Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-01-09 / 2. szám
1899. Január 9. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 Legutóbb pedig a múlt évi november közepén újra leiratot küldött a belügyminiszter, amelyben hajlandó egyes módosításokra s a vonatkozó tárgyalások sürgős megkezdését kéri, hogy 1899 április elsejére az uj javadalmi díjak megállapíthatók és bérbeadha- tók legyenek. A leirat alapján a főszámvevő kidolgozta a javadalmi díjjegyzék uj tervezetét, amely szerint a dijak 1899 ápiilis 1-től három évre lennének meg- állapitandók. A tervezetből adjuk a következőket : A belügyminiszteri leirat szerint a javadalmi díjjegyzékben azonnal foganatosítandó változtatások a következők : Az 1. pont szerint a denaturált szesz ipari czélokra szolgál és ép ezért az állami szeszadó alul is fel van mentve, általában tehát a városi fogyasztási adó alul is inentesitendö. Az ezen pont alatt kívánt változtatások azonban olyanok, melyek a főváros pénzügyi érdekeit nagyon is súlyosan érintik s igy az abhoz való járulást nem javasolja, mert a denaturált szesznek a községi adópótlék fizetése alul való teljes felmentése a székes-fővárosra nézve mintegy 80-100 ezer frtnyi jövedelemcsökkenést jelent. Azonban még sem kíván teljesen elzárkózni a denaturált szesznek bizonyos határig a községi fogyasztási adó alul való fölmentése elől; ezt a felmentést azonban csakis a tisztán ipari czélokra szolgáló olyan denaturált szeszre véli kiter- jeszthetőnek, amelyet meghatározott helyiségben u. n. különös denaturáló szerrel tisztán ipari czélokra (glycerin, szappan- eczetgyártás stb) denaturálnak és a szabadforgalomba át nem bocsátható. Ezzel szemben a VIÍI. tanácsi ügyosztály azt javasolja, hogy adenaturált szesz községi adóztatására a régi állapot változatlanul tartassák. A 2. pont alatta belügyminister az I. sz. díjjegyzék 18., 19. és 20. tételei alatt a vadhús után megállapított fogyasztási adótételeket tulmagasaknak jelzi és ebből folyólag felhívja a főváros közönségét arra, hogy megfontolás tárgyává tegye vájjon a székes-főváros közélelmezési és közegészségi érdekei nem javainak e a kérdéses díjtételek lehető mérséklését. A íőszámvevő mindaddig, mig esetleg a vonatkozó, sokkal magasabb állami fogyasztási illetékek nem mérsékelteinek a szóban forgt községi fogyasztási adó díjtételeknek leszállítását nem ajánlja, mert ez a főváros mai pénzügyi helyzete mellett épen nem lenne megokolható. A3, pont szerint a belügyminister a tűzifa községi illetéket külön díjszabályzatba kívánja áttenni. A főszámvevő a tételek változatlan fentartását javasolja, ha azonban az alább kifejtendők során elhatároztatnék, hogy a főváros minden javadalmára nézve külön díjszabályzat állapíttassák meg — akkor a tűzifa illetéket avárosi v ámba véli besorozandónak. A 9 pont bekezdése szerint a belügyminiszter a váró s i v á m alatt felvett nyers ásványolaj (ásvány kátrány) után megállapított 4 krnyi dijat tulmagasnak tartja, minélfogva ezen áru városi vámdija 2 krra mérséklendő. Ennek a díjtételnek leszállítását sem tarlja a főszámvevő megokoltnak, mert ezáltal a főváros mintegy 6GC0 frt évi jövedelemcsökkenést szenvedne. A belügyminiszter a javadalmi dijjegyzék uj beosztását is kívánja. Ezzel szemben a főszámvevő azt javasolja, hogy a fővárosi javadalmi díjjegyzékeknek jelenlegi beosztása az 1899 april 1-től számítandó 3 évre változatlanul fentartassék. A belügymininister végül a jövőre vonatkozólag a következőket mondja : a főváros haladétalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket a tekinletben, hogy a díjjegyzékek gyökeres átalakítása mielőbb keresztül vitessék és az ilyképen megállapított díjjegyzékek hozzá legkésőbb 1899 deczember 31-én mulhatlanul felterjesztessenek és ilyképen a belügyminiszternek megadassák a kellő idő azok megfelelő tárgyalására, amire annál nagyobb súlyt kell fektetnie, mert a díjjegyzékeknek mostani alakjukban és tartalmukkal való további jóváhagyását kizártnak tartja. • Továbbá kijelenti, hogy a városi vámnak a kövezetvám helyett törlént életbeléptetését szerencsés megoldási módnak nem tekintheti, sem alakilag, sem érdemben, mert a városi vámdijtételek mogállapitásának egészen más rendszeren kell alapulnia, mint a kövezetvám dijaknak és első sorban nemcsak az kívánatos, hogy a városi vámokról egy egységes dijizabály alkottassák, de, különösen az is, hogy abban az áruk- tariíirozásán ál azok forgalmi értéke vétessék figyelembe és annak alapján a dijak fokozatosan (progressive) állapi Hassanak meg. Kijelenti továbbá a leirat, l ogy a vasúton és vizi jármüveken érkező áruk után gyakorolt „városi vám“ egyes díjtételeire nézve következő észrevételek merültek fel: „A mezőgazdaság érdekeire közvetlenül nagy fontossággal biró áruk után megállapított városi vámokra vonatkozó díjtételek közül főleg a gabonafélék, trágya anyag, trágyasók, búr gonya, répa, répa szelet, répa sí örpely, maláta, olajpogácsa repcze, korpa, tej, tejfel, túró és tojás díjtételek alatt megállapított dijak tulmaga sak. Hasonló elbírálás alá veendők továbbá a mesterséges trágya-félék, melyek a díjjegyzékben a meg nem felelő „trágya- sók“ kifejezéssel jelöltetnek. Ezeken kívül a répa, répaszelet, főleg pedig a burgonyának díjtétele szintén magas; különösen miután a burgonya szállíthatóságának csökkentésével a kisebb körre terjedő termelés a főváros élelmezésére kedvezőtlenül hat, s igy annak h szállilása szükségesnek mutatkozik. Ezekre a főszámvevö a maga aggályait és ellenvetéseit arra az időre tarlja fenn, a mikor majd a szóban forgó főv. javadalmi díjjegyzékek gyökeres átalakitása kérdését fogja érdemlegesen tárgyalni. A VIII. tanácsi ügyosztály nagyjában és egészben elfogadta a főszámvevő előterjesztését, mindazonáltal több lényeges módosítással. A közélelmezési bizottság e héten szerdán tárgyalja a javaslatot. A kőbányai templom építése. A kőbányai templom építésére felügyelő bizottságnak Lung György tanácsos elnöklete alatt tegnapelőtt ülése volt abból az alkalomból, hogy az uj templom orgonáját az átvétel előtt szakértőkkel megvizsgáltassák. Az ülésen részt vettek: Gerlóczy Károly, ny. alpolgármester, dr. Örley Lajos, Benedikovics plébános, Baumann Antal, Spannberger Alajos, dr. Hor- váth János, dr. Tóth László, Kauser .János, dr. Apátiét kg Sándor, Burg Ferencz, dr. Dlauchy Guido, Prückler László, Hofbüuer János főmérnök, Tandor Ottó műépítész, Hoil Jenő számtanácsos, Sántlia Dénes fogalmazó, bizottsági jegyző, Toptrczer Péter kerületi elüljáró és Dévény Gyula h. elöljáró. Az orgona, (amely a jágerndoríi Rieger cég gyártmánya), megbirálását Szautner Zsigmond a belvárosi plébánia templom karnagya, Ernyei József a nemzeti ze-ede tanára, Bellovits Imre és Krausz Gusz
