Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-12-05 / 7. szám
1898. déczember 5. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 15 A vasúti forgalom egységesítése. A kereskelmi minisztériumban nagyszabású tervvel foglalkoznak Zielinszky mérnöknek a vasúti forgalom egységesítésére vonatkozó memoranduma révén. Mai számunkban közöljük Szerdahelyi Ágoston közmunkatanácsbeli főmérnök tollából a Zielinszky-féle terv ismertetését. Ennek kiváló aktualitást kölcsönöz a kereskedelmi kormányban ez idő szerint folyamatban levő szaktanulmányozás, amely részben a Zielinszky tervével, részben a Máv. Igazgatóságának egy más ugyancsak a pályaudvarok rendezésére .vonatkozó tervével foglalkozik. Mind a két nagyfontosságu tervezet a vasúti forgalom lebonyolításában korszakos változást idézhet elő s különösen a fővárosi személyforgalom a pályaudvarok célszerűbb elhelyezésével nagy lendületet nyerne. A Zielinszky terv ellen egyik főérve a kormánynak az, hogy a fővárosnak nincs meg az az idegen forgalma, amelynek érdekében a tervben foglalt nagyszabású beruházások megokolhatók, szükségesek volnának. Az állami felső ipariskola növendékei a fővárosnál. Hegedűs Károly az állami felső ipariskola igazgatója arra kérte a fővárosi mérnöki hivatalt, hogy mint rendesen, engedje meg a gépkezelői tanfolyam hallgatóinak az általános csatornázás központi szivattyútelepének gyakorlati tanulmányozását. A mérnöki hivatal részéről Martin Ottó műszaki tanácsos értesitette az igazgatót, hogy a kérelmet teljesitik s a tanulók december 5-étől látogathatják a géptelepet. A főszámvevő adótervezete A főszámvevő adóterzetének egyik lényeges része az az alap lett volna, amelyből az érdemes szegények nyertek volna gyors és előnyös segítséget. A főváros proletár eleme sem a hatóság, sem a társadalom részéről nem részesül egyöntetű támogatásban. Amikor a főszámvevö az egyenes fővárosi adó tervezetét elkészítette, az volt a célja, hogy egy hatalmas segítő alapot teremt a megszorult munkásnép javára. A minimális 4 forintos fővárosi adó tulajdonképp a 60—70.000 főnyi napszámos népnek a járuléka lett volna. Ez a néposztály eddig az egy forintos adót sem fizette meg, mert az adó lerovása rá nézve minden esetben egy-egy napszám elvesztését jelentette. Ennek ellenében a 4 forintos fővárosi adó beszedését a főszámvevö akkép tervezte, hogy az adót 20 krajczáros heti részletekben magától a munkástól szedjék be az erre a célra alkalmazandó pénzkezelők. A munkásnép, ha tudja, hogy a fővárosnál a mások forintjaiból s az ő filléreiből a megszorult lakosság részére segítő alapot alkotnak, bizonyára szívesen fizeti a rá eső adórészle:et. Ennek a tervezetnek annál nagyobb fontossága lett volna, mert a főváros szociális viszonyai egyre elszomoritóbbak s a szegény nép egyre erősebb mértékben keresi és követeli a hatóság anyagi támogatását. Az angyalföldi tébolyda mizériái. Ay angyalföldi állami tébolyda igazgatósága nagyon szomorú szinben tünteti fel a tébolyda környékének állapotát abban a beadványban, amelyet a tanácshoz intézett. Az igazgatóság azt panaszolja, hogy a tébolydához sem a VI. kerületi Fi- gyelő-utozán, sem a Lehel-utczán nem lehet eljutni életveszedelem nélkül. Télen sár, nyáron por akadályozza a közlekedést, dacára a környék fellendülésének. A belügyminiszter egyik lcöz- egészségi szakértője konstatálta, hogy az intézetből nem lehet a trachomát kiirtani a környéket ellepd nagy por miatti amely inficiálhatlja az egész szomszédos vidéket. Az igazgatóság sürgős orvoslást kér. A panaszra a mérnöki hivatal azt jelenti, hogy a Figyelő-utcza egy szakaszát zúzott kővel makadamizálni fogják- A Lehel-utczának az Aréna-út és Hungária-út közölt levő szakaszát jövőre kiépítik. Az angyalföldi tébolyda körül elterülő mellékutcákra eddig nem ferditottak semmi gondot, mert nem hív. ták fel a figyelmüket az ottani állapotokra. Ez ntul több figyelemmel lesznek a kérdéses vidék iránt. A port az utak végleges rendezéséig csak locsolással nyomhatják el. Ha a tanács jónak látja, akkor a tébolyda környékén a locsolást már márciusban megkezdhetik május helyett. A tanács az előterjesztést már legközelebb tárgyalja. A tabáni vásárcsarnok. A főváros tudva azt, hogy Budán is vannak kisajátítható házak, átrándult a jobbpartra s épp ott, ahová az eskütéri hid budai feljáróját tervezték: kisajátított néhány házat 287.000 forintért. Oda akarja építeni a tabáni vásárcsarnokot. Amint az eskütéri hid építését megkezdték, a kereskedelmi miniszter okkupálta a kisajátított ingatlanokat a hídépítés czél- jaira. De kijelentette, hogy a kisajátítási értéket nem fizeti meg, mert hidat csak ott épit, ahol hely van rá, helyet pedig a főváros köteles adni. Ezen felül a közmunkatanács a Rudasfürdőtől a Döbrentey-térig impozáns parkot tervez, a középen kioszkkal. A park egy része a budai uj hídfő alatt kapna helyet. A park berendezése 53-000 forintba, a kerítése 12.000 forintba, a kioszk felépítése 50.000 forintba kerülne. Ez a költség természetesen megint a fővárost terhelné, amely ilyenformán a vásárcsarnokra kiadott 287.000 forintot, de nem kapott érte semmit, ellenben kap egy parkot 115 000 forintért. A Krisztinaváros pedig sürgeti a vásárcsarnokot, amelyet legújabban a Szent-János téren akarnak felépíteni, hogy közelebb legyen a tabáni beépített részhez és távolabb legyen a Dunától. A kisajátításra kidobott 287.000 forint miatt pedig megindult a tintaháboru a főváros, a közmunkatanács és a kereskedelmi miniszter között. Persze arról van szó egyelőre, ki ne fizesse a kidobott százezreket. Mihelyest arra kerül a sor, hogy ki fizesse, akkor a közmunka- tanács is, a miniszter is a fővárosra hárítja a teherviselést. A lipótmezői vasat. A lipótmezői vasút ügyében a tanács elfogadta a If. ügyosztálynak már ismertetett javaslatát. Ennek lényege az, hogy a költséges kisajátítások elkerülése végett pólközigazgatási bejárás tartassák s a vasútvonal ne a telkeken, hanem az ut mentén vezettessék, úgy, hogy a magán telkeknek csak a szélét érintse. Végre a Csalogány-utczkbsin a drága kibővítés megtakarítása czéljából csak egy sínpárt fognak engedélyezni. Ezt az előterjesztést a közgyűlés fogja legközelebb tárgyalni. A Szent Endrei helyi érdekű vasút. A PálíTy-térig közlekedő szent-endrei helyi érdekű vasút legközelebb a Mohamed koporsójának a sorsára jut, a mennyiben elszedik alóla a síneket s lebeghet ég és föld között. A vasútnak ugyanis 1897. december végéig szólt az az engedelme, hogy a PálíTy-térig a körvasút sínjein bedöcögjön a fővárosba. Tavaly decemberben uj egyezséget kellett volna kötnie a fővárossal, vagy igazság szerint a város belső területén nem lett volna joga üzemet tartani. A kis vicinális azonban bölcsen hallgatott és engedelem nélkül is csak eljárt a PálfTy-térre. A tanácsot módfelett felháborította ez] a nemtörődömség s a minapi üléséből szigorú ukázt bocsátott ki
