Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-01-16 / 3. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 1899. január 16. teni. Ezen útvonalon lefolyó forgalom egy részének lebonyolításánál a Gránátos-utca és Koronaherceg-utca között szabad átjárást képező Trattner ház is belső megfelelő bazárszerü átalakítás által célszerűen felhasz nálható volna. Ha még a Szervita-térnek s ezzel a Hajó-utczá- nak szükséges rendezését is fel miitjük, felsoroltunk mindama szempontokat és feltételeket, a melyek részben a hatóságok által a városház elhelyezési kérdésénél felállittattak, részben más illetékes vélemények alapján kikötendök. Mindezen feltételek teljesítését kísérlettem meg tervemben oly módon, hogy azok együttesen egységes, egymást kiegészítő egészet alkotva azt a természetes s a mellett karakteristikus megoldást adják, a melyet mint első főfeltételt fejtegetései kezdetén hangsúlyoztam. v- A Váci körút, Király-utca és a kiszélesbitendő Gránátos-utca, Kossuth-Lajos-utcába torkoló részének tengelyei a megnagyobbodó Deák-tér egy pontjában találkoznak. Ebből a természetes középpontból sugár- szerüen futnak az irányok, a melyekben az utak és épületek csoportositandók. A Gránátos-utca tengelye képezi egys7ersmint tengelyét az uj városházának, a melynek főhomlokzata, mintegy 100—110. m. hosszban (ami körülbelül az uj Curia palota homlokzatának felel meg) az előtte elterülő téren s szemben a Váci-köruttal áll. A városháza elhelyézésére szolgáló mintegy 6800 négyszög öl nagyságú telektömb, hatszög alakú, de ebbe természetesen a tervező építész ízlése szerint bármely monumentális kiképzésre alkalmas alakú épület tervezhető, igy esetleg megfelelő kiszökelésekkel ellátott derékszögű négyszög alak is. A telek eredeti 6-szögü formája csak az esetben volna megtartandó, ha súlyt helyezünk arra, hogy a Károly-körut jelenlegi építési vonalának iránya ismét megtartassék. Ez esetben is természetesen a hatszögü alak is a legmormmentálisabb kiképzést engedi meg. Az uj nagy térre, nevezzük ismét Deák-térnek, néző főhomlokzat középrésze emelet magasságú hármas nyílású diadalkapuzat formájára képzendő ki, mintegy 10 öl szélességben, a melynek a Gránátosutca, illetve Kossuth Lajos utca felé néző másik főhomlokzaton, a mely előtt ugyancsak megfelelő nagyságú tér terül el, — hasonló város —- kapu kiképzés felel meg. Ezeken át a városháza belsejében tágas díszudvaron keresztül, a melyet előkelő üzlethelyiségek sorával ellátott fedett loggiák kisérnek, haladjon a Vác>körut gyalog és könnyű kocsi forgalma a Belváros felé és viszont. Könnyű szerrel, a legtermészetesebb megoldást léte itve varázsoljuk ide, talán még sokkal indokoltabban, mint az eredetinél Milano Galéria Victor Emanuele-jét, fényes üzleteivel sétáló közönségével élénk forgalmával, hasonlóan a genuai Galéria Mazzi- nihez, vagy némileg a berlini Kaiser Galerie hez vagy a brüsseli Galerie St.-Huberthez, sőt a régi Florenz Uffiziaira is emlékeztetőén, mint egyetlen és első födött és védett sétahelyét közönségünknek. Magától adódiki mint Isten adománya, a meglévő viszonyokból s elengedhetlen feltételek teljesítése által létesül, — valóban •— úgy érzem, bűn volna hátat fordítanunk neki- Ellene semmi sem szólhat. Hogy a városházában zaj lesz? A kocsik zaját a fakoczka burkolat elnyeli s különben is a tervező építész dolga oly megoldást teremteni, hogy ezen átjáró út mentére ne a hivatalos szobák, hanem a folyosók jussanak.- Hogy ily fajta -középület nem átjárásra való? Hát Bécsben a Hofburg, Triestben a Palazzo Muni- cipialé, a melyben egészen hasonló a megoldás, Münchenben a régi Rathaus, a mely alatt még a közúti kocsik is járnak, stb., stb. Az átjáró forgalom biztosit arról, hogy uj városházunk nem lesz rideg hozzáférhetetlen kőtömeg csupán száraz hivataloskodás tanyája és ha sok pénzt költünk reá talán újabb programmszám idegenek számára — mint például a bécsi — hanem igazán lesz igazán a polgárság háza, a melyben ügyes-bajos dől gait elintézi s benne keresztül jártában örömét leli. A városháza méltóságának nem felel meg, hogy benne üzletek legyenek ? Ha a hasznosat a széppel, a célszerűt a monumentálissal ily módon köthetjük össze, mint a hogy itt alkalom kínálkozik, úgy nem kell tartanunk attól, hogy csorbát üt a városházunk méltóságán az az évi 150,000 frt jövedelem, a melyre az üzletek béréből biztosan számítani lehet. A városházán kere ztül jövő forgalom lebonyolítása a befektetendő Gránátos utcán át a Kossuth Lajos-utca felé már kellő megoldást nyer, de kiegészítésére a Városháza udvara felé néző kapuzatából kiinduló irány mentén — az uj értékes épületek elkerülésével — uj útvonal is nyitható a Kigyó térig, úgy hogy az Eskü-térről érkezők direkt útvonalon juthatnak a Városházára. A Hajós-utcának rendezésére némileg felhaszt náltam a pályázát alkalmával első díjjal jutalmazot- „Hoc“ jeleges tervben látható megoldást, mert ezáltal szabályosabb alakú telektömböket kapunk s mert az eszközlendö kisajátítások száma ugyanaz marad, mintha a Hajó-utcát jelenlegi irányával párhuzamos kiszélesité3 által akarnók rendezni. A Miatyánk-utcá- nak a Városháza főkapuzata felé irányítása által elvágott s kiegészített telektömbre helyezhető el, a városháza tengelyére merőleges tengely irányában az uj evangélikus templom, a Nagy Korona-utca tengelyébe eső kupolával, és pendantképen a vele szemben, a Király-utca sarkán az Orey-ház egy részének helyére emelendő palotához. Mindezen kisajátítások, az evangélikusok tömbjét sem véve ki, csak később, a szabályozások keresztülvitele alkalmával eszközlendők. A városházát azonban ezen terv szerint teljesen fel lehet építeni minden újabb kisajátítás nélkül, a kaszárnya Gránátos- utcai részének épségben hagyása mellett is. Ha a fejtegetéseim során felsorolt feltételek helyesen vannak kiszabva — úgy szabadjon ama reményemnek kifejezést adnom, hogy a leirt terv, a mely ezen feltételeket mindenben teljesiti — némi szolgálatot tehet fővárosunk fejlődésében felmerült ezen legfontosabb kérdésének sikeres megoldásánál. A főváros mint munkásbiztositó Irta: dr. Horváth Játios. Budapest székes főváros a külföldi nagy városok példájára az összes általa alkalmazott munkásait, vagyis azokat, a kik tőle napi, heti vagy havi bé<t kapnak s ha ilyen minőségben állandóan vannak alkalmazva, egyik biztositó részvénytársaságuknál baleset ellen már önként biztosította, most pedig betegség esetére is akarja őket biztosítani még pedig tekintet nélkül arra, vájjon biztosításra kötelezettek-e munkásai, vagy nem ?
