Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-04-24 / 17. szám
10 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. április 24. A főváros közbiztossága. A fővárosi államrendőrség múlt havi működését és a főváros közbiztossági állapotát a következő adatok igen érdekesen világítják meg: Márczius havában 1544 büntetendő cselekményt követtek el a fővárosban. Ezek közül 202 irányult az ember élete és testi épsége ellen. Vagyon elleni bűncselekmények közül: volt 1114 lopási eset, melyek 50°/0*a 20 írton alulinak jelezhető. A rendőri fogház és tolonczosztályban 220 egyén került elbánás alá, kik közül a fővárosi elöljáróságokhoz 130 kisértek át. A koldusok száma 432 volt. A közigazgatási osztály erkölcsrendészeti osztályában 1439 kéjnő volt nyilvántartva, a kik közül bordélyházi volt 336, magánbárczás 967, kórházban ápoltatott 136. A prostituáltak száma az előző hónaphoz képest 24 fővel emelkedett. A rendőrfőorvos jelentése szerint korházba küldetett azonfelül: bujakóros férfi 11, nő 44. Ebmarás történt a fővárosban 51. Regale ügyben a vizsgálatok száma 212. Orvosrendőrileg bonczoltatott: akasztott 5, meglőtt 6, vízbefult 3, mérgezett 2, egyéb módon 5, baleset folytán 3, talált hulla 1, az ismeretlen halálok felderítése végett 44. A bejelentési hivatal értesítése szerint helybeli lakosok lakváltozásának száma 93,282, idegenek szállodákból 21,468, mely szám az idegenforgalom nagyobbmérvű fellendülésére éppen nem mutat Mennyit költ a főváros kisajátításokra. Régóta hangoztatják, hogy ha a fővárosnak évtizedekre előre megállapított szabályozási és rendezési terve volna, a mostanában ötletszerűen előforduló kisajátítások megtakaríthatók lennének. A város rendezési szabályrendelet kis mértékben ezen a hiányon akar segíteni. A szabályrendelet tárgyalására kikiildöttt ad hoc bizottság foglalkozni fog egyúttal az eddigi kisajátítások summaris összegével is, a melyet 1874—1898-ig évek szerint csoportosítva a számvevőség így állított össze : A főváros kisajátított : 1874-ben . 603,895-83 1875-ben . 211,118-22 1876-ban 7,727-50 1877-ben 15,838-50 1878 ban — 1879-ben 16,466'12 1880-ban 41,083 96 1881-ben 9,889-81 1882-ben . 247,313-73 1883-ban . 143,10T59 1874-ben . 95,067-75 1885- ben . . 154,22770 1886- ban . . 105,613-25 1887- ben . . 77,797 81 1888- ban . . 182,587-79 1889- ben . . 76,700’54 1890- ben . . 77,282-60 1891- ben . . 131,95670 1892- ben . . 187,109’87 1893- ban . . 177,434-56 1894- ben . . 199,888-89 1895- ben . . 123,846'22 1896 ban . . 350,073'88 1897-ben . . 560,314-64 1898 ban . . 766,718.11 forint értékű ingatlant. A kisajátítási összeg a telekértéknek megfelelően emelkedett. Az egyesületek panamája. A fővárosban hajsza indult az áljótékonyság ellen. Meg akarja tiltani a hatóság a szegény népnek betegség, halálozás, munkaképtelenség czímén való kifosztását. A hajtóvadászatot azok ellen a paraziták ellen indították, a melyek hamis jelszavakkal szipolyozzák a hiszékeny tömeget s százezreket becsapnak, tönkretesznek, hogy dologtalan, erkölcstelen életmódjukat zavartalanul folytathassák. S a mentésre módokat, eszközöket keres a hatóság. Talál-e ? Nagy kérdés. A jótékonyság gyakorlását szabályokhoz kötni bajos, szabályokkal megölni könnyű, A parazitákhoz a tömegnek nagyobb bizalma van, mint a hatósági intézkedésekhez s bizony kétes, hogy a ható • ság erélyes fellépése nem okoz-e több kárt mint hasznot. Az egyesületi alapszabályok általános revíziójára lenne szükség. Ma a kormány minden alapszabály tervezetet jó/áhagy. tekintet nélkül azokra a veszedelmekre, a melyekkel az alapszabályok sújtják a népet. Ettől eltekintve, az alapszabályok betartását ma nem ellenőrzi senki. Pedig az is egyik főoka a történt bajoknak. A hatóság, a mennyiben az alakuló egyesületek alapszabálya, megerősítést nyer, köteles lenne szigorú ellenőrzést tartani a nélkül, hogy magát az egyesületi autonómiát sértené. Ennek az ellenőrzésnek a mikéntjét kellene megállapítani. A múlt héten volt is a polgármester elnöklete alatt ilyenforma értekezlet, a melynek azonban konkrét eredménye nincs. Az értekezlet jóformán czéltalanul oszlott szét, a nélkül, hogy valamely határozott irányt állapított volna meg az egyesületek ellenőrzésére. Az értekezlet lefolyása ez volt: A polgármester ismertette az egyesületek ellenőrzése érdekében eddig történteket. Elmondotta, hogy a tanács a közgyűlésnek a következőket javasolta: 1- Minden elöljáróság az egyesületekről pontos nyilvántartást vezessen. 2. Az egyesületek ellenőrzésére vétó joggal fölruházott hatósági biztost küldjenek ki. 3. Kötelezzék az egyesületekét, hogy zárszámadást, mérleget, költségelőirányzatot mutassanak be és 4, az
