Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-03-20 / 12. szám
1899. mRrczius 20. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS ezen csarnokvonatok egyikévei beérkezhessenek és útközben ne vesztegeljenek. A gyors szállítás felette fontos, mert nagyobbára romlandó árúkról van szó. Nyáron nagy hőségtől, télen a megfagyástól kell egyes árúkat megóvni; nyáron kivált nagy távolságokról való szállítás közben, az éjjeli gyorsvonatokat kell használni. Hogy milyen időben adjuk fel az árút, hogy kellő időben megérkezzék, azt a feladó állomáson megtudhatjuk, a hol a szállítási költséget is megkérdezhetjük. Igen czélszerű, ha a hatósági közvetítőt, a kit az eladással megbízni akarunk, az árú feladásáról egy vagy két nappal elébb egy levelezőlapon értesítjük. Értékes és nagyobb küldeményeknél sürgöny is kifizeti magát. A szállítmányok czímzése a vásárcsarnokra vonatkozó szabályrendelet 16. §-a értelmében eszközlendő. A központi vásárcsarnokba irányított árúk a m. kir. államvasutak vonalain és a m. kir. államvasutak által kezelt vasutakon 10°/0 tarifa kedvezményben részesülnek. Ha a szállítási költséget a feladó megfizeti, akkor a 10°/0 kedvezmény a feladó állomáson számíttatik le a szállítási költségekből. Ha a szállítási költség utánvétetik, akkor a 10°/0 az árú kiváltása alkalmával számíttatik le. A központi vásárcsarnok vasúti és hajó forgalma a következő volt: 1897-ben 1898-ban kilogramm Vasúti forgalom .... 22092,138 39.535,001 Hajó forgalom .... 6.460,812 7 565,131 A berlini központi vásárcsarnok vasúti forgalma 1897- ben 51.336,800 klgrm. * A vásárcsarnokok akkor lesznek jól ellátva, ha a fő vásárcsarnok árúk, azaz a legfontosabb fogyasztási czikkek naponkint kielégítő, egyenlő mennyiségben és jó minőségben kerülnek eladásra. Ha ezt elértük, akkor a közélelmezés kérdését megoldottuk; de egyszeresmind a termelőknek is jó szolgálatot tettünk. A vásárcsarnokok részére való termelésnél a következőkre ügyeljünk : 1. Termeljük a mindennapi fogyasztás számára való tömegárukat, de különösen azokat, a melyekkel a helybeli piacz elégtelenül van ellátva. 2. A mit termelni akarunk, abból annyit termeljünk, hogy lehetőleg folyton küldhessünk belőle; mert csak ily módon lehet az árút megkedveltetni és jól értékesíteni. 4. A beküldött árú a legjobb és mindig egyenlő minőségű legyen, pontosan kimérve és jól csomagolva. 4. Termeljünk olyan árúkat, a melyek világpiaczi czikket képeznek, tehát a kivitelre is alkalmasak. (Folytatása következik.) 11 Hírek a városházáról. Füredi Mihály, a Nemzeti Színház dalnokának házvételele. A főváros mérnöki hivatalában a számonkérőszék szigorú meghagyása óta lázasan folyik a restancziális akták feldolgozása s ezen közben az öreg akták közül egész serege bukkan elő az érdekes dolgoknak. Ilyen érdekes akta az a négy darab összerongyolódott irás is, a melyet a mérnöki hivatal vég elintézéssel a napokban mutatott be a tanácsnak. A négy darab Írásból az elsőn (ez a legépebb) Füredy Mihály, „a Nemzeti színház dalnoka“ arra kéri anno 1851 Pest városa tekintetes Szépítő Bizottságát, hogy a Kerepesi-nton 81. szám alatt 1040 pengő forintokért vásárolt 260 négyszögöles telkéhez, a melyen „tsinos“ lakóház áll, az utcza rendezése folytán ráeső terjedőket a legjutányosabban engedje át, miután a terjedők feltöltéséhez legalább 1000 kocsi földre lesz szüksége, a mi szép summa pénzbe kerül. A kérelem mellé a német nyelven írt telekkönyvi kivonatot és az adásvételt igazoló levelet mellékelte. A Szépítő Bizottság a kérdéses terjedőket meg- becsültetvén, elhatározta, hogy néggszögölét 2 pengő forintért engedi át. A határozat végrehajtásának nincs nyoma. A mérnöki hivatal most az összes iratokat a tanácshoz teszi át azzal, hogy az 1851-ben beadott kérelem ma már tárgytalan és további elintézést nem igényel, tehát levéltárba teendő. Szarvas Gábor szobra. Az országos középiskolai tanár-egyesület megkeresésére a tanács elhatározta, hogy az Akadémia előtti Széchényi-parkban április 10-én jelöli meg a helyszínén a Szarvas Gábor szobra helyét. Ugyanakkor a szobor gipsz-vázát is bemutatja Jankovich szobrász, a ki az emlékművet készíti. A Mérnök-Egyesület kiállítása. A tavaszi műtárlatlal kapcsolatban a Mérnök- és Építész- Egyesület nagyszabású építészeti kiállítást rendez. A közmunka- tanács a kiállításra három igen érdekes régi tervet engedett át. Ezek közül kettő a főváros általános szabályozására 1873- ban kiírt pályázatból maradt meg. Az egyik a Gellérthegyen létesítendő nemzeti emléket, a másik Buda látképét ábrázolja. A harmadik Ybl Miklós müve, a mely Buda látképét, az új királyi palotát és a Várkert-bazár első tervét tünteti fel. Szabályrendelet a szódavíz szállítására. A főváros I. ügyosztálya a rendőrfőkapitány kezdeményezésére a szódavíz szállítására szabályrendeletet alkotott, a melyet a tanács legutóbbi ülésében mutatott be. A négy szakaszos szabályrendelet határozmányai a következők:
