Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)

1899-01-09 / 2. szám

12 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS Az uj országháza. Tekintetes Szerkesztő ur Szíveskedjék alábbi soraimnak becses lapjában helyet adni­Általános a panasz, hogy az uj országháza rosszul van elhelyezve. Hibáztatják, hogy az épület főhomlokzata nem a dunai oldalon van, hanem az Alkotmány-utczára nyílik, azaz, hogy hátul van az eleje. Hiba az is, hogy a főkapu nem esik az Alkotmány utcza tengelyébe, s a főhomlokzat előtti tér nem szabályos. Legnagyobb hiba azonban az, hogy a hatalmas épületnek Dunafelőli része oly közel van a parthoz, hogy a pesti oldalról egyáltalán nem élvezhető. Erről az oldalról nézve, az ember valósággal a nyakát töri ki, ha föl akar magas kupolájára tekinteni. Egy helyből az egész épületet nem lehet látni, csak egy részét, pedig az ily hatalmas épületek csak egész nagyságukban egyszerre látva hatnak iga­zán óriás méreteikkel. Az épület tervezője a londoni parlamentet vette mintául. Onnét kölcsönözte a gótizlést, a kupolacsarnokot, a partfelőli oszlopos loggiákat. A londoni parlament is közvetlenül a part szélép ^pült, sőt egyenesen a Temze medréből merednek ki a Jalak. Amikor azonban az angol parlamentnek ez utóbbi vonását is utánozta a tervező, nagy tévedésbe esett. Nem gondolta meg azt, hogy a Temze folyó medre nem oly széles mint a mi Dunáé. A londoni parlamen­tet a Temze túlsó partjáról nem csak egész nagyságában lehet élvezni, de egyes részleteiben is. Nálunk ellenben a kisebb ékítmények konturvona'ai a Duna túlsó partjáról a távolság nagy­sága miatt ki sem vehetők, s azok szépségei a budai szemlélőre nézve elvesznek. Jelenleg az uj országházá Duna felőli homlok­zata igazán csak a Dunán hajón érkező utasoktól élvezhetők. Nem volna rossz, ha nem is borsókon, de egyébb módon valami amerikai mérnökkel beljebb tolatnék. Nem hiszen azon­ban, hogy mérvadó körökben ebbe a kétes értékű tervbe belemennének. Komolyabb, kivihetőbb az a terv, hogy toldjuk meg az uj országkáza előtti par ot egy a Duna fölé nyúló oszlopokon nyugvó kiszökeléssel. Uly távolságról szemlélhetjük akkor ezt az igazán szép nagy épületet, hogy úgy az egésznek nagyságát, mint a részle­tek szépségét egyaránt élvezhetjük. A folyó medrét nem kell szűkí­tenünk, elég ha karcsú gót oszlopokkal, melyek az épület összhang­ját nem zavarnák, alátámasztanék ezt a kiszögelést. Az oszlopok tél idején megtörnék a leúszó jégtáblákat és megakadályoznák a jégtorlódá'st. Az az esetleges kifogás, hogy ennek a tervnek a kivitele a hajóforgalmat akadályozná, nagyon kicsinyes. Hisz más világvárosok folyói távolról sem bírnak oly széles mederrel, mint a mi Dunánk, pedig sokkal élénkebb hajóforgalom bo­nyolódik le a hátukon. Végül pedig még egyet. Milliókat öltünk már be ebbe az épületbe, mely az ország legszebb műremeke lenne; ez lesz bizonyára a világ legnagyobb, legszebb parlamentje. Ne sajnál­juk azt az aránylag csekély költséget, amelybe a fent körülirt terv megvalósítása kerülne s a mely terv kivitele bizonyára csak emelné ennek a műremeknek az értékét. R. V. A főváros nyomdai munkái A székesfővárosnak a Pesti könyvnyomda rész­vénytársasággal az összes nyomdai munkák szállítá­sára kötött szerződése ez év szeptember havá­ban lejár. Ennek a szerződésnek a tarifái köztudomás sze­rint magasak, ami évi 60,000 frt nyomdaköltség mel­lett pénzügyileg nagy súlylyal bir. 1899. január 9. Az tehát, hogy ez a drága szerződés talán egy­szerűen meghosszabbittassék, a székesfőváros világos megkárositá--ávul járna. Erre még akkor sem volna ok, ha a Pesti részvénynyomda jóval olcsóbb, mint a milyen drága, mert az ajánlati tárgyalást idejekorán ki lehet Írni és igy meglepetésekre nincs szükség. Igaz, hogy a mai kartelles világban az ajánlati tárgyalástól valami kiváló eredmény alig remélhető. Kicsiny nyomda nem vállalkozik, mert rövid 3 évre nem érdemes költséges befektetéseket tenni. No meg azután, ha olcsóbb is az ajánl Ha, mint a na­gyoké, hát mire való a megbízhatóság kérdésének szokásos fölvetése. Mire másra, mint arra, hogy az ajánlatot elutasításra ajánlják, mert az illetőt nem Ösmerik. Már pedig a kit a város atyái nem ösmernek, vagy nem akarnak ösmerni, az bizony hiába konkurrál, akármilyen tisztességes ember külömben. A pesti könyvnyomda részvénytársaságot, a Pal- last, az Athenaeumot persze mindenki ösmeri. Rész­vényesei, igazgatói bent űznek a törvényhatóság kép­viselőtestületében. Többnyire m ndmegannyi gálapol­gár, kir. tanácsos, ordósvitéz és több efajtabeli modern demokrata. Ezen vállalatokról föltenni azt, hogy a székes fővárossal szemben talán még kartellre is léphetné­nek, valóságos anarchista gondolat. De azért azt tanácsoljuk a székesfővárosnak, hogy legyen lésen és ha már tényleg újra oda kerül a sor, hogy a nyomtatványok előállítását házon kívül kell eszközöl­tetni, Írassa ki az egységárakat olyan tarifák alap­ján, a minőkkel a székesfővárosnak a házinyomdája dolgozik. Az a házinyomda, mely a nyomtatványo­kat nemcsak csíny és pontossággal, de tetemesen ol­csóbban ál itja elő. Legokosabban persze azt tenné a székesfőváros, ha már a jelenben igen szép sikerrel és tetemes anyagi haszonnal működő házi nyomdáját, Páris városa példájára, kifejlesztené. Ez a házinyomda az uj városháza pincéjében világos és tágas helyiségekben van elhelyezve, melyek ezelőtt részben üresen álltak, részben tüzifaraktárul használtattak. Ez a nyomda tehát üzlethelyiségéért bért nem fizet. Személyi kiadása jelenben 3240 frt. Gép- és anyagfölszerelési költsége 7600 frt volt. Szerencsés vétel folytán a nyomda ma 60 féle írással, keretekkel, klisékkel stb. rendelkezik és a hi vatalos nyomtatványok kiállítására jó 1 be van ren dezve. Amit előállít az kifogástalan, tetszetős és felé- nyivel ol-sóbb a részvény lyornda munkájánál. Hogy ez igy áll, amellett pontos és hiteles szá­mítás bizonyít. Tény eg ez a házinyomda 859 megrendelést 3521 forint 52 krajcárért teljesített, holott ugyanez a munka a részvénynyomda egységárai szerint 7315 frtra rúgott volna. A házi könyvnyomda használhatóságát és jöve­delmezőségét már az is bizonyítja, hogy a könyv­nyomda főnökök egyletének jó múltkori gyűlésén uyyan csak kikeltek a város ellen, hogy nyomdát állít és velük sorompóba áll. A mit bizonyára nem tettek volna, ha a város házi nyomdájának életrevalóságáról nem volná­nak meggyőződve. A város házi nyomdájának számítása szerint 60000 frt áru munkát véve alapul, a házinyomda a

Next

/
Oldalképek
Tartalom