Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-05-29 / 22. szám
14 - ‘ MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. május 29. Hogy a közönségnek fogalma legyen, mint készül a tej, ide iktatjuk: Van egy őrlőgép, ebbe valami fehér port öntenek, hozzá vizet, azlán addig őrlik, darálják, míg a tej folyni kezd; De azért — hála a hatóságok szigorú eljárásának — lehet Budapesten most már jó tejet is kapni. Azonban ne gondolja a hatóság, hogy ez csak a tejnél van így. Koránt sem. így van ez a legtöbb élelmi czikknél. Vegyük sorra őket: A gróji és ementháli sajtot a gyáros urak burgonyával keverik A sajt előállítása körülbelül 55—60 krba kerül, kilónként. A burgonyának ára 3 kr. Ha már most V4 rész burgonyát vesz a gyáros egy húsz kilós sajthoz, kész a busás haszon. Mert húsz kiló sajt előállítása közepes számítás szerint 58 krjával kilónként, belekerül a gyárosnak 11 *60 írtjába. Eladja kilóját 85 krért; haszna: 5-40 forint. Ha azonban V4 rész burgonyát vesz hozzá, úgy húsz kiló sajt belekerül a gyárosnak .8 04 frtjába, haszna pedig ebben az esetben 8‘96 írt; tehát több mint 100°/0; míg ha nem hamisít, a haszna csak 31°/0. De vesznek ezek az urak felerészben is burgonyát a sajthoz. Menjünk tovább : Van Budapesten egész sereg úgynevezett „Kávépörkőlő és őrlő gyár“. Ezek nem csak kávét pörkölnek és őrölnek, hanem czukrot, borsot, fahéjat stb. is. De ezek nem csak pörkölnek és őrölnek, hanem termelnek is. Mert vizsgáljuk csak a „működésüket“. A kereskedők és kávésok elküldik a nyers kávét a ,,gyárba‘3 A „gyáros“ kivétet, vagy kivesz a küldött árúból, tiz kilóig 1 kilót, ötven kilónál már öt kilót ; rá öntet annyi vizet, hogy a súlyból ne hiányozzék és megpörköli. Ha e proczesszus alatt több viz párolog el a kelleténél, úgy pörkölés közben is vizeznek, ezután megőrlik és kész az elrontott, de a gyárosnak annál több hasznot hajtó kávé. Ezek a pör- köldék ugyanis a kávét eredetileg kilónként 4 krért pörkölték és darálták. Idővel a konkurrenczia ezt az árat leszorította épp a felére. Ha a gyáros most már a kereskedőtől elviteti, megpörköli, megdaráltatja és haza szállítja a kávét, kifizet csaknem annyit, mint a mennyit kap a munkájáért. Hogy tehát a haszna meglegyen, a fönt leírt eljáráshoz folyamodik. A számadása ez : Tiz kiló kávé földolgozásáért kap 20 krt. Ezért az összegért azonban nem tudja a munkát elvégezni; kivesz egy kiló kávét, ez l-50 irtot tesz pénzértékben, így tehát 1*70 írthoz jut, a miért már nagyon is érdemes kávét pörkölni. Ennek a manipulácziónak az árát a kereskedő, meg a közönség adja meg. A kereskedő az árú súlyánál nem veszített, de veszített a kávé értékében, mert a vizezés a kávé zamatját teljesen elveszi; a kerekedő száraz kávé helyett, nedv-es kávét kap, a mi, ha egy-két napig áll, megdohosodik, összeáll, megpenészedik és kidobhatja. A közönség pedig drága pénzért zamatját és erejét vesztett, romlott, értéktelen kávét kap. Ugyan ilyen az eljárás a borsnál és fahéjnál is. Ezeket azonban nem vizezik, hanem egész egyszerűen elveszik felét, a borshoz hozzáőrölnek súlyban ugyanannyi szárított barna kenyérhajat, a fahéjhoz pedig teljesen értéktelen közönséges sárgásbarna fagyökeret. A különbözet a számításnál a következő : Egy kiló bors vagy fahéj őrléséért kap a gyáros 8 krt. Egy kiló bors vagy fahéj ára 1*10 írt; fél kiló tehát 55 kr., plus az őrlésért járó 8 krral, 63 kr. így a kereskedő az árújának csak a fele értékét kapja vissza, a gyárosnak pedig több marad mint a kereskedőnek. Sokat lehetne a lisztről is írni, mert ehhez meg ócska babot őrölnek; no de ezt a malmok csak akkor teszik, ha gabonájuk nincs, vagy ha nagyon is drága. Az alkoholizmus orvoslásairól. Mióta a politikai szenvedélyek hullámcsapásai elsimultak, nehány lelkesebb honatya körülnézett, szerte a hazában, hogy a társadalom megoldásra váró nagy kérdései közül maguknak valamely megfelelő feladatot keressenek ki. Tekintetük egy kicsinyesnek tetsző, de annál károsabb jelenségnél akadt meg: a magyar agy és gyomor igazi bacillusainál. A hamis bor kiirtása és az alkoholizmus túltengésének csökkentése : ezek ama feladatok, melyeket a szélső ellenzék agilisabb része a legközelebb megoldandó czél gyanánt irt zászlajára és a nagy napikérdések megoldása után valóban a kisemberekről sem szabad elfeledkeznünk, mert ezekre nézve a bor- és pálinka-ügy rendezése kőzegészségi, erkölcsrendészeti és közgazdászat! szempontból nem csekély jelentőséggel bír. E czikk szűk keretében mi csak az alkoholizmus káros hatásával és az orvoslásra szolgálható eszközökkel fogunk fog-* lalkozni, összehasonlítván a magunk jelentéktelen eszközeit a külföld nagyszabású berendezéseivel; hogy ezek megismerése mintegy útmutatóul szolgáljon egy további helyes akczió keresztülvitelénél. Külföldön hatósági és társadalmi tevékenység, vállvetve foglalkoznak e kérdés megoldásával. Nálunk, bár az alsó rétegek annyi szeszes italt fogyasztanak, hogy a magyar állam néhai állandó deficzitje az italmérési adó államosításával egyszerre beszüntethető volt; bár e nagymérvű fogyasztás szemmel láthatólag káros hatást gyakorol nemcsak anyagilag, hanem egészség- és erkölcsileg is : e téren alig történt még valami. Intézményszerű kezdeményezésről ne is beszéljünk. A társadalom pedig még öntudatára sem jutott annak, hogy az alkoholizmus csökkentésére neki kell megtenni a kezdeményező lépést. A mi nálunk történt: a kihágásokról szóló büntetőtörvénykönyv 84. és 85. §§-ai-nak megalkotása. Ezek azonban teljes orvoslást nem eredményeznek soha. Ellenzéki részről főleg az utóbbi §. pontosabb betartását és a korcsmahitel korlátozását követelik. A hivatkozott 85. §., mely a gyakorlatban tényleg alig nyer alkalmazást, a szeszes italok kimérőire szab ki büntetést bizonyos esetekben, pl. ha italmérők a részegnek, noha ezek állapotát tudják, még szeszes italt adnak. Budapest székesfővárosa a 743/1884. sz. közgy. szab. rendelet keretében vélte a pálinkamérő üzleteket megrendsza- bályozni és pedig az által, hogy némely útvonalról az effajta üzleteket kizárta, a zárórát szabályozta és a melegételek kiszolgáltatását megtiltotta. Mily kevés jelentőségű intézkedések ezek az angol, svéd és norvég hason intézményekkel való összehasonlításban ! Anglia, Svédország és Norvégia úgyszólván Európa há
