Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)

1899-09-04 / 32. szám

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. szeptember 4. 12 A közmunkatanács évi jelentése. A fővárosi közmunkák tanácsának múlt évről szóló jelentése és a kezelése alatt levő alapok zárószámadása most készült el. A terjedelmes munkából adjuk a következőket: Bevezetés. A belügyminiszterhez intézett bevezeLő sza­kasz foglalkozik a néhány év óta folyó nagymérvű kisajátítási műveletekkel, a melyek a közmunkatanács rendelkezésére álló milliókat teljesen lekötötték. A kisajátítások kevés haszonnal jártak, mert a spekuláczió ma is a kültelkekre utazik s meg­gátolja a belső területeken kisajátított ingatlanok értékesítését. Óhajtandó, hogy a főváros mielőbb elkészítse az extensiv fej­lődésre vonatkozó szabályrendeletét. A királyné emléke. A következő fejezet a királyné em­lékének van szentelve. Az 1898 szept. 15-én tartott ülés jegyzőkönyvét tartalmazza azzal a megjegyzéssel, hogy a királyné szobra helyéül a Gizella-teret jelöli meg. A szobor ugyan nem kerül a Gizella-térre, de azért a teret a köz­munkatanács nagy költséggel parkozni fogja. Szabályozás. Az 1898. év folyamán nagyobb szabályo­zási munkálatokat végeztek, illetőleg szabályozási terveket letárgyaltak: a várbeli plébánia új elhelyezéséről, a Mátyás­templom környékének és a Szentháromság-térnek a rendezé­séről, a Halász-bástya kiépítéséről kapcsolatban, az ott fel­állítandó Szt István-szobor helyével. Az Attila-körút és Logody-utcza között a királyi palotához a királyi ház költsé­gére két új utczát nyitottak. Elfogadták azt a tervet, hogy a Bomba-téri templomot szabaddá teszik s a szomszédos háza­kat kisajátítják. Az ív-, Árok-, Ilona-, Áldás-utcza, Rézmál- dűlő, Szemlőhegy, Vérhalom, Törökvész és Nyék-dülő szabá­lyozási terveit elintézték. A Margit-híd előtti területet park- czélokra 256,896 írtért eladták a fővárosnak. A IV. kerület­ben rendezték az Egyetem-teret s elhatározták, hogy az Egyetem-ulczát 10 ölre, a Gróf Károlyi-utczát 6 ölre, a Királyi Pál-utczát 6'60 ölre szélesítik ki. Az újépület telkét a symetriának megfelelően felosztották. Hozzájárultak ahhoz, hogy az István-útnak, a Hermina- és Hungária-út közti sza­kaszt 16 ölre, a Tompa- és Ranolder-utczákat fokozatosan 10 ölre, a Bakács-utczát 12 ölre kiszélesítsék. Az új hidakkal kapcsolatos rendezés. A Ferencz József- híd környékének rendezésére előirányoztak 394,155 forintot. Tényleg kiadtak 319,041 irtot. Az Eskü-téri híd környékének rendezésénél a pesti oldalra teljesen megegyeztek, a budainál a Döbrentey-téri park miatt eltérés van a főváros és a tanács között. Az új híd két oldalának rendezésére 781,511 forintot irányoztak elő, a melyhez a budai oldalon vásárcsarnokczé- lokra kisajátított telkek vételára 287,166 frt még hozzászámí­tandó. Az Eskü-téri híd környékének rendezésére ekkép álla­podtak meg. Rendezni fogják 1899-ben a Kígyó-teret, Feren- cziek-terét, Kuria-utczát, az Eskü út déli felét, a Városház nyugoti oldalán ideiglenes hídlejárókat, a Duna-utczát, az új Váczi-utczát, az Eskii-tér keleti oldalát; a budai oldalon pedig a Döbrentey-tér és Forrás-köz közötti részt; 1900-ban: a Kígyó-utczát, az Eskü-út északi felét, az Eskü-teret, a meny­nyiben a hídépítés megengedi, a Molnár-utczának az Eskü-tér felé eső részét; 1901-ben: az Eskü-teret egészen; a hídfel­járókat, az Irányi-utczát egészen a Rakodó-partig. Ez év őszére, a mikor az új hidat a forgalomnak átadják, elkészül a Gellért­hegy homlokzatának díszes kiképzése is. A rendezés követ­keztében kisajátított telkek nagy része még eladatlan ; a 782 négyszögöles kúria telkét kétszer bocsájtották eladásra siker­telenül. Most azonban az eladás biztosítva van. A katonai laktanyák megváltása. A régi nagy kaszárnyák (Újépület, Károlv-kaszárnya, Citadella, Flórián-kaszárnya) meg- és átvétele befejeződött. A kaszárnyákért 6.400,000 forint készpénzt és 2.300,000 frt értékű telket adtak. A fővárosi pénzalap állami előlegei. Az 1871. évi XLII. t.-cz. alapján a Nagy-körút és Hárombárány- (Podmaniczky) utcza kiépítését állami előleggel végezték. 1884-ig előbb 1.902,376, majd 1.716,793 forint előleget adott az állam ; 1886-ban két és fél millió frt bankkölcsönt vettek föl, a mely­nek biztosítására lekötötték a körúti telkek után esedékes 1.180,901 irtot, a járdarakatásból esedékes 120,500 frtot és a Dunaszabályozásból megmaradt 3.683,973 frt értékű tel­keket. A bankkölcsön azonban nagy terhekkel járt s az állam újabb előlegeket adott a kölcsön visszafizetésére. Az állami előlegek így 4.532,376 írtra emelkedtek. Ebből eddig csak 1.000,000 frtot fizettek vissza. A fővárosi pénzalap vagyoni állapota a következő : Vagyon : Dunaszabályozási telkek 4.369,150 frt Nagykörúti kisajátítás 1.050,000 „ Összesen: 5.419,160 frt. Teher : Állami előleg 4.532,376 frt A Kossuth Lajos-utcza ki- szélesítésére adott újabb előleg 800,000 „ Összesen : 5.332,376 frt. A fővárosi pénzalap vagyona tehát: 86,774 frt. A belügyminiszter az előlegek rendszeres kezelésére kü­lön előleg-alapot, létesített s az alap vagyona az állami előle­gek letörlesztése után olvad be a fővárosi pénzalapba. A Halász-bástya kiépítése. Végleg megállapították a Halász-bástya kiépítését. Az állam az építésre 141,759 frt 65 krt, a főváros 299,174 frt 41 krt és a műépítész tiszte­letdíját adja. Rendkívüli adómentesség. A tanács a budai oldalon le­járt 30 éves adómentesség meghosszabbításáért fölterjesztést intézett a kormányhoz. A kedvezmény megadását a Döbren- tey-utcza nyugati oldalára, az Apród-utcza mindkét oldalára és az Attila-körútra kérték. Építési ügy, útépítés, vízmüvek, csatornázás. Nevezete­sebb mozzanat az építésügy terén nem történt. A nagyobb utak közül a budai belső körút építését befejezték. Az év folyamán 19,170 méter hosszú vízcsőlefektetésre, 11,828 méter hosszú csatornára adtak építési engedélyt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom