Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-03-06 / 10. szám
1899. márczius 6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 15 1. A híd építésé a mérnöki hivatal felügyelete mellett hajtassák végre. 2. A híd a mérnöki hivatal által előírt magasság és méret szerint építendő. 3. Ha a híd eltávolítása bármi okból szükségessé válnék, a vállalkozók kötelesek kárpótlási igény nélkül a hidat eltávolítani. 4. A híd négy sarkára kerékvető építendő. 5. A főváros földesúri jogának elismerése fejében a vállalkozók minden évben 1 drb 10 koronás aranyat fizetnek. 6. Ha a hidat hegyivízek elsodornák, a fővárost felelősség nem terhelheti. 7. A híd csak arra az időre engedélyeztetik, a meddig a vállalkozók telekbérlete tart. Új rendszerű sírboltok. A temetkezés terén a főváros teljesen a modern higiénikus szabályokat akarja behozni s legújabban a sírboltok építésénél is az olasz minták szerint akar eljárni. A budai temető - bizottságnak a minap tartott ülésén tárgyalták az új rendszert. A farkasréti temetőben a temetőt körül vevő kerítés mentén épülnek az új sírboltok, a melyeknek hátsó fala szolgál egyúttal kerítés gyanánt. A sírüregeket kettős sorban katakombaszerűen helyezik a föld alá széles földalatti folyosóval, a melyben a gyászoló közönség kényelmesen mozoghat. Minden egyes koporsónak betonnal falazott külön ürege lesz s így a koporsók nem kerülnek egymás tetejébe. A tervezet szerint 24 tizenkét fülkés sírboltot építenek. Minden 12 fülkéhez díszes kápolnaszerű lejárat vezet a földalatti folyosókba. Ezeken kívül lesznek egyes fülkék is. Egy 12 fülkés sírbolt árát 500 írtban, az egyes fülke árát 150 forintban állapították meg. A temető közepén ezeken kívül arkádszerű sírboltokat építenek s itt egy 12 fülkés sírbolt 3000 írtba, az egyes fülke 250 írtba kerül. A kerítés mellett levő két sor sírboltnál a belső sorban állítandó emlékművek 130 méternél nem lehetnek magasabbak. O-Buda szabályozása. A főváros és a közmunkatanács nem tudnak megegyezni Ó-Buda szabályozási terveire. Egyik sem akczeptálja a másik forum terveit. A főváros részéről most újabb átirat ment a közmunkatanácshoz, a melyben értesíti a tanácsot, hogy a vörösvári útnak a legújabb Dunahídig leendő meghosszabbítását ellenzi, a Lajos utczának teljes szabályozását pedig továbbra is kívánja. Az átirat valószínűleg újabb átiratot provokál s a mig a tintaháború folyik, az Ó-Budaiak hiába várják a város rendezését. Az átszálló-forgalom. A villamos vasutakon berendezendő átszálló forgalom ügye hétfőn kerül a vasúti albizottság elé. A bizottság ugyanakkor tárgyalja a közúti vasútnak a kelenföldi, zugliget—lipótmezői, a budai belső körúti vonalra és a Ferencz-József-hídon tett építkezésére kormány - hatóságilag engedélyezett 6.630,000 forint építési tőke felhasználására vonatkozó előterjesztését és a tiszti ügyészségnek a gellérthegyi sikló engedélyokirata ellen emelt kifogásait. Műegyetem a szükségbarakkok helyén. A főváros az I. kerületben a promontori-út és Csiky- utcza sarkán levő telkein annak idején szükségbarakkokat építtetett. A kultuszminiszter a műegyetem czéljaira kéri a telkeket s ez ügyben tárgyalásra hívta fel a várost. A tanács mindenekelőtt utasította a mérnöki hivatalt, hogy állapítsa meg a barakkok áthelyezésének terveit és a kért terület nagyságát. A Kosuth Lajos-utcza rendezése. A főváros felszólítást kapott a közmunkák tanácsától, hogy fizesse meg a Kossuth Lajos utcza rendezéséből ráeső költségeket. Ezek összege 586,000 frtot tesz ki, a közmunkatanács azonban, tekintettel arra, hogy a Dréher-ház fele a fővárosé, most csak 212,000 forintot követel, a többit akkor számítja föl, ha a Dréher- palotát eladták. A dumaparti viadukt-vasút. A városi villamos vasút-társaság az Eskütér—Akadémia között viadukt-vasutat tervez a dunai rakodóparton. A terv ellen a Magyar Hajózási Egyesület a fővároshoz memorandumot nyújtott be. A memorandum tárgyában a mérnöki hivatal azt javasolta, hogy tegyék ad akta, mert a tervezett ö:ßze- köttetés valószínűleg nem a rakodóparton, hanem alagútszerűen a föld alatt fog épülni. A kőbányai sertésszállások csatornázása. A kőbányai sertéskereskedelem pangásának egyik oka a sertésvészen kívül az óriás telepek elhanyagolt volta. A nagy kiterjedésű szállásokat nem lehet tisztítani, mert csatornázatlanok. Ezen a hiányon a főváros végre liosz- szas habozás után hajlandó volt segíteni és kimondotta, hogy a szállás-telepek területét csatornáztatja A mérnöki hivatal el is készítette a csatornázás terveit s azokat átküldték a közmunkatanácshoz. A közmunka- tanács visszaküldte a terveket, a melyeket nem fogad el. A mérnöki hivatal ugyanis a csatornák öblítésére költségmegtakarítás szempontjából duzzasztó ajtókat akar alkalmazni, a közmunkatanács pedig öblitő- medenczéket kíván tolattyúkkal. A csatornázás sürgős végrehajtása tehát egyelőre a hivatalok torzsalkodása miatt halasztást szenved. Új gyár. A Reichel és Heiszler czég a soroksári-utczai gyártelepét ki akarja bővíteni. E végből a fővároshoz fordult s a gubacsi dűlőben levő fővárosi telkekből kért 3000 négyszögölet. A mérnöki hivatal a kérelem teljesítését javasolja, azzal a kikötéssel, hogy az eladandó terület 15 évig csak gyári czélokra használható. A telek négyszögölének árát 5 forintra becsülte.
