Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-09-04 / 32. szám
14 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. szeptember 4. élelmezési, jótékonysági, iparügyi és közegészségügyi ügyosztály, a mérnöki hivatal nagy része, az ügyészség, számvevőség, pénztár és az árvaszék október elsején valószínűleg kivonulhat a hajléktalanok menedékházába, a hol 8 krajczárért, gondolom, még levest is kap, nemcsak helyiséget. Mivel azonban a magam részéről mégis röstelném, hogy ilyen előkelő hivatalok oly másodrendű fogadóba szálljanak, teszek egy propozicziót. Küldjön ki a fék. tanács engem is, mint másokat, tanulmányútra Ostendébe, Trouvillebe, vagy akár Olaszországba, s akkor bemutatok egy tervezetet, a mely szerint mind e sok hajléktalan hivatalt méltókép el lehelne helyezni addig is, míg a volt Károlykaszárnya használható állapotba jut. íme, a tervezet: A pénzügyi hivatal pl. átköltözhetnék a lánczhíd budai bejáratánál most amúgy is üresen álló jobboldali jegyszedő házába, a hol azelőtt tudvalevőleg szintén foglalkoztak pénzügyekkel. A közélelmezési ügyosztály átmehetne a Scholtz külön szobájába (szemközt a tiszti kaszárnyával), a jótékony- sági a templomok kapujánál helyezkedhetnék el igen kényelmesen, az iparügyi a városligeti iparcsarnokban, a közegészség- ügyi ügyosztály a hímző-utczai egyemeletes magánépületben ápolhatná a közegészség nemes ügyét. A mérnöki hivatal az eskü-téri híd budai följárójának ama részén ütheine tanyát, a hol a Gellérthegy lelógó sziklái úgyis kellemes árnyékot biztosítanának, az ügyészség nemes Toldy Györgyhöz hurczol- kodhatnék, ha ugyan már nem „rókalelkü bátya“, mint Arany Toldijában volt, a számvevőség menjen, a hová neki tetszik, a tanügyi osztály pedig s az árvaszék megosztva bekvártélyoz- hatná magát részint a székesfővárosi tanítónőknél, részint pedig az árváknál, míg a pénztárnak legalkalmasabb helyet tudnék találni e sorok írójának szerény lakásában. Ezzel az elhelyezéssel legalább minden hivatal megmaradhatna nyugodtan a munkaköre mellett, s a pénztár meg éppen igazi szakszerű kezelés mellett. Jelen soraimat ajánlom a tek. magistratus figyelmébe. L Á. Belügyminiszteri körrendelet. Hasznos körrendeletét bocsájtott ki legutóbb a belügyminiszter az összes tövényhatóságok részére. Úgy a hivataloknak, mint a közönségnek is sok kellemetlenséget okozott ugyanis, hogy az olyan hivalalos átiratoknál. melyek kapcsán egyik hivatal a másiknak pénzt, vagy értéket is küld, a hatóságok a pénzesutalványok szelvényére a megkeresések pontos számát s az összeg- rendeltetését rájegyezni elmulasztották, minél fogva igen gyakran megtörtént, hogy a pénz és az iratok más-más hivatalba, példának okáért más-más tanácsi ügyosztályba érkeztek s vége-hosza nem volt a sok irka-firkának, mig mindegyik igazi rendeltetése-helyére együvé került. Ezekből a kalamitásokból aztán számtalan esetben megtörtént, hogy a feleknek egyszerűen kézbesítendő érékeikre heteken át kellett várakozniok. Maga a miniszter közvetlenül is tapasztalta-e rendetlenségek kellemetlenségeit s ezért most a legszigorúbban utasította az összes hatóságokat, hogy pontosabb eljárással azoknak a jövőre nézve vegyék elejét. A corvintéri vigadó környékének rendezése. A budai corvintéri vigadó vendéglő- és vigalmi helyiségei bérielére tartott legutóbbi árlejtés eredménytelen maradt, a mit főkép annak tulajdonit a tanács, hogy a vigadó, a közvetlen környékének magas nívója miatt olyan mélyedésben fekszik, hogy sem kocsival meg nem közelíthető, sem pincze- helyiségei nem használhatók. Nehogy az újabban kitűzött árlejtésen ismét bérlő nélkül maradjon a főváros, elhatározta a tanács, hogy a vigadó épületének környékét sürgősen rendezted, mindenek felett pedig az odavezető utczák színvonalát lejebb szállítja. A munkálatok megkezdésére más sürgűs utasítást is kapott a mérnöki hivatal. Ezzel egyidejűleg elhatározta a tanács, hogy a vigadó fémmunkálataira legutóbb eredménytelenül maradt szűkebb körű árlejtést nagyobb nyilvánosság bevonásával legközelebb ismét kitűzi. A fővárosi szolgaszemélyzet ruházata. A gazdasági hivatal beterjesztette a tanácshoz a főváros összes szolgaszemélyzetének jövő évi ruhaszükségletére vonatkozó költségkimutatást, mely szerint e czímen a fővárosnak 1900-ban 54,301 frt 25 kr. kiadása lesz. A tanács elfogadta a költségelőirányzatot és utasította a gazdasági hivatalt, hogy a szükséges beszerzéseket már most eszközölje, a számlákat pedig januárban mutassa be. A tanács határozata értelmében elsősorban a véglegesen kinevezett szolgaszemélyzet szükségletét szerzik be és csak azután fognak az ideiglenes alkalmazottak ruházatáról gondoskodni. A „Magyar Színház“ villám világítása. Sok bajuk volt egymással a fővárosi tanácsnak és a „Magyar Színház“ igazgatóságának a színház villamos világítása miatt. A színház megnyitása idején a tanács ugyanis kötelezte az igazgatóságot, hogy a villamos világítás berendezését főkikapcsoló készülékkel lássa el, melynek segítségével egyszerre lehessen a színház összes helyiségeiben a villamos lámpákat eloltani. Ez a határozat nem volt Ínyére a részvény- társaságnak, s megfelebbezte a végletekig, a minek a vége az lett, hogy a tanács követelésétől végre is elállott. Ámde a világ forgandó, s az igazgatóság nemrég gondolt egyet s kérvényt adott be a tanácshoz, melyben kijelenti, hogy átlátta a főkikapcsoló hasznosságát s most már engedőimet kér annak berendezésére. Erre azonban a tanács változtatta meg szándékát s a kérelmet nem akarta teljesíteni épen azoknál az okoknál fogva, melyeket a színház igazgatósága felebbezései- ben előbb felhozott. Az igazgatóság nem akarta most már ennyiben hagyni a dolgot, s kérelmét ismételten megújította, minek folytán a tanács meghallgatta a mérnöki hivatal és tüzoltófőparancsnokság szakvéleményét. A mérnöki hivatal határozottan ellenzi a készülék berendezését, s leírja mekkora veszedelmet rejt magában, ha módjában áll valakinek egy csavarintással a színház egész épületében minden világítást eloltani. Valami izetlen tréfa súlyos katasztrófát idézhetne ilyen módon elő. A tűzoltó-főparancsnokság ellenben nagyon helyesli a készülék berendezését, melyet zár alatt lehetne tartani csupán a benfentes egyéneknek hozzáférhető helyen, s kiválóan alkalmas lenne arra, hogy miután már a szinház összes helyiségei kiürültek, a lámpák eloltogatása megtörtént, könnyű módon ellenőrizni lehessen, hogy semmi mulasztás a lámpák körül nem történt, s azok eloltását ilyformán t könnyű szerre biztosítani lehetne. A tanácson most a sor. hogy válogasson a vélemények között: veszedelmes-e a villamos főkikapcsoló vagy hasznos ?
