Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-09-11 / 33. szám
12 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS nehézkes ügymenetét s hivatalnokát, a rendszer szerény végrehajtó eszközét, mint legfőbb rosszakaróját, halálos ellenségét tekinti, kinek egyéb feladata nincs, mint hogy neki kárt és bosszúságot okozzon. Ilyen véleménynyel, helyesebben előítélettel fordul azután hozzá, s mi sem természetesebb, mint hogy a legelső alkalommal, midőn valamely kívánságát nem teljesítheti, azokból — kiknek feladata lenne egymás javára munkálkodni — hamarosan hadakozó felek válnak. Hogy ennek eredménye minden lehet, csak kedvező nem, az már aztán teljességgel világos. A közönségnek még művelt része is a legritkább esetben tudja átlátni, hogy hol kezdődik a hivatalnok lustasága, vagy rosszakarafa, hanem mindenütt, hol a törvény, vagy ügyrend végrehajtásáról van szó, rosszindulatot vél, melvlyel szemben türelmetlen és követelődző. Így minden gáncs és kellemetlenség, mely az ügyek bonyodalmas kezelésének rendszerét illeti, közvetlenül az eljáró hivatalok fejére hull, ki azt vagy zsebrerakja, vagy tiltakozni kénytelen, s akkor következnek a veszekedések, skandalumok és panaszok ; s nem ritkán még a hírlapi meghurczoltatások. Szinte bámulatos, hogy némely ügyek lefolyásáról milyen kevés fogalma van a nagyközönségnek. Hogy csak egy példát említsünk, mennyi kellemetlenséget kell elnyelniük a névváltoztatási ügyekkel foglalkozó tisztviselőknek. A publikumnak általában komoly meggyőződése, hogy azzal, ha idegen hangzású nevét magyarral cseréli fel, akkora áldozatot hoz a haza oltárán, melyért neki legalább is minden hivatalnok, ki egyébként derék és dicséretre méltó törekvésében segítségére van, ezért külön jegyzőkönyvi köszönetét tartozik kézbesíteni, mi ha történetesen elmarad : skandalum! S ki érti meg, hogy Schwartz Ezekiel úr. ki tisztességgel viselte e nevet 30 — 40 hosszú esztendőkön át, feltétlenül tönkre megy s elpusztul, ha új magyar nevét díszküldöttség nemzetiszín papiroson 24 óra alatt neki kézbesíteni elmulasztaná? Ki méltányolja, hogy egy ilyen nagyfontosságú ügyben a hatóságnak esetleg még némi dolga is lehet, ki méltatná figyelemre, hogy az azonnal elintézett kérvénynek hány utat kell megtenni, míg az engedély kiadható lesz ? Ki törődik ilyesféle csekélységekkel, mikor botrányt lehet emlegetni, mert az új nevet nem lehet a hivatalban úgy vásárolni egy darab ötvenkrajczáros bélyegért, mint a péknél a zsemlyét két krajczárok árán. A székesfőváros tanácsánál történt, nem is egyszer, hogy a nekivadult fél a hivatalos helyiségben darabokra szakgatta a tanács határozatát, melyben névváltoztatási ügyében hiányzó okmányainak pótlására hívta fel. Hol találni az ilyen jelenetek mellé udvarias hivatalnokot ? Vagy beszéljünk-e talán az úgynevezett „lehetetlen“ folyamodásokról, melyekben a fél egyenesen törvény-, vagy szabály- ellenes dolgot kíván, s mikor a hivatal kénytelen-kelletlen elutasítja, olyan spektákulumot csap, mint annak a rendje? Bizony még a hivatalnokok állapotánál is szomorúbb az a minden tekintélyt és tiszteletet megvető erőszakos modor, mely a közönség körében lábra kapott s a hivatalokkal szemben valósággal ellenséggé teszi az ügyfeleket, a kiket nem kiszolgálni, hanem velők hadakozni kell. Legsajnosabb pedig, hogy ez a hangulat átragad lassanként a műveletlen köznépre is, mely eddig legalább osztatlan tisztelettel, majdnem félelemmel volt eltelve a közhivatalok iránt. Nagyon keserű felvilá1899. szeptember 11. gosodottság ez, melybe a hivatalnokok és nemsokára a hivatalok tekintélye vész belé. Itt a dolog annál kínosabb, mert a műveletlen ember, ha egyszer megbokrosodott, még azt a legtávolabbi határt sem tartja meg, a meddig a legrenitensebb művelt fél elmenni merészel. Mindebből nyilvánvaló, hogy az a sok megszokott, stereotip szidalom, a mivel a hivatalnokokat illetni immár szokás, nem mindig egészen okadatolt. Hiába, a hivatalnok is ember any- nyira, hogy ne tagadhassa meg az igazságot : „A milyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten“. Mindenesetre azonban türelemmel és a hivatalos állástól megkívánható magasabb műveltséggel kell ellensúlyozni a közönség gyengébb — fájdalom nagyobb — részének sajnálatos magatartását, viszont pedig a hivatalos ügykezelések és sok elavult rendszer egyszerűsítésével a közönség érdekét hathatósabban előmozdítani. Addig pedig, míg a viszonyok megjavulnak, tisztelt veszekedő, viaskodó felek, kiki magára vessen, s ne szidjuk egymást, hiszen testvérek vagyunk az Úrban ! Szegények segítése. A fővárosi tanács kiírta a Rökk Szilárd-féle fővárosi tisztviselők és szolgák özvegyei és árvái segélyezésére tett alapítvány ez évi kamataira a pályázatot A kamatok összege fejében 1292 írt 58 kr. áll most a tanács rendelkezésére, melyből a fővárosi tisztviselők szegényebb sorsú családjai és árvái — családonként 100 forint, — a szolgák özvegyei és árvái pedig családonként 40 írt egyszersmindenkorra szóló segedelemben részesülhetnek. Gyermektelen, vagy olyan özvegyek, kiknek csupán nagykorú gyermekeik vannak, segélyt nem kaphatnak; olyan özvegyek azonban, kiknek gyermekük nagykorú ugyan, de nyomorék és keresetképtelen, a pályázatban részt vehetnek. Vagyontalan árvák pályázati kérvényeit csak abban az esetben veszik figyelembe, ha kiskorúak, vagy ha anyjuk még nagykorúságuk elérése előtt szintén elhalt. Végre számot tarthatnak még segélyezésre az olyan nagykorú árvák is, kik anyjuk halála előtt már testi vagy szellemi fogyatkozásban sínylődtek, s e miatt keresetképtelenek, közjótékonysági intézetben azonban elhelyezve nincsenek. — A folyamodásokat /'. évi szeptember 30-án déli 12 óráig lehet beadni az újvárosházán, földszint 3. ajtó szám alatt levő tanácsi iktató hivatalban. Később érkezett vagy hiányosan felszerelt kérvényeket figyelembe nem vesznek. A pályázati kérvényekhez mellékelni kell az özvegy házasságlevelét, a gyermekek keresztleveleit; ezenkívül közokirattal kell igazolni az elhalt, férj és apa hivatali állását; csatolni kell az illetékes kerületi elöljáróság szegénységi és erkölcsi bizonyítványát, végre esetleg a beteg gyermekekre vonatkozólag a kerületi orvos bizonyítványát, melylyel keresetképtelenségüket igazolják. Úgy a folyamodás, mint mellékletei bélyegmentesek.
