Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-05-01 / 18. szám
6 35.000 írt. — A Margit-rakodópart felső síkjára 180,000 írt. — Lánczhíd-tér burkolása G800 frl. — A Zsigmond- utezáé 33,860 írt. — A Bodrog és Névtelen-utczák 25,000 forint. A III. kerületben : Határ-út 15,000 frt. Az V. kerületben: a Rudolf-rakodópart alsó síkjának burkolására 170,167 frí. — A Sólyom-utczára 4500 frt. A VI. kerületben: az Andrássy-út mellék kocsiutjainak törlesztési részlete 24,080 ; a városligeti torkolat burkolására 8.000 frt. A VII. kerületben: a Szegényház-tér rendezésére 60.000 frt. VIII. kerületben: az Eszterházy-utcza burkolására 22,500 frt. — Az Erdély-utczára 24,000 frt. A Baro-s- utczára 54,000 frt. A IX. kerületben : a Sertés-közvágóhidhoz vezető utcza 24.000 frt; a Lónyai-utcza eleje 9,900 frt. A X. kerületben : a Kápolna-út rendezésének hátrálékos részlete 36,000 forint. — A Maglódi-út 125,000 forint. — Összesen 1.339,201 frt. Ezeken kívül csatornázásra 80,000 forintot; az árvíz ellen való védekezésre 27,400 irtot; a 111. kerületben az aranyhegyi, Brindl-, Filatori- és Radl-árkok szabályozásának 280.000 frtnyi költségéből 1. részletül 50,000 irtot, a jobbparti vízmosások ellen gátépítésekre 40,000 frtot irányoztak elő Budapest polgárai, grátisz- és díszpolgárai.- Adalékok Budapest székesfőváros történetéhez. — Az autonom városi közönség 1848 előtt a polgárok összességéből állott. Buda-Pestnek a törökök kiűzése ulán a telepítés megkezdésével még nincs polgársága. A települőket lakosoknak és zselléreknek tekinthetjük. A polgárság 1687. évi szeptember hónapban alakul meg, midőn a Budát--Pestet kormányzó budai kamaraigazgatóság a két testvérváros házbirtokosait polgároknak felesketi. Polgár tehát csak az volt, a kit a budai kamaraigazgatóság, később pedig a városi tanács polgárjoggal felruházott. Fedhetetlen magaviselet és önállóság mellett városi ingatlan megszerzése, czéhbeli tagság, kereskedőség és intelli- genczia voltak azon kellékek, a melyeket a polgárjog megadásánál megkívántak. Ezen kellékek bármelyike ulán, hogyha a folyamodók a megállapított díjat megfizették, a felesketéssel városi polgárnak fel voltak avathatok.* Az 1873. évi junius hó 15-én 13,693. sz. alatt legfelsőbb helyről megerősített szabályzat megkövetelő még a két évi itt tartózkodást is, habár ebben a tekintetben is volt kivétel, mert nemesek, tanácsosok és egyéb, az intelligencziához tartozó személyek * A polgárdíj kezdetben a kamaraigazgatóság alatt 5 frt volt, mely dijat a tanács 4s fentartotta 1710-ig. 1710-ben felemelte 25 írtra, azonban 1719 —1777-ig csak 6 frtot szedett. 1777. után három dijosztályzatot állapítottak meg, s pedig 1. ingatlan és intelligenczia után; 2. mesterség és kereskedés után; 3. polgárfiú után. A díj pedig az említett osztályzat szerint volt: 1777—80-ig 8, 6 és 4 frt. — 1780-1800-ig 16, 12 és 8 frt. — 1800 - 11-ig 50, 12 és 6 frt. - 1811-ben 250, 60 és, 30 frt. - 1812—48-ig 30, 12 és 6 frt — Az 1811-diki díjemelés csak látszólagos és a devalváczió okozta értékcsökkenés következménye Ezen díjakon kívül szedtek még kisebb összegeket főbb városi jótékony intéz- mények czéljaira. 1899. május 1. valamint mesteremberek a két év előtt is megszerezték a polgárjogot.* A polgárjogot a szószóló, illetve a választott-polgárság véleményének meghallgatása után a városi tanács adományozhatta, mégis oly esetekben, a midőn a polgárjog megadását megtagadták, az illetőnek felfolyamodására az udvari kamara, illetve a helytartó-tanács határozott. A polgárok kötelességéhez tartozott a múlt században a kapuk őrzése, a város védelmezése és a rend fentarlása ; a tanács felhívására pedig bármely tisztséget, szolgálatot vagy megbízást elvállalni és készséggel ellátni. Kötelesek voltak továbbá befogadásuk első évében hetenként egyszer a polgári, illetve a városi lövőhelyen magukat a czéllövésben gyakorolni. 1808. után pedig még az a kötelesség is háramlott a polgárjogért folyamodóra, hogy befogadása előtt a polgári őrsereg egyik századába kelletvén magát beíratni, az esküt is csak a század egyenruhájában tehette le. A polgárnak, mint a polgári őrség tagjának, minden kivonuláson, gyakorlaton és ünnepélyen büntetés terhe alatt részt kellett rennie. A befogadott polgárok összessége viselte a város kiváltságos osztályának a polgárságnak képét. A város és a polgárság egy fogalom, egyket a másik nélkül képzelni sem lehet. A mi polgári, az egyúttal városi, azért polgári lövőhely, polgári kórház stb. alatt mindig városi értendő. A várost a polgárság kormányozta, még pedig átruházási jog alapján a kebeléből választott tanácscsal, a mint a város terhei is egyedül a polgárságra nehezbedtek, de ezen terhek mellett élvezte a privilégiumokban körülírt jogokat és kedvezményeket. A jogok és kedvezmények sem örökölhetők, sem átruházhatók nem voltak, egyiknél-másiknál azonban özvegyi czímen a jogfolytonosság el volt ismerve. Biró Ítélet kimondhatta a polgár jog-vesztését is, minélfogva a jogtól megfosztott személy zsellérré vált s nem is részesülhetett többé az alább említett kedvezményekben. Polgárjogot nemcsak férfiak, hanem nők is, sőt törvényhatóságok is szerezhettek. A szab. kir. városok polgárai az egész országban vámot nem fizettek s e tekintetben a nemeseket megilletett szabadságban éltek ; bármely hivatalra meg voltak választhatók ; polgári házban a helyhatósági statútumok alapján, saját termésű boraikat kimérhették. A polgárok a városi bíróság alá tartoztak s bírói Ítélet nélkül adósság miatt el sem voltak foghatók ; pereiket 60 forinton felül a tárnoki székhez, fenyítő pereiket pedig 1790. óta a trónig fellebbezhették. A nemesek és polgárok közti személyes pereskedéseknél a polgárokat a városi fiskus védelmezte. A polgárok egyúttal állampolgárok is s képesek a nemesség elnyerésére. Egyébként pedig a városoknak saját privilégiumok, statútumaik és szokásaik alapján külön-külön jogaik is voltak. A múlt században bármely mesterséget, kereskedést stb. csak polgár folytathatott. A czéhek és testületek tagjai üzletüket a tanácsnak előleges engedehne alapján megnyithatták ugyan, azonban a megnyitás napjától számított egy év leforgása alatt kötelezve voltak a polgárjogot is megszerezni. A l) * Pesten polgárjog nélkül tanácsost nem választottak soha; Budán többször megtörtént és a megválasztott utólagosan szerezte meg a polgárjogot. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
