Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)

1899-01-16 / 3. szám

1899. Január 16.__________________MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 13 A szt. endrei helyiérdekű vasút ügye. A szt-endrei h. é. vasút ügyében 1894. év folyamán a keresk. minisztériumban tartott tárgyalásokon az ér­dekelt hatóságok megállapították, hogy a vasút vona­lai a körvasút sínjeinek fe használás ival a Pálffy-térig közlekedhetnek. Ez a megállapodás két évre 1897. jan. 1-éig szólott. 1896-ban szt.-endrei és a szomszé­dos községek a ke’eskedelmi miniszterhez kérvényt intéztek, amelyben azt kérték, hogy a szt.-endrei h. é. vasút vonatait a lánchidig engedje be. Ebben az ügyben tartott újabb ankéten a közmunkatanács és a főváros ellenezték a kérelem teljesítését, mert nem tar­tották helyesnek, hogy a körvasúinak engedélyezett teherforgalmi síneket gőzmozdonyu vasút személyfor­galmi lebonyolítására használja a város belsejében. Hivat­koztak arra, hogy a Pálffy-térig is csak azért engedték be, mert a vasút által átszelt ó-budai vidék nincs a fejlő» désnek olyan stádiumában, amikor a vasút üzemét a közforgalomra hátrányosnak tekinthetnék. Amikor pe­dig a lóvasut átalakítása villamosra megtörténik, a fő város mindenesetre élni fog azzal a jogával, hogy a lóvasutnak az ó-budai főtérig terjedő vonalát a filátori védgátig kívánja meghosszabbhtatni s ez esetben a szt. endrei vasutat csak a filátori védgátig engedi be a város területére. Addig is azonban, amíg a kérdé­ses h. é. vasút a Pálffy-térig jár be s a lóvasut ó-budai vonalával parallel vonalon személyszállítást bonyolít le a főváros, amely ekkép jövedelmében káro­sodik, kártalánitást követ el e helyi érdekitől, még pe­dig személy jegy után 10 krt., havi bérlet jegy után 1 frtot. A lóvasut társaság mint a h. é. vasút tulajdo­nosa a kártalanításról csak abban az esetben akar hallani, ha a főváros megengedi, hogy a h. é. vasutak a lánchidig közlekedjenek; de még igy is kiköti, hogy a vasútra minden körülmények között a h. é. vasutak üzletszabályai álljanak érvényben. Amennyiben pedig a főváros azt fogja kívánni, hogy a lóvasut ó-budai vonalát a főtértől a fdatori gátig meghosszabbítsák, a társaság ennek a követelésnek minden esetre eleget fog tenni azzal a kikötéssel, hogy a szt.-endrei vasút vonatai az ó budai főtérig közlekedhessenek. Ennek a[provizorikus állapotnak öt évre vagyis 1901 végéig történt fikszirozásáról a kereskedelmi miniszter ez év januárban értesítette a fővárost, a melyet igy fait accomplitelé állított. A tanács a leiratot, tudomásul vette, de kiköti, hogy a provizóriumból hátralevő 3 év alatt a lóvasut köteles a főtéri vonalat a filátori gátig meg­hosszabbítani. A Károly-kaszárnya vitás ügyei. i. Deutsch és Gold kontra kincstár. A Károly-kaszárnya eladásával a kincstár meg­lehetős nagy kellemetlenséget szerzett magának. Az eladás előtt ugyanis nem rendezték a kaszárnyával egybefüggő szerződéses ügyeket, amelyekből egész sereg pör zudul a kincstár nyakába A Deutsch és Gold céget illeti a kaszárnya Károly-köruti traktusa s ugyan ők támasztanak igényt a körúti összes portálékra is. A kaszárnya eladása után a közmunkatanács megaján­lotta a cégnek azt a kártalanítási összeget, amely a szerződésben felállított kulcsnak megfelel. Ez az összeg körülbelül 3500 forintot tesz ki Ennekellenében a cég azt az összeget, valamive többet mint 40.000 forintot, követeli, amelyet az al­bérlőktől kap. Azonkívül követeli a portálékat is, holott a közmunkatanács azt vitatja, hogy a cég a bolthelyiségeket speciális rendeltetésüknek megfelelő alakban, tehát portálékkal köteles átadni. Deutsch és Gold a szerződésre támaszkodva bepörölte a kincstárt és a fővárost a kártalanításért és a portálékért, to­vábbá a katonai kincstárt a Károly-köruti traktuson engedélyezett kirakatszerii optikus üzlet 23 évi béréért 61)00 forint erejéig. A perfeivételre már ki is tűzte a bíróság a határidőt, de a kincstári jogügyi igazgatóság kérelmére egyelőre elhalasztották. Érdekes, hogy a kincstár a Rostély- és Károly-utcai traktus volt tulaj­donosával a bécsi Depositen Rank kai úgy abérlet- kártalanitás, mint a portálék ügyében teljesen a szerző­dés alapján békés utón kiegyezett. (Főv. Tud.) II. A főváros kontra-kincstár. A Károly kaszárnya eladásából kifolyólag a fő­város és a kincstár között is konfliktus támadt a kár­talanítás tekintetében- Ennek elintézése végett a múlt héten Rupp Imre miniszteri tanácsos elnöklete alatt vegyes bizottsági ülés volt, amelyen a pénzügyminisz­térium részéről Bakonyi osztálytanácsos, a közmunka- tanács részéről: Bakos János és Gar mcsy Mihály osztálytanácsosok, a főváros részéről: Matuska Alajos alpolgármester, dr. Vaszilievits János tanácsos, dr. Toldy József főügyész, Heuffel Adolf középitési igaz­gató, dr. Rácz Károly és dr. Prey er Hugó bizottsági tagok ve'tek részt. A bizottság a főváros kártalanításá­nak számszerű mértékére teljesen egyetértő megálla­podásra jutott. Eszerint a főváros azt az összeget kapja kártalanításul, amelyet akkor élvezett volna, ha a kaszárnya helyiségeket a kellő időben és tehermen­tesen kapta volna meg. A kártalanítást a helyiségek bruttó jövedelme alapján számitot-ták ki az állami adók levonásával. Az egész öszszeg 26.000 forint, amelyet a főváros levon abból a két millióból, amelyet a Károly-kaszárnya vételárának második részlete fejé­ben januárban köteles az állampénztárba befizetni. Ezt a megállapodást a bizottság a kormányhoz és a fővároshoz terjeszti be jóváhagyás végett. (Főv. Tud.) Lázadás Ó Budán. — Saját külön tudósitónk levele. — Szerkesztő úr! Parancsához híven kinn jártam Ó-Budán s röviden jelen­tem a következőket: Óbuda non coronat! Ez a jelszó tüzeli most az ó-budaiakat. Le a koronával! hangzik minden ajkon s a csöndes O-Buda lázongások szinterévé fajult. Népek ezrei tolonganak a széles Avenu St. Louis-n, őszhe borult aggok, pelyhes állu ifjak csatabárdokat és véres lobo­gókat villogtatva vonulnak fel. A sorkatonaság egy-egy söftüze dördül el a Timár-utcza sarkán — s a Kisfaludy-szinház denevére fájósán rebbentik meg bőrszárnyukat. Páncélos villamos kocsik, mint óriási mozgó gilotinok száguldoznak a népes téreken s milliószámra kaszabolják a ma­gyarság szine-javát. A katonai ruharaktárakat röviden polgár fejraktárakká alakították át, a hova a lekaszabolt fejeket szállít ják be, a hol azután igazolt tulajdonosaik 3 frt birság mellett átvehetik. Amikor e sorokat irom, a Polgártéren rémes jelenetek egész sorozata játszódik le s csupán a hazafias vonás enyhíti némileg a helyzet zordon voltát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom