Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-04-03 / 14. szám
18 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. április 3. Rózsavölgyinek nincs semmi Hoszabb megjegyzése, Csak súlyt kívánna fektetni A szép kiképzésre. Végighallgatva mindenkit- Csendes türelemmel, Elnök vitát zár s szavaztat „Igen“-nel és „nem“-mel. E közben szépen megvirrad, Hatot üt az óra És felébred a főváros Egy újabb adóra. No de nem baj, „Feltámadunk“ Ez máma a jelszó, Lesz még talán a spritzer is Egykor újra olcsó. Megváltozik talán egyszer Az is megint szépen, A mit elhatároztak volt Egy sötét ülésen. S akkkor, ha megint husvét lesz, A díszes körmenet, Végig tán az újra épült Váczi-úton mehet. Marynél. A belvárosi plébánia-templom Nyolcz-tíz évvel ezelőtt százezer forint költséggel restaurálták a belvárosi plébánia-templomot, a melyet most a Belváros szabályozása miatt le akarnak bontani. Megírtuk, hogy Friestedt és Horváth amerikai vállalkozók ajánlatot tettek a templom eltolására Hajlandók a templomot két méter magasra emelni és ötven méternyire eltolni. Csupán ezért a munkálatért 175,497 forintot kérnek. De szükségesnek tartják maguk a vállalkozók is a templom újabb és teljes restaurálását, a mi hozzávetőleg legalább 150,000 forintba kerülne. Azt állítják, hogy a templom egyike az Árpád-kori műemlékeknek. Szent István építette, ott történtek a királyválasztások és Hunyady Mátyást is ott választották királylyá. (Valószínűleg a koronázással tévesztik össze.) A mérnöki hivatal, mint már előbb, ezúttal is állást foglal a templom eltolása ellen. A templom falai gyöngék; maga az egész épület csupa toldás, a melyben a régi korból majdnem semmi művészi becsű nem maradt. Az eltolás és restaurálásra fordítandó nagy költségért új, modern templom építhető s így a vállalkozók ajánlatát elutasítandónak mondja. 20.000 forintos polgármesteri szoba. A főváros a párisi világkiállításon a magyar műipart is előkelő tónusban óhajija bemutatni s a műipar támogatására liü.OOO forintot szavazott meg. Az összeg felhasználásának módját az Iparművészeti Múzeumban tartott kiállítási bizottsági értekezlet akkép határozta meg, hogy a 20.000 forintért egy szoba bútorzatot készíttet, a mely a polgármester hivatali helyiségét fogja a kiállítás után disziteni. Az értékes bútorzatból a kanapé, hat karosszék és asztal Faragó, a nagy könyvszekrény és kisebb diszszekrény Nadler Róbert, a kandalló Horthy tervei szerint készül ; ezeken kivül ereded minták után szőnyeg, vázák, szobrocskák és egyéb dísztárgyak kerülnek a polgármesteri gálaszobába. A Régészeti Bizottság ülése. A főváros régészeti bizottságának Szabó Károly tanácsos elnöklete alatt a minap ülése volt, a melyben a következő fontosabb tárgyakat intézték el: Az aquincumi ásatások dolgában tudomásul vették a múlt év eredméhyéről tett jelentést és elfogadták az idei programmot, a mely szerint az idén az ásatások czélja a középületek között levő magánépületek feltárása. Az aquincumi muzeum s az ott folytatott munkálatok eredményének megvizsgálása végett Sigray Pál indítványára elhatározták, hogy a közgyűlést felkérik, hogy a tavaszszal az egész törvényhatósági bizottság ránduljon ki Aquincumba. Az Országos Régészeti Társulat értesítette a fővárost, hogy a bolognai városi levéltárban Budavár visszavételére vonatkozó igen fontos okiratokat őriznek. Miután időközben arról értesültek, hogy a jelzett okiratokon kívül még egyéb magyar vonatkozású ereklye is van ott, a bizottság megbízta a főlevéltárost, hogy Thaly Kálmánnal, dr. Károlyi Árpáddal és Áldássyval lépjen érintkezésbe és tegyen előterjesztést, hogy az értékes okiratok megszerzése lehetséges-e. A bizottság, a melynek Márkus Jenő fogalmazó volt a jegyzője, ezeken kívül több-kisebb jelentőségű dolgot tárgyalt. A mester-utczai iskola eltolása. A Mester-utcza kiszélesítése következtében a szabályozási vonalba eső 1445 négyszögöl telken épült egyemeletes iskolát le kellene bontani. Friestedt és Horváth mérnökök vállalkoztak az iskola eltolására s az eltolásért 75.000 frtot kértek, a melyhez az új alapozás 11,000 frtnyi költsége számítandó. A mérnöki hivatal a vállalkozók ajánlatára most adta meg a választ. E szerint az iskola régi építmény, s a helyébe emelendő teljesen új épület 130.000 frtba kerülne két emeletes pedig 170.000 frtba. Az eltolás nem ajánlható, mert az iskola igen sok belső átalakítást kíván természetesen sok költséggel s végeredménykép a főváros 110—120,000 forintot adna ki egy ócska épületért, a mely helyett 10—15,000 forinttal újat kaphat. A mennyiben a tanács mégis az eltolás mellett foglalna állást, a vállalkozóktól 144,000 frt biztosíték letétele kívánandó. Mindenekelőtt pedig helyszíni szemle tartását kívánja. A főváros középiskoláinak beszüntetése. A főváros törvényhatósága a tanügyi költségeket a kereskedelmi, reál és felsőbb leányiskolák beszüntetésével akarja csökkenteni. A tanügyi osztály most dolgozik a költségek re- dukczióján s az a véleménye, hogy az iskolákat, a melyek nagy fontosságúak a főváros életében, kár beszüntetni. A főváros a hét középiskolát úgy tarthatja fenn, hogy a tandíjat annyira emeli, mint az állami iskolákban. Ezzel a körülbelül 220.000 forintnyi költséget 80.000 forinttal csökkentheti. Azonkívül ezekre az iskolákra, a melyeket az államnak kellene fentartani, állami segítséget kellene kérni, a mely szintén lényegesen apasztaná a terheket. Az ügyosztály az egész, nagyszabású tervezetet husvét után tárgyaltatja a közoktatási bizottságban.
