Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-06-19 / 25. szám
8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS _________ 1899. junius 19. Jó tékony egyesületek. A főváros területén működő jótékony, betegsegélyző- és temetkező egyesületek nagy része ellen súlyos vádakat emeltek a megkárosított felek. A belügyminiszter az összes egyesületek működésének felülvizsgálását rendelte el a jótékonysági panamák okozta felháborodás lecsillapítása végett s egyben utasította a fővárost, hogy az egyesületek szigorúbb ellenőrzésére szabályrendeletet alkosson. Az elnöki ügyosztálynak az ellenőrzésre vonatkozó tervezetét alább közöljük. A tervezet nagyon egyhén bánik el az egyesületekkel. Az ellenőrzést a különben is túlterhelt elöljárókra bízza, a kik alig tudnak sokféle kötelezettségüknek megfelelni. Még kevésbé tudják a rendetlenül kezelt, szétszórt és bizonytalan ekziszten- cziáju egyesületeket ellenőrizni. Az a tervezet azonban, a melyet az elüljárók készítettek, a czélnak egyáltalán nem felel meg. Még enyhébb az itt bemutatott szabály- rendeletnél, a mely maga is sok korrektúrára szorúl. Az egyesületek működésére, közvetetten ellenőrzésre (kiküldött utján), a taggyűjtés módjaira, a vagyonkezelésre a szabályrendelet nem terjeszkedik ki. Másrészt, úgy látjuk, nem vették figyelembe azokat a tapasztalatokat, a melyeket a vizsgálatoknál eljáró bizottság szerzett s a melyek igen sok olyan körülményre vonatkoznak, a mikről az új tervezet nem gondoskodik. Helyén való lenne, ha a polgármester úr a kiküldött bizottságtól közvetetten meggyőződést szerezne az egyesületek belső életéről s egyben megtudná azt is, hogy az ellen őrzést, mely formában s miképp lehet a legszigorúbban s mégis zaklatás nélkül gyakorolni. Ezeket ajánljuk a polgármester úr figyelmébe a szabályrendelet tárgyalása előtt A velünk közölt tervezet a következő: Szabályrendelet a székesfőváros területén működő jótékonysági egyesületek ügyében. Í. §. A jótékonysági egyesületek működése felett való ellenőrzést az 1873. évi április hó 29-én 1394. ein. sz. alatt és az 1875. évi május hó 2-án 1508. ein. szám alatt kelt belügyminiszteri rendeletek alapján a kerületi elöljáróságok gyakorolják a részükre megállapított szolgálati utasítás 249. és 250, §§-ai értelmében. 2. §. Tartozik minden jótékonysági egyesület a székhelyét és vezetőjének vagy vezetőinek nevét az egyesület működésének megkezdésétől számított 8 nap alatt, a székhelyben vagy a vezetőjének, illetve vezetőinek személyében történt változást a változás megtörténtétől számított 8 nap alatt az illetékes kerületi elöljáróságnál bejelenteni. A mennyiben az egyesület a székhelyét más kerületbe teszi át, a változás úgy a régi. mint az új székhelyre illetékes kerületi elöljáróságnál a fentebb megállapított határidő alatt bejeleníendő. A már működő jótékonysági egyesületek tartoznak székhelyüket és a vezetőjük, illetve vezetőik nevét jelen szabályrendelet életbeléptétől számított 8 nap alatt az illetékes kerületi elöljáróságnál bejelenteni. Ugyanily módon és ugyanily határidő alatt jelentendő be az egyesületek részéről azon egyén neve is, ki a jelen szabályrendelet halározmányainak pontos megtartásáért felelős. 3. §. Tartoznak a jótékonysági egyesületek a zárszámadásukat, mérleget, továbbá, a mennyiben költségelőirányzatot és évi jelentést készítenek, a költségelőirányzatot és évi jelentést is azoknak megállapításától, az összes ülésekről felvett jegyzőkönyveket pedig az ülések magtartásától számított 30 nap alatt az illetékes kerületi elöljáróságnak hiteles másolatban bemutatni. 4. §. Nyilvános, vagyis az egyesületi tagok körén kívül gyűjtések az 1897. évi 35100. számú belügyminiszteri rendelet értelmében csak is polgármesteri engedély alapján eszkö- zőlhetők. 5. §. Tartozik a kerületi elöljáróság panasz esetén az illető jótékonysági egyesületnél azonnal vizsgálatot tartani s az állam vagy az egyesületi tagok érdekében minden törvényes intézkedést felelősség terhe alatt megtenni, tartozik továbbá fontosabb esetekben a panaszokról és azok következtében tett intézkedásekről esetről-esetre a tanácshoz jelentést, esetleg az egyesület felfüggesztése iránt, előterjesztést tenni. Szabálytalanság esetén a vizsgálat folytán felmerült költségeket a szabálytalanságot okozó egyesületi közeg, ennek vagyontalansága esetén pedig az egyesület tartozik viselni. 6. §. Tartozik a kerületi elöljáróság saját közegei, vagy a polgármester által e czélra esetről-esetre kinevezett egyének utján a kerületében működő minden jótékonysági egyesületnél évenként legalább egyszer vizsgálatot tartani annak megállapítása végett, hogy az illető egyesület a jóváhagyott alapszabályainak korlátain belül működik. Szabálytalanság esetén a kerületi elöljáróság az 5. §-ban említett eljárását követi. Ily vizsgálatok folytán az egyesületek, vagy annak közegei ellen költségek nem számíthatók fel. 7. §. A vizsgálatot teljesítő hatósági közeg vagy a polgármester által e czélból kinevezett egyén úgy az 5 mint a 6. §§.• okban említett esetekben a tapasztalatokról a kér. elöljáróságnál jelentést tesz, maga azonban utasításokat az egyesület részére nem adhat. 8. §. Jelen szabályrendelet 2. és 3. §§-nak áthágása kihágást képez és a székesfővárosi szegényalap javára fordítandó 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlan- ság esetén pedig 5 napig terjedhető elzárással büntetendő. A 4. §. áthágása az 1897. évi 35,100, számú belügyminiszteri rendelet értelmében kihágást képez és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén 10 napig terjedhető elzárással büntetendő. A büntetés az egyesület azon közege ellen alkalmaztatik, ki az egyesület részéről, mint a jelen szabályrendelet határozmányainak pontos megtartásáért felelős egyén jelentetett be; ily egyén be nem jelentése esetén a büntetés az egyesület vezetője, illetve vezetői ellen alkalmaztatik. 9. §. Jelen szabályrendelet 2. és 3. §§.-nak áthágása folytán keletkező kihágási ügyben I. fokban a kér. elöljáróság, II. fokban a székesfővárosi tanács, III. fokban a m. kir. belügyminiszter ítél. 10. §. Jelen szabályrendelet annak kihirdetése után 1 hónap múlva lép hatályba. Mit tegyünk a Gellért-hegyre ? — Válasz a szentivánéji álom jeligéjű czikkre. — A Gellért-hegy, a mint regényes, kopár tömegével a Dunából kiemelkedik, már magában is mindenha érdekes volt, oly pont, mely ha nem volna is az ország központjának a szivében, akkor is képes volna önmaga iránt érdeklődést kelteni. Itt kezdődik a hazai kereszténység vértanusága, a középkor ide helyezte mythikus boszorkányait: ez a hegy épp oly rejtélyes, mint elválhatlan történelmi nymbussal bir. Uralkodván a székesfőváros összes pontjai felett, oly kiemelkedő alkotással kell őt megkoszorúzni, mely egy történelmi nemzet hagyományainak megfelel s mely mint szépészeti remekmű a fenséges Duna látképével a világ egyik legnágyszerfíbb panorámáját képes alkotni. Inkább várjunk tehát, semmint köny-
