Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-03-27 / 13. szám
8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1899. márczius 27 Végre hosszas nvomorgások után itt van az alkalom megvan a lehetőség, sőt a kényszer (mert hiszen nálunk a jó dolgok csak kényszerítve jönnek létre), hogy egy hatalmas, a gazdag székesfővároshoz méltó, az összes hivatalokra fontos, a közönségnek kényelmes egy épületbe helyezhetjük el köz- igazgatásunkat. Most tehát ne a kivitel lehető gyorsításán dolgozzunk, hanem azzal mozdítsuk hátra a dolgok fejlődését, hogv a lehetetlenebb eszmék tárgyalását hagyjuk elhatalmasodni ? Takarékosság minden vonalon. A főváros törvényhatósága tavaly a budget tárgyalása alkalmával komoly utasítást adott az összes hivataloknak, hogy a takarékosságot a közigazgatás minden ágában szigorúan szem előtt tartsák. Az utasítás egyik főrésze a kövezés, csatornázás, vízvezeték, köztisztaság terén elérhető újabb megtakarításokat czélozza. A tanács, hogy az esetleges változásokat végrehajthassa, felhívta javaslattételre a középítési igazgatót, a vízvezetéki igazgatót és a tíz kerületi elöljárót. Valamennyi fórum megfelelt a felhívásnak. Az adott feleletekben azonban igen kevés vigasztalást nyer a tanács. A felszólított hivatalok egytől- egyig kijelentik, hogy megtakarításról ez idő szerint szó sem lehet. Az előirányzat különben is szűkre van szabva s nagyobb része túlkiadással dolgozik. Javaslatot egyik sem tesz, legalább olyant nem, a mely a bajok orvoslására valami újat mondana A beadott jelentések röviden a következők: A középítési igazgató: A kövezés és csatornázás terén megtakarítás csak úgy érhető el, ha az új munkákat a legszűkebbre korlátozzák. Csak a legszükségesebb közmunka végezendő el. A kövezésnél a föltétlenül jóminőség és a legszigorúbb ellenőrzés is eredményez bizonyos megtakarítást. De e tekintetben az egészséges versenyre nagy súlyt kell fektetni. Egyéb irányban alig lehet szó megtakarításról, csak ha a főváros hatósága a külterjes fejlődésnek gátat vet. Ezzel igen sok fölösleges közmunkát meg lehet takarítani. A vízvezetéki igazgató: A vízvezeték üzeménél megtakarításról csak abban az esetben lehet szó, ha a főváros a vízvezetéki igazgatóság szervezését elkészíti. Ez a szervezés az egész vizmű személyzeti és üzemi részében nagy változást idézne elő. Az igazgató tehát arra kéri a tanácsot, hogy az új, már benyújtott szervezés életbeléptetéséről még a jelen év folyamán gondoskodjék. Az I., II., III. és X. kerületek elöljárói majdnem ugyanazonos jelentésben előadják, hogy a már is túlságosan leszorított budgettel amúgy sem jönnek ki. Megtakarításról tehát szó sem lehet. A IY. kér. elüljáró: Az évi előirányzatból semmit sem tud megtakarítani. Ha azonban a főváros észszerűen akar eljárni, azt ajánlja, hogy a burkolatanyagot ne vegye másodkézből, hanem magától a bányatulajdonostól. Ez az eljárás 20—30°/o hasznot eredményezhet. A burkolat fentartá- tását és javítását pedig ez esetben végeztesse házilag, s ilyenformán a költségekből 60—80 % -ot takaríthat meg. Az Y. kér elüljáró: Az előirányzatot kevésnek tartja. Megtakarítást lehet elérni — véleménye szerint — a makadam-utaknál először úgy, hogy elsőrendű zúzott burkolóanyagot használ a város, másodszor ha megtiltja a nyári túlságos locsolást, őszszel és tavaszszal pedig jobban tisztogattatja. A YI. kér. elüljáró: kijelenti, hogy a budgettel már most sem jön ki. A kerület rendkívül fejlődik és hova-tovább több beruházásra lesz szükség. A YII. kér. h elüljáró: igen érdekesen nyilatkozott. Mindenek fölött a külterjes fejlődés meggátlását kívánja. Fontos az, hogy minden közmunka megállapításánál csakis a közérdek vétessék figyelembe. Egyesek magánérdekének kielégítése végett a közvagyont sohasem szabad apasztani. A kövezés a fővárosnak igen sok pénzébe kerül, de a közönség a legkisebb kímélettel sincs az utczai burkolat iránt. A rugó nélküli terhes kocsik, a szabályrendeleti tilalom daczára, vágtatva közlekednek Az előirt kerék- talp szélességét nem tartják be és nincs a ki mindezekre felügyeljen. Pedig ezen a téren kevés szigorral sokat lehetne megtakarítani. A VIII. kér. elüljáró: csak abban az esetben vél nagyobb megtakarítást elérhetőnek, ha a kövezési új rendszabályt életbeléptetik a magasabb hozzájárulási kvóta alapján; továbbá a csatornázás költségeit akkép lehetne csökkenteni, ha a házi csatornák tisztítása czímén a háztulajdonosoktól valamely hozzájárulást eszközölnek ki. A főváros és az országos közoktatási tanács. A főváros még 1884-ben elhatározta, hogy az elemi iskolai tananyag csökkentésére új tantervet dolgoztat ki. Az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter azonban értesítette a fővárost, hogy az Országos Közoktatási Tanács már dolgozik a népiskolai tenterv revízióján és nem engedhetvén meg, hogy a főváros külön tantervet honosítson meg az iskoláiban, elrendelte, hogy várják be az országos tanterv elkészültét. Azóta tizenöt év mult el s a közoktatásügyi állapotok egyre rosszabbodtak, a nélkül, hogy a kormány részéről Ígért tanterv napvilágot látott volna. A főváros tanácsa ennek következtében elhatározta, hogy feliratot intéz a kultuszminiszterhez és megkérdi tőle, hogy van-e kilátás arra, hogy a népiskolai tanterv revíziója rövid idő alatt meglesz ? A mennyiben erre kilátás nincs, megkéri a miniszter hozzájárulását ahhoz, hogy a főváros a map népiskolái részére külön állapíthassa meg a tananyag revízióját.
