Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-04-24 / 17. szám
1899. április 24 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS t kész vagyok figyelembe venni és a mennyiben szükséges volna, kész vagyok helyszíni szemlét tartani és arra a tek. tanácsot meg is hívhatom. Budapest. 1899. április 16. Rudnay s. k, főkapitány. “ Hát mi nem értjük a haragodat. Még kevésbbé értjük azt a nyilatkozatodat, a melyben tiltakozol a mi hatáskörünk ellen. Ez a nyilatkozatod így szól: „A mai lapok közük a gellérthegyi rendőri ki- rendeltség tárgyában a főváros tanácsa s a főkapitány között váltott átiratokat s egyesek kifogásolják a fő- kapitányság eljárását, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a hivatalos eljárásban minden hatóság tartozik a fenálló törvényekkez és a törvényekben megállapított jogkörökhöz ragaszkogni. Csakis a fennálló törvényekhez alkalmazkodott és ragaszkodott a főkapitány akkor, a mikor közölt átiratot a tanácshoz intézte. A rendőrséget a fővárosban bizonyára nem azért államosította az ország törvénye, hogy a főkapitány hatáskörét annak daczára is a tanács gyakorolja.“ De mire való ez a személyeskedés ? Mi bánt Téged Mélt. Uram? Bosszant talán az a 850,000 frt, a mit mi adunk a Te és embereid eltartására. Hát azért ne haragudj ! Egyszerűen utasítsd vissza és végtelen hálára kötelezed a székesfővárost, a melynek nevében előre is közönetet mond A másolat hiteléül: Halmos S. k., Rptr. polgármester. A Nemzeti Lovarda bérházai. A Nemzeti Lovarda Egyesület nevében gróf Károlyi István elnök a fővároshoz kérvényt nyújtott be 1898. elején az egyesület tulajdonát tevő telkek felosztása és beépítése iránt. Az egyesületnek a Szentkirályi és Eszter- házy-utczák határában a lovarda épület mögött 2263 négyszögöl telke van. Azt kérték a fővárostól, hogy a 7 87 méter széles Szentkirályi-utczában három emeletes házat építhessenek. A kérelmet a főváros, közmuka- tanács és belügyminiszter egyhangúlag elutasította. Ekkor az egyesület újabb kérelmet adott be. Ebben kijelentette, hogy a Szentkirályi-utczai telkén egy 457 négyszögöles parkot létesít. A park két sarkán két háromemeletes palotát épít, de a paloták magassága csak 17‘86 méter lesz, tehát csak 86 czentiméterrel magasabbak a két emeletes házakra előírt méretnél. A középítési bizottság az engedélyt megadni javasolta arra az esetre, ha az egyesület a létesítendő park területére betábláztatja azt a korlátozást, hogy az többé be nem építhető, a bér- házak pedig homlokzattal a park felé épülnek. Ehhez az összes fórumok, legutóbb a belügyminiszter is hozzájárult — az egyesület azonban most már nem jelentkezik annak a telekkönyvi korlátozást elrendelő nyilatkozatnak az aláírására, a melynek értelmében a park czélokra átengedett terület beépítéséről egyszersminden- korra lemond. A mire nincs szükség. A főváros tanácsa a telefon hálózatnak a föld alatt leendő elhelyezésére szabályrendeletet alkotott. Ebben meghatározta a munkák folytatásának módját s megállapította, 13 hogy a városi közterület használatáért a telefon hálózat mindenkori tulajdonosa bizonyos díjat fizet. A szabályrendeletet, a melyet a tiszti ügyészség is jónak talált, hozzájárulás végett elküldték a közmunkák tanácsához. Onnan a napokban azzal jöttek vissza az iratok, hogy a szabályrendeletre nincs szükség, mert egy tavaly kiadott kereskedelmi miniszteri rendelet a földalatti telefon hálózattal összefüggő minden kérdést rendezett. A főváros tanácsa mindamellett felhívta a tiszti ügyészséget, jelentse ki, hogy a szabályrendeletre van-e szükség, vagy nincs. Iskola — igazgatói lakás nélkül. A főváros valamennyi iskoláját eddig úgy építették, hogy a díszes palotaszerű épület egyik külön szárnyában, kölön lépcsőházzal, az iskolaigazgató kapott lakást. Ezek a lakások 3—5 szobásak lévén, az építkezés kvótája szerint 800—1500 forintot érnek, holott az igazgatók lakásbére 450 írtban van megállapítva. Legutóbb a főváros is rájött arra, hogy sokkal czélszerűben használhatja ki a drága pénzen szerzett iskolai telkeket, ha az igazgató nem lakik a költséges épületben. így akarják építeni most a dohány-utczai háromemeletes új elemi iskolát 105,000 frt költséggel. A nagy, 16 tantermes épületben csak az iskolaszolgának lesz lakása. Az új épületet a most még használatban levő régi egyemeletes iskola helyén fogják felépíteni. Villamos vasút a sertésközvágóhidlioz. A városi villamos vasúttársaság beadta a fővároshoz az új sertésközvágóhidhoz építendő vasút terveit. Két alternativa szerint hajlandó a vasutat megépíteni. Az egyik terv szerint a vasút a Mester-utcza jövőben való meghosszabbítása irányában az államvasutak töltése alatt menne és az új vágóhíd mögött érne véget. A másik terv, a mely sokkal előnyösebb, az, hogy a vasút a Mester-utczából a Vágóhid- utczán folytatódnék s a régi vágóhíd előtt haladna el párhuzamosan az államvasúti töltéssel s a két államvasúti aluljárón keresztülmenve a létesítendő új utczán át a sertésközvágóhid előtt érne véget. A társaság az utóbbi tervet ajánlja elfogadásra s kéri a fővárost, hogy a közigazgatási bejárás elrendelése végett a terveket mielőbb terjessze fel a kereskedelmi miniszterhez. Félárú vasúti menetjegyekért benyújtott kérvények bélyegmentességéröl. A közigazgatási bíróság egyes konkrét esetekben nem egy alkalommal kimondotta, hogy az igényjogosult tisztviselők által benyújtott hason kérvények bélyegmentesek. Köztudomás- szerűleg a pénzügyminiszter más véleményen volt, minek kifolyása lön, hogy oly kérvényeket, melyeket a közigazgatási bíróság jelzett álláspontjára való hivatkozással bélyegtelenül nyújtottak be, a m. kir. államvasutak igazgatósága egyszerűen figyelembe sem vett, sőt a tisztviselők nagy tömegét meg is leleteztette. Legújabban azonban a közigazgatási bűóság 8. sz. döntvényében is kimondván a bélyegmentességet, a pénzügyminiszter is kénytelen volt előbbi álláspontját elejteni, s 1899. évi 11640 sz. a. a kereskedelmiügyi m. kir. miniszterhez intézett átirattal ennek kifejezést is adott, minek folytán a
