Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-11-21 / 5. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1898. november 21. 14 interpellálni készül, s igy akarják a tanácsot a kérdés sürgős tárgyalására rászorítani, hogy az átszálló forgalom 1899. január hó elsején okvetetlenül életbe lépjen. Olcsó villamos akkumulátorok Arra a hirre, hogy a főváros a vigadóban villamos világítást akar berendezni, egy buda‘ pesti asztalos cég felajánlotta megvételre a gyártelepén berendezett villamos világitó gépezetét. A tanács a mérnöki hivatalt bízta meg, hogy a felajánlott telep használhatóságáról mondjon véleményt. Szokása szerint a mérnöki hivatal alternativ javaslatot terjesztett be a tanácshoz. Az első javaslat szerint a telep már ócskasága miatt sem használható a vigadóban való felállításra. Amennyiben azonban a tanács még is megakarja venni a telepet — ez a második s kétségtelenül klasszikus javaslat, — akkor egy részét a Rákóczy-téri vásárcsarnokban, egy másik részét a központi vásárcsarnokban lehetne felállítani. Megjegyzi a mérnöki hivatal, hogy a telep uj korában 16.600 írtba került, most azonban 7000 írtnál alig ér többet s annak elbontása, elszállítása. újonnan való felállítása éppen annyiba kerül, mint egy uj telep felállítása. Színház, zene. Hangverseny terem. A müveit nyugatnak alig van egy számo ttevőbb városa, mely hangversenyteremmel ne rendelkezne. Sajnos, magunkról mi ezt még nem mondhatjuk. — Dehogy nem, mondják rá a legtöbben, hiszen ott a Vigadó két terme, a Royal s a VI—VII. kerületikor terme ! Talán még ennél is több kell ? Bizony kell ! Kellene egy igazi hangversenyterem, mely tisztán e czélra épült, s aminek hiányát a hangversenyévad, közepette érezzük a legjobban 1 A Royal s a VI—VII. kerületi kör terméről nem is szólok. Kisebbszerü méretüknél fogva úgyis csak matinék, vagy kamara- hangversenyek megtartására alkalmasak, s különben sincsenek e czélra építve. A Vigadó kis és nagy terme pedig minden másra, csak nagyobbszabásu hangversenyek megtartására nem alkalmas. Nagyon egyszerű ennek a magyarázata. A Vigadó építésénél egyáltalában nem egy kitűzött czél, hanem az lebegett az építő bizottság szeme előtt, hogy a fővárosnak mindenféle ünnepélyek, bálok s hangversenyek megtartására egyaránt alkalmas épülete legyen. S e szempontból véve a dolgot, s tekintve az akkori viszonyokat, a bizottság nem is készíthetett volna helyesebb tervet, mely jobban biztosíthatta volna e sok követelménynek leendő megfe- lelhetését, mint a mostani Vigadó terve. — Felépítették a monumentális épületet, mely az akkori viszonyokat teliesen kielégítette s talán az akkori zenei életnek eléggé meg is felelhetett. De változtak az idők, s székesfővárosunk az évek folyamán a társadalmi élet terén is szokatlan lendülettel haladt előre. S ha más téren a Vigadó még ma is kielégíti a követelményeket, mint hangversenyterem többé nem szerepelhet. Sem beosztása, sem méretei nem olyanok, melyek alkalmassá tehetnék, nagyszabású zenei események színhelyévé. Okvetlenül szükséges egy megfelelő hangverseny terem melynek épitésénél tisztán a zene követelte feltételeket kell figyelembe venni. Szükséges, hogy e terem nagysága legalább is akkora legyen, mint a Vigadó kis és nagy terme együttvéve, kerülnünk kell benne minden hiábavaló díszítést, megfelelő akusztikáról, beosztásról kell gondoskodni, hogy úgy zenekari, mint soló estélyek megtartására egyaránt alka- mas legyen. Külsejében is nyugodtságnak, egyszerűségnek kell nyilvánulni, mert egy ily épület csak igy bir a kellő hatással. Egy ilyen hangverseny terem felépítése valami nagy költségbe nem kerül, de azt is busásan behozza. Mindenesetre nagyon fontos és felette szükséges tényező lenne egy hangversenyterem fejlődő zenei életünk előmozdításában. Azt mondják: az Istenmeghallgatja mindenütt az imát, de azt hiszem mindnyájan legszívesebben s legáhitatosabban a templomban tudunk imádkozni! Tessék elhinni, hogy a művészetekkel is igy vagyunk. Kell, hogy megfelelő templomunk legyen hozzá. Egy hangversenyterem pedig a zene temploma 1 Márkus Jenő. Színházi hét. nov. 19. Nem hiába a legfiatalabb színház a Magyar Színház, ugyancsak igyekszik tanúságot tenni, arról hogy él. Tele van munkakedvvel, egyre készül, iparkodik, próbál, premierez s azután, hogy a kasszának is megadja, ami a kasz- száé, kétszer, háromszor eljátsza hetenkint az Aranylakodalmat és a Gésákat s ez a két áldott darab mindig keres a fiataloknak is — egy kis elkölteni valót. Pedig a múlt héten nagy ágyút gurított ki, az öreg Plan- quettet szólaltatta meg, előadván a Garasos kisasszonyt. A Rip-Rip és a Kornevilli harangok mestere ebben a darabban sem tagadta meg magát. Szívhez szól minden hangja a muzsikájának s azok a finomságok, zenei grácziózitások, amelyek a partitúrát teszik, bőségesen kárpótolnak azokért a reminiszcenciákért, amelyekkel Planquette mester dolgozik. Mert az tagadhatatlan tény, hogy a Garasos kisasszony szerzője szívesen emlékezik vissza a melódiákra, a melyeket hallott, de van benne olyan nagymérvű zenei Ízlés, hogy csak az értékes zenei gondolatokra reflektál. A Kornevilli harangok óriási sikere felköltötte volt a zeneismerők irigységét s igen jól emlékezem, hogy egy tudós zeneművész annak idején minden egyes számáról megmondotta, honnan kölcsönözte Planquett a zenei gondolatot. A Garasos kisasszonynál már nem kell ilyen nagy tudo- mányu zeneértőnek lenniök, mert most már a zeneszerző saját magától kölcsönzött legtöbbet. Ennek daczára a zene messze felülmúlja a szöveget, amely egy kicsit tulnaiv és ha Párisban hatott, azt leginkább a császárnak köszönhette, aki az utolsó tablóban megjelenik s minden franczia lelkesedve tapsol. Az előadás ismét igen jó volt. Komáromy Mariska asszony csudás szépen énekelte dalait, s bizony, bizony könyet csalt a szemekbe. Méltó partnere volt Kalmár, aki szép tenorjával keltett kellemes feltűnést s akinek alkalmat adott ez a szerepe arra, hogy az első magas c-t ő énekelje a színházban. Vlád Gizella, Sziklay, s a többiek, ügyesen és ügybuzgalommal működtek közre a siker érdekében. —y (M-s.) Sauer Emil hangversenye. F. évi november hó 14-én tartotta a vigadó nagytermében Sauer Emil, a nagy zongora virtuóz ez idei hangversenyét, mely bár külső-
