Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-03-06 / 10. szám
1899. márczius 6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 13 2. két mise-szekrény, egy kettős gyóntató szék, egy ruhafogas, egy tölgyfa íróasztal, két hármas ülőpad, két szék, egv bőrszék, egy gyertyaszekrény, egy katafalk előállítására 3322 frt összköltséggel Ling el Károly ajánlata; 3. két kegyúri stólum elkészítésére 1650 frt költséggel Lingel Károly ajánlata ; 4. keresztelő medencze felső részének elkészítésére 1500 frt költséggel Jungfer Gyula ajánlata; 5. a csillár elkészítésére 5000 frt költséggel Jungfer Gyula ajánlata. A Corvin-téri vigadó építésénél szükséges munkákra következő vállalkozókkal köttetett szerződés, és pedig : 1. légszeszvilágítási felszerelés 1250 forint költséggel Zellerin M. társasággal; 2. üvegesmunkákra 6012 frr 40 kr. költséggel Forgó és társasával; 3. felhuzó-gép felállítására 729 frt költséggel Freiszler Antallal; 4. villamvilágítás berendezésére 4299 frt 75 kr. költséggel Fischer Sándorral; 5. padlózási munkákra 12,939 frt 50 kr. költséggel a Magyar parket-gyár részvénytársasággal. A fővárosi vízmüvekhez 1899—1900. években szükség- lendő tűzicsapok, csapszekrények és szekrényfedelek szállítására Oetl Antal gyárossal köttetett szerződés. Az I.—III. kerületben házilag kezelt utczai kőolajlámpák, kőolajcsészék és lámpaházaknak lókarban tartására és lámpaalkatrészek szállítására az 1899—1901. év végéig Gilly Józseffel köttetett szerződés. A Ponty-és Szalay-u. sarkán épülő felső kereskedelmi és elemi iskola-munkákra kötött szerződések a következők: a) asztalosmunkákra 10,787 frt 74 krral Kovács és Walzer ezéggel; h) lakatosmunkákra 6352 frt 50 krral Kuren József lakatossal; c) mázolómunkákra 2 l(i6 frt 59 krral Kahler Albert mázoloval. Árlejtések. A tanács a Károly-kaszárnya lovagló-iskolájának vásár- csarnokká leendő átalakítási munkák vállalatba adására árlejtést hirdet és pedig : a) ácsmunkák . 1174 frt 79 kr. költséggel, b) kőfaragómunkák. 5877 írt 80 kr. c) asztalosmunkák . 1751 frt 30 kr. V d) lakatosmunkák . 1235 frt 40 kr. 55 e) mázolómunkák . 398 frt 34 kr. 55 f) üvegesmunkák . 468 frt 90 kr. V g) tetőfedő munkák 500 frt — kr. 5? h) bádogosmunkák . 1031 frt 98 kr. V pályázati határidő márczius. « 4 Az I., II., III. és V. kerületi bel- és kültelki utak fen- tartásához 1899. és 1900. években évenként szükséges 7700 köbméter zúzott trachit-kőanyag szállítására, pályázati idő 1899. márczius 14-ig. Magánépítkezések. Pesti Victoria gőzmalom részvtrs. épít. V. kér. Kárpát-u. 1266/a. hrsz. a. Coisson-szerkezetű Silos-raktárt, felelő építőmester Klimes József. — Dr. Marhng Vilmos, lak VIII. kér. Gyöngytyúk-u. 7., épít Vili. Gyöngytyúk-u. 5627 hrsz. alatli egyemeletes házra II. emeletet, építőm, nincs bejelentve. — Bartetz Ferencz, lak. Vili. Práter-u. 46. sz. a., épít 11. kér. Bokor-u. 4486 — 87. hrsz. a földszintes házat, építőmester Makofszky Mátyás. — Müller Lipót, lak. V. kér. Lipót-körút 3. sz. a., épít VI. kér. Bajza-u. 3053. hrsz. a. III em. házat, építőm. Sziklai Zsigmond. — Kienost Ferencz, lakik IX. kér. Szvetenay-u. 17. sz. a., épít IX. kér. Szvetenay-u. 8728. hrsz. alatt I. emeletes toldaléképületet, építőm. Szeleszky E. Lajos. Hol kezdődjék a Yáczi-utcza. A közmunkatanács és a főváros között igen érdekes konfliktus van keletkezőben a Váczi-utcza tervezett meghosszabbítása miatt. A közmunkák tanácsa a Váczi-utczát az Irányi-utczáig akarja meghosszabbítani s a telkeit is jó borsos árban mint Váczi-utczai telkeket adta el. A főváros azonban azt mondja, hogy van egy szabály, a melynek értelmében a Kerepesi-út a házszámozás kiinduló pontja. Azok az utczák ugyanis, a melyek a Kerepesi-úttól északra esnek, a Kerepesi-úttól kiindulva, észak felé számoztassanak ; a délre esők számozása dél felé kezdődjék. A számozás tehát az utczának mindenkor a Kerepesi-út felé eső részén kezdődjék. Ez az elv nem volna keresztülvihető, ha a közmunka- tanács a Váczi-utczát a Kerepesi-út direkt folytatása- kép tekinthető Eskü-úton túl hosszabbítaná meg. A főváros tehát azt ajánlja, hogy a Váczi-utcza csak az Eskü -út északi oldaláig hosszabbíttassék meg, a déli oldalnál pedig a Lipót,-utcza kezdődjék. A közmunkatanácsra nézve azonban ez a szabályszerű megoldás igen kellemetlen, mert azok a telektulajdonosok, a kik ilyen módon az előkelő, de drága Váczi-utczai telekkel a demokratikus Lipót- utczába kerülnének, a cserével sehogy sincsenek kibékülve s a közmunkatanács ellen lépéseket akarnak tenni. A már-már nagyon kellemetlen válságot a középitési igazgató igen egyszerű javaslattal akarja megoldani. Azt ajánlja, hogy a mostani Váczi-utczától az Irányi- utczáig nyitandó 12 öl széles új utczának külön nevet adjanak. Az új utcza a Belváros egyik legelőkelőbb útja lesz s miután az utcza nagy részében Klotild kir. herczegnö a tulajdonos, az új utczát Klotild-utczának kellene elnevezni, az V. kerületben létező, kiépítetlen Klotild-utczának pedig más nevet lehetne adni. Ilyen formán az új utcza, a mely jóval szélesebb akár a Lipót- akár a Váczi utczánál, külön elnevezésével mégis mint a Belváros legelőkelőbb utczája szerepelne.
