Magyar Székesfőváros, 1899 (2. évfolyam, 1-48. szám)
1899-01-02 / 1. szám
Magyar székesfőváros 15 1899. jaguár 2. szögöl telek miatt tört ki. A főváros a telket diitala- nul használatra engedte át az államvasutaknak, amig a körvasút állami tulajdon lesz. Az államvasutak a telket ingyentulajdonjoggal követelik a fővárostól. A főváros felirt a belügyminiszterhez, hogy védje meg a várost az államvasutakkal szemben. A belügyminiszter azonban a kereskedelmi miniszter információja alapján teljesitendőnek tartja a máv. kérelmét s erről értesítette a fővárost. A tanács pedig a leiratot tudomásul veszi, de kijelenti, hogy a telket tulajdonjogilag csakis megfelelő árban engedi át, egyébként pedig a jogai megvédéséért az ügyet bírói útra akarja terelni. (Főv. Tud.) A főgyűjtő csatorna építéseA III-ik magasan fekvő főgyűjtő csatorna építésének iránya az Államvasutak közbelépése következtében megváltozik. A magasan fekvő főgyűjtő csatorna feladata az, hogy a magasan fekvő területek lecsapolását elterelje a belső csatorna hálózattól. Ez a magasan fekvő főgyűjtő a dunai teherpályaudvarnál torkol a Dunába; egész hossza öt kilométer lesz; a Dunától a Ludoviceumig már kiépült. Most kezdődnék meg a folytatólagos épi- tés a Ludoviceumtól az Illés-utcán, Kálvária-téren, Karpfenstein- utcán, Köztemető-uton és Festetits-utczán át a központi pályaudvarhoz. A pályaudvartól az Óvoda-utcán, Csömöri-uton halad a Zuglóba olyan emelkedéssel, hogy a Zugló magas területeinek csapadékát fölvehesse. A végleg megállapított tervek ellen az Államvasutak azt a kifogást emelte, hogy a központi pályaudvartól a Kerepesi-ut irányában építendő földalatti vasút alagutját a főgyűjtő csatorna keresztezné. Ennek következtében a Keleti pályaudvar előtt elhaladó csatorna irányának megváltoztatását kérik. A tanács utasítására a mérnöki hivatal három alternatívát dolgozott ki a csatorna irány megtörésére. A terveket legközelebb bemutatják bizottsági tárgyalásokra. Az egész csatornaépítés 600.000 forintba kerül. A javadalmi dijak megváltozása. A javadalmi dijak megállapítása tárgyában folytonos tárgyalások tartatnak a pénzügyminiszter és a főváros között. A főváros legújabban olyan díjszabályt akar létesíteni, amelynek alapján a javadalmi bérletet legalább három esztendőre adhatná ki. Ezzel azt akarja elérni, hogy a bérletért, amely eddig egy esztendő bizonytalan hozadéka szerint nem adott mindenkor megfelelő ellenszolgáltatást a bérlőnek, azután három évi szerződés mellett nagyobb bérösszeget kapjon. A javadalmi dijakban lényeges változás alig történik, legfölebb annyi, hogy a Magyar Folyam és Tengerhajózási társaság hajóinak rakományai után a dijakat maga a társaság fizeti be. Ez a változtatás még nincs elhatározva. Az uj díjszabást különben már legközelebb le kell tárgyalni, mert a bérletet márczius- ban meg kell ujjitani. (Főv. Tud.) A nagy Rókus utca szabályozása. A nagy Rókus-utca a polgári lövölde felé való végén töréssel halad. A'II. kerület több polgára arra kérte a fővárost, hogy'a nagy forgalmú utcát egyenes irányban törés nélkül nyissa meg. A mérnöki hivatal ellene van a kérelem teljesítésének, mert a már elfogadott szabályozási terv szerint a nagy Rókus-utca vége gyenge töréssel a polgári lövölde nyugati oldalán levő ut irányában van vezetve. Az"‘ut' egyenes meghosszabbítása fölösleges kisajátítási költségekbe keverné a fővárost s a nagy kiadásokat az utca'forgalma egyáltalán nem teszi szükségessé. (Főv. Tud.) A megszorult főváros. A virágzó metropolis 1899. január elsején érzékeny finánciális zavarokkal kénytelen megküzdeni. A százmillió koronás kölcsönből ugyanis eddig harminchat millió koronát szedett föl s azt teljesen el is költötte. A január elsejére esedékes'fizetési kötelezettségeinek tehát nem tud eleget tenni, mert a hátralevő hatvannégy millió korona értékű kölcsön-kötvényekből az 1899-re eső részt a szövetkezeti pénzintézetek csak 1899 márciusban fogják átvenni. Január elején pedig esedékes a Károly-kaszárnya 5,600,000 forintnyi megváltási árából két millió forint, amelyet okvetetlenül le kell fizetni. A főszámvevö tehát azt javasolta a tanácsnak, hogy a községi kezelés alatt álló alapok pénzkészletének adjon el a főváros két millió forint értékű kölcsönkötvényt — 97.50 forintos árban s ekképp fedezze azokat a halaszthatatlan szükségleteket, amelyeket a pilltanatnyi pénzzavarban szenvedő központi pénztár nem tud rendezni. (Főv. Tud. Telek-csere. A főváros a IX. kerületben a Telepy- és Védgát- utcák keresztezésénél levő sarok telkét a Hajléktalanok Menhelye Egyesületnek engedte át menedékház építésére. A közmunkatanács ’ a telek-átengedés ellen nem tett kifogást, de arra kérte a fővárost, hogy a kérdéses sarok telket ne építtesse be, hanem hagyja meg térnek, a menedékháznak pedig adjon más telket. A mérnöki hivatal a közmunkatanács javaslatát elfogadhatónak tartja s azt ajánlotta a tanácsnak, hogy a menedékház céljaira a Tompa- és Ranolder-utcák mentén levő telkei közül engedjen át egyet. (Főv. Tud.) Uj házszámtáblák. A fővárosban állandó vállalkozás tárgyát teszi annak a kérdésnek a szerencsés megoldása Í3, hogy a házszámtáblákat legpraktikusabban és legolcsóbb > ban hogyan lehet éjjel is láthatóvá tenni. Majd
