Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-01-09 / 2. szám
1899. január 9. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 13 60000 frt értékű munkát előállítja az első évben 39.461 frt 30 kr. tényleges üzemköltség mellett; megtakarít tehát 20 538 70 krt; a második évben 37121 frt 30 kr. üzemköltséggel 22.876 frt 70 krt takarítana meg a székesfővárosnak. Azt hisszük, hogy ilyen knrülmenyek között nem nehéz választani arra nézve, hol készüljenek a székesfőváros nyomtatványai. Hírek a városházáról. A fővárosi fogalmazó gyakornokok. Néhány hónappal ezelőtt a fővárosnál alkalma’ zott fogalmazó-gyakornokok mozgalmat indítottak a segédfogctlmmói állás rendszeresítése érdekében. A fogalmazó-gyakornok — teljes kvalifikáció alapján — 600 forintot élvez a fővárosnál. Előléptetése a fogalmazói állásba, amelynek 1300—1700 forint a javadalmazása, nem rendszeresen, kor és rang szerint, hanem esetlegesen : protekció, vagy tömeges halálozás utján történik. Eltekintve a két állással járó fizetés közötti különbségtől, a fogalmazógyakornokok a szolgálat érdekében állónak mondják, hogy a két állás között a közbeeső segedfogalmazói állás létesi- tessék megfelelő fizetéssel. Manapság a fogalmazó-gyakornok, aki tanácsost helyettesit, referál, elszolgálhat 8—10 évig, mig előlép. Ezt az anomáliát kívánják megszüntetni a polgármesterhez intézett memorandumukban. A polgármester meg is Ígérte a támogatását, de a fogalmazó gyakornokok javára ma sem történt semmi. (Főv. Tud.) A bürokrácia csigája Az omnibuszkocsik lófejüekké, ezek villamosakká alakultak, csak a mérnöki hivatal — már t. i. az a bizonyos székesfővárosi — nem akar a régi lassú tempóról leszokni. így például hihetetlen, de való igaz, hoy a „K. K. Platz-Commando Budapest“ 1883 december 24-én tehát netto, ezelőtt tizenhat évvel szabályzatot közölt a fővárossal arról, hogy védessék meg katonáéit holmija vizáradás esetén. A megvédendő kaszárnyák es katonai épületek legnagyobb része eltűnt a főváros területéről. Nem árthat már nekik még az özönvíz sem. De azért a mérnöki hivatal ezt a szabályzatot csak 1898. december 27-én, tehát teljes 16 év múlva vette tudomásul és most küldte örök pihenőre a levéltárba. Valóban rosszlelkü lehet az, kit ez a szédítő gyorsaság elösmerésre nem indít. A budai állandó színház. A budai közönség kíváncsian várja az állandó budai színház ügyének megoldását. Legutóbb a budai szinügyi bizottság tárgyalta a kérdést és elfogadta a mérnöki hivatalnak azt a javaslatát, hogy a színház a krisztinavárosi színkör mellett a Horváth kertben építtessék fel Ez ellen R á c z Károly bizottsági tag és a II. kerületi bizot'sági tagok megbízásából dr. E m - m e r Kornél külön véleményt adott be a tanácshoz. A külön véleményben kifejtik, hogy az állandó budai színház egyetlen megfelelő helye a Bombatéren az a telektömb, e helyet a főváros a vásárcsarnokok céljaira sajátított ki. A Horváth-kert zárt terület, amelyen modern színház nem prosperálhat. Semmi akadályt nem látnak abban, hogy a kérdéses bombatéri telkeket a főváros színházi célokra használja fel, mert frázis az, hogy a bombatéri telek drága telek, a Horváth-kert pedig nem kerül pénzbe, holott ennek épugy megvan a maga értéke mint amannak. A Horváth-kertben építendő színházra sohasem akad megfelelő vállalkozó, mert azon a helyen megfelelő társulat sem tudja magát fenntartani. Végül kifejtik, hogy pártolják a Her- czegh Míhály-féle ajánlatot, amelynek lényege a következő : 1. a főváros adja át a vállalkozóknak a bombatéri telkeit. 2. Adja át a Várszínház vételárából rendelkezésre álló 117.000 forintot. 3. S az esetben ingyen felépitik, s megnyitják a színházat, nem kérnek semmi szubvenciót, de az első tiz esztendőben nem is fizetnek semmit a fővárosnak ; a nyert pénz és telekérték megfelelő törlesztését a második tiz esztendőben kezdenék meg. Ezt az ajánlatot a különvéleményezők is pártolják. (Főv. Tud.) Uj óvóiskola a Józsefvárosban A VIII, kerület 2-ik számú iskolaszék javaslatára már két évvel ezelő't elhatározta a főváros, hogy az Uj vásártér környékén óvóiskolát épület Ennek a céljaira egyik ujvásártéri fővárosi telket akarták felhasználni, majd letetek erről a szándékról, azért, hogy az aránylag kisszerű iskolának olcsóbb magántelket szerezzenek. Az e célból kiküldött bizottság két ingatlant is ajánlott megvételre 28—30000 forint árban. A tanács felhívta a mérnöki hivatalt, hogy mondjon véleményt az ajánlott ingatlanokról és mutassa be az uj óvóiskola építési költségvetését. A mérnöki hivatal az épitési költségeket 28000 forintra irányozta elő, a megszerzendő telekre vonatkozólag pedig helyi szemlét tart. (Főv. Tud.) A Károly kaszárnya átalakításának elhalasztása A Károly-kaszárnya gránátos-utcai részének átalakítási munkálataira az összes tervek és költségvetés elkészült, s a mérnöki hivatal az árlejtést is ki akarta tűzni. A tanács VI. ügyosztálya sürgős jelentést tett a minap a tanácsnak s abban azt javasolja, hogy az átalakítási munkálatokat mindaddig tartsák függőben: mig el nem dől az a két kérdés, hogy elö-zör, az eskütéri hid környékének szabályozásával járó többletkiadásokat ki viselje: a miniszterelnökség vagy a főváros, másodszor a régi városháza és a belvárosi plébánia-templom eltávolításáért kap-e és milyen kártalanítást a főváros. Annál is inkább fontosé kérdés megoldása, mert a fővárosnak márciusban kell az eskütéri hid építésével járó szabályozások és a Kossuth Lajos-utca kiszélesítésének költségeihez megszavazott két millió forint utolsó részletéül 500.000 forintot fizetni. Ebből tehát a főváros tisztázza az öt illető anyagi kérdéseket s csak azután fogjon a kaszárnya átalakításához. (Föv- Tud-)
