Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-11-28 / 6. szám
6 száguldja, hihetetlen keveréke van a közlekedő eszközöknek. S mégis a keverék egységesen oszlik meg, bizonyos határozott irányban történik a különböző közforgalmi intézmények elhelyezése és felhasználása. Túlnyomó az omnibusz, de csakis a belső, előkelőbb, élénk forgalmú útvonalakon, amelyekre vasutat nem engedélyeznek. Motoros kocsit ’alig látni, talán épp oly elszórtan, mint Budapesten. Inkább a magánosok használják és a Bois de Boulogne mentén látható néhány motoros bérkocsi. Az omnibuszok jegykezelése patriarkálisan mintaszerű, s ugyanolyan az összes vasutakon. Az utasok tolongása, lökdösése, túlzsúfoltság ki van zárva. A váró állomásokon minden utas számot kap s csak akkor ülhet a kocsiba, a mikor a kalauz felhívja a számát. Csakis hétköznapokon, amikor a forgalom gyöngébb, de akkor is csak közbeeső állomásokon van megengedve a szám nélkül való felszállás. A közönség természetesen ezt a rendet szokta meg és türelmesen vár néha három-négy, különben gyors egymásu á ban érkező kocsira, a mig felszállhat. Az omnibuszokon kívül nagy forgalmat bonyolít le a külső városnegyedekben a lóvasut. Ez egé-zen a budapesti rozoga lóvasut mintája, a kocsik talán még otrombábbak az itteni néhai kocsiknál. Érdekesek a sűrített levegővel hajtott motoroskocsik. Hatalmas alkotások ezek, amelyekbe egyszerre száznál több utas fér. Pöfögve, meglehetős gyorsan haladnak, de formájuk idomtalan nagy. Ezek mellett halad a göztramway és a felső vezetékes villamos. Erről megjegyzendő, hogy élén- kebb helyeken alsó vezetékkel van ellátva, de az alsó vezeték nem oldalt, hanem a kocsi közepén van alkalmazva, vagyis a hajó csatornája középen fekszik a két sin között. Jellemző, hogy a felső vezetéknél keresztsodronyokat nem engednek. Az akkumulátoros villamos kocsik a Madelaine- térröl a boulognei erdőig járnak három vonalban. Valamennyi közül a legérdekesebbek a kontak- tusos vili mos kocsik. Ezeknél az áramot a két sin között az utszinben, egymástól rövid távolságra lefek tetett vastuskók szolgáltatják, amikor a kocsi vezetékkel érintkeznek. Az áram azonban csak akkor működik, a mikor a kocsi a tüskét érinti, egyébként a tuskó teljesen vészmei.tes. Rendkívül komplikált szerkezetű vasút ez, amely szintén nagy forgalmat bonyolít le a Place de la Republique és az Avenue de la Republique men'én. A Placc de la Republiquetől a Belleville i templomig három kilométer hosszúságban kábelra sut közvetíti a forgalmat. Az egyvágányú vasúton, amely helyenként 15° o os emelkedéssel küzd, két kocsiból álló vonatok közlekednek 10 és 5 percenként. A forgalom lebonyolítása zavartalan, daczara annak, 1898. november 28. hogy mindkét kötélág, (a felfelé menő és a visszatérő) egy csatornában halad. Ezen a vasúton számlálógép van alkalmazva a jegyszedő helyett s ez a rendszer is praktikusnak bizonyult. Az itt említett vasúti fajokon kívül legújabban a földalatti vasutakkal tesznek kísérletet. Sokkal mélyebben aknázzák az alagutat, mint Budapesten és nem foglalják el az utat, hanem tárnaszerüleg fúrják a talajt. Londonban a Cityben is most kezdték a földalatti vasút építését, amely oly szűk térre szorítkozik, hogy az ottani óriási forgalmat egyáltalán nem alte-álja. A párisi kövezés. A francia főváros az utca-burkolat tekintetében még inkább, de ezúttal előnyösebben eltér a budapesti rendszertől. Az anyagkezelésük igen jó s ez kiterjed a faburkolatra is, amely az aszfalttal együtt gyors lépésben szorítja ki a többi burkoló anyagot. Ott is, mint Budapesten, a vállalkozó szolgáltatja az anyagot, természetesen jó drágán. A köveik ék-alakra vannak munkálva és kitűnő alapra rakatnak le. Újabb időben majdnem az összes előkelőbb és élénkebb forgalmú helyekről kiküszöbölték a kőburkolatot. Ezeken kívül a nagy forgalmú, bár nem elsőrendű utakat is, amelyeken élénk teherforgalom van, komprimált aszfalttal burkolják. Az aszfalt és a fa járja mindenütt, ahol az utnivó megengedi. Csakis a nagyobb emelkedéseket fedik a függélyes sorokban rakott kővel, bár sokhelyt ott is fakoczkákat használnak. A műburkolat iendkivül kedvelt, de azért nagy gondot fordítanak a meglevő kőburkolatra s fenntartására sokat áldoznak. Mindamellett tagadhatatlan, hogy igen sok kátyus, rosszul kövezett utcza is ta'ál- ható a fényes metropolisban. A kerületi választmányok hatásköre. Az elüljáróságok újjászervezésével keletkeztek a kerüleli választmányok. Működésükhöz a törvény, de maga a polgárság is sok reményt fűzött, a melyek azonban alig teljesedtek. Egyik választmúiyi tag: dr Maiilis Mór igen érdekes javaslatot küldött be hozzánk, a mely a IV. kerületi választmány legközelebbi ülésén kerül tárgyalás alá. A javaslat a választmányok működésének, hatáskörének kibővitéséről szól s felsorolván az eddi i mulasztásokat, rámutat a tulajdonképpeni orvoslási módokra is. Az érdekes elaboratum egész terjedelmében a következő: A Budapest székes-főváros kér. elöljáróságairól szóló 1893: XXXIII. t.-cz. abból a helyes szempontból kiindulva, hogy a kér. elöljáróságok újabb szervezetük és terjedelmüknél fogva hivatásuknak teljesen eleget tenni csak akkor lesznek képesek, ha tisztikaruk a polgárok kebeléből választott testület által hathatós támogatást nyer, a külföldön régóta ismert kér. választmányi intézményt nálunk iß meghonosította. Hogy ez az intézmény nem üres czifraságnak, hanem komoly tényezőnek volt kontemplálva, világoMAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
