Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-05-29 / 22. szám
6 1899. május 29. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 4. A mennyiben a tervezett gyermekmenedékház a 2. pontban említett határidőig fel nem épülne és rendeltetésének át nem adatnék, a vagy a létesítendő épület később más czélra használtatnék, az egyesület használati joga azonnal megszűnik, s a telek a rajta lévő összes épületekkel együtt a székesfőváros korlátlan rendelkezésére visszaszáll. 5. A gyermekmenedékház építése czéljára esetleg igénybe veendő jelzálogkölcsön felvételéhez a székesfőváros közönsége elvi beleegyezését már előre megadja. (j. Az intézet életbeléptetése előtt részletes szervezeti szabályzat alkotandó, a melyre a székesfőváros hozzájárulása előre kikérendő. Ezen szabályzatban gondoskodni kell, hogy a székesfőváros hatósága az intézet igazgatásában befolyását mindenkor érvényesíthesse, s hogy az intézetben első sorban helybeli gyermekek nyerjenek elhelyezést és gondozást. Az egyesületnek pénzsegély és rendes évi segély megszavazása iránt előterjesztett kérelme véleményünk szerint csak akkor lesz érdemleges tárgyalás alá vehető, ha a létesítendő menedékház tervei és költségvetése, az intézet fenlartásával járó költségek s az e czélokra az egyesület rendelkezésre álló egyéb anyagi eszközök ismeretesek lesznek. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. A város szolgálatában álló munkások. Szocziális tekintetekben Budapest még nagyon hátra van a nyugat városaitól. Törvényhatóságunk sok mindenre gondol, a főváros szolgálatában álló munkásokkal azonban egyáltalán nem törődik s csak néha napján szavaz meg valamely elöregedett munkásnak egy kis kegy díjat. Érdekesnek tartjuk tehát a karlsruhei városi munkás-szabályzat főbb elveinek ismertetését, annál inkább, mert épp Budapesten hova-tovább erősebb a szocziálista munkáselem, a melylyel a hatóságnak is jó előre számolnia kell. Az említett munkás-szabályzat főbb pontjai a következők : A városnál alkalmazandó munkás legfölebb 30 éves lehet. A munkások díjazása a munka szokásos helyiértékének kell, hogy megfeleljen, de semmi esetre sem lehet kisebb, mint a munkásbiztosítási törvény által megszabott és helyenként szokásos napibér. Munkások, a kik öt évig és azon túl jó magaviseletét tanúsítva városi szolgálatban állottak, 80 egész 150 márkáig terjedő jutalmazásban részesülnek. A napi munkaidő, a munka nehéz voltának megfelelőleg 9—11 órában állapíttatik meg, ebbe azonban a pihenés ideje nincs beleszámítva. A rendes munkaidőn kívüli munkáért a munkás 20"/0 munkadíj-pótlékot kap. Éjjeli és vasárnapi munkáért pedig 1000/0-ot; a mennyiben pedig őrségi vagy felügyelői szolgálatot végez, 50°/0 pótlékot. A munkaviszonyok szabályozására munkásbizottságokat alakítanak, a melyeknek tagjait a városi munkások maguk közül titkos szavazással választják. Azoknak a munkásoknak, vagy hátramaradottaik- nak segélyezésére, a kik önhibájukon kívül jutottak sanyarú viszonyok közé, segélyezési alapot létesítenek, a melyhez a városi pénztár évenkint 2000 márkával járul. Azok a munkások, a kik tíz évig a város szolgálatában működnek és a 35-ik életévüket betöltötték, mint állandó városi munkások alkalmaztatnak és nyugdíjra, valamint természetbeni ellátásra van joguk. A‘ nyugdíj évenkint az állandó alkalmazottaknál a 300-szoros napibér 40°/<ra, a mely évenként l°/0-kal emelkedik 70°/0-ig- Az özvegyi segély 30°/0; az árvasegély a gyermekek részére, kiknek anyjuk él, fejenként 2/10, ama gyermekek részére, a kiknek anyjuk meghalt, fejenként 3/10 része az özvegyi segélynek. Az állandó munkás megokolt kérelemre 8 napi szabadságot kaphat, a nélkül, hogy a fizetését erre az időre elvesztené. Ugyanezek a szabályok érvényesek a női munkásókra is. Szabályrendelet a fürdőkre. A tiszti főorvos az 1887. évben készült szabályrendeletet átdolgozta, kibővítve a modern követeléseknek megfelelő új rendelkezésekkel. A módosítások mint a tervezet mondja — leginkább a köpülyöző, tyuk- szemvágó, maszszáló fürdőszemélyzet visszaélései ellen készültek. Hogy mennyiben válnak be, majd a gyakorlatban elválik. Annyi bizonyos, hogy lelkiismeretesebb kezelésre van szükségünk az eddigieknél. A látogatottabb fürdőknél soha sem tudja a fürdő vendég, hogy mit visz — haza a vízből. A kádak többnyire piszkosak, a kőfürdők vize a szennytől vastag, mint az olaj; a közös fürdőben akárhányszor venerikus nyavalyákkal jelennek meg egyesek. A fürdőruhákat nem a mosóházból, hanem a présből szállítják vizesen. A szolgaszemélyzet külseje a legtöbbször undorító, sőt perverz egyének vannak köztük, így a Rudas-fürdő egyik szolgája is. A tiszti főorvos módosításaira tehát, eltekintve az ellenőrzés gyarlóságától, nagy szükség van Legnagyobb szükség pedig az ellenőrzés, a mire az új szabályrendelet kevés intézkedést tartalmaz. A főbb pontok ezek: A fürdó'szoba minden fürdés után legalább 5 perczig szellőztetendő', a kádfürdőben a víz teljesen lebocsátandó, a kád kefével kitisztítandó, a kőfürdőben pedig a viz y3-ada lebocsátandó s erős utánfolyással helyettesítendő s csak ezek megtörténte után lehet azokat újabb vendég használatára bocsátani. Kivételt képeznek a természetes forrásmedenczék, melyek víztartalma a saját medrükben fakadó források által naponként teljesen megújul és elfolyik. A fürdővendégnek jogában áll a külön fürdő tisztításánál és a kádfürdő megtöltésénél, illetőleg a kőfürdő utántöltésénél jelen lenni és úgy a fürdő tisztaságáról meggyőződni, valamint a víz hőmérsékét a mindenkor készletben tartandó hőmérő segélyével meghatározni. Minden fürdőben legalább egy olyan fürdőszolga alkalmazandó, ki az életmentésre és az első segély nyújtására ki van tanítva, valamint a tyúkszem- és körömvágásban és a másságéban jártas s azt okmányilag igazolja. A köpülyözés Írásbeli orvosi rendelés nélkül tilos, az engedélyt bármely gyakorló orvos megadhatja. Az ily engedélyek összegyűjtendők és a hatóság kivánatára bemutatandók. A köpülyözést csak az 1876. évi 46,399. sz. belügyminiszteri rendelettel kiadott szabályrendelet értelmében feljogosított egyén végezheti és pedig az ezen czélra szolgáló külön helyiségben. A köpülyöző műszert és a köpülyöző edényeket kifogástalan tisztán kell tartani és közvetlenül a használat előtt 2°/0-os karból vízzel lemosni. , Undort gerjesztő vagy ragályos betegségben szenvedő betegek közös fürdőben (thermalgőz-, népgőz-, népfürdőben)
