyosztályban a bel- és kültelki utak és hidak építésére, jókarbantartására, a kövezésekre vonatkozó kimutatásoknak a zárószámadásokkal egy- időben való elkészítését rendeli meg; a III. ügyosztály teendője a kisajátítási járulék reviziója, valamint a közmunkatanács megrendszabályozása; a IV.—V. ügyosztály az állam helyett végzett funkcziók díjait üsse nyélbe; a VI. ügyosztály mentse meg a fővárost részben a költségelőirányzat elkészítésével, részben a legnagyobb mérvű takarékosság szemmel tartásával, végre számtalan adók kieszelésével; a VII. ügyosztály szabadítsa meg a fővárost a jó szakiskoláitól; a VIII. ügyosztály a főváros hires szőlőtelepét tegye népszerűbbé és deüczitmentessé; a IX. ügyosztály létesítse az országos lelenczházat; a mérnöki hivatal rendezze a háromszögelési kiadásokat; a számvevőség az 1900. évi budgethez szükséges adatok
