Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-11-21 / 5. szám
1898. november 21. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 Egészen más volna az, ha a miniszter szigorúan meghagyná, hogy a tanulók létszámát a helyiség nagysága szerint határozzák meg s ezt ellenőrizteti is az egészség és testi épség szempontjából. De a 40 es számot irányadóul venni épen egészségi szempontból nem szabad; mert lehet oly tanhelyiség, amelyben még a 40 tanuló is sok. De megfordítva is áll: ha az egészség veszélyeztetése nélkül elfér 50— öO tanuló, miért ne lehessen akkor 40-nél többet befogadni ? Legyünk a terhek kirovásában igazságosak ? Az állam kimondhatja, hogy a tanítás jobb sikerének könnyebb elérhetése céljából a 40-es létszámra kell törekedni; s az lehet szerinte az ideális létszám, sőt saját tanintézeteiben ahhoz alkalmazkodhatik is ; de a többi iskolafentaróra ezt ráerőszakolni nem szabad. Örüljön az állam, hogy az iskolafentartás terheit akár a községek, akár egyesek megosztják vele; de ne tegye azt lehetetlenné. Ellenőrizze a létszámot egészségi szempontból; figyelje meg az eredményt is. ehhez van joga, sőt kötelessége! -- s ha az nem felel meg a kivánalmaknak, intézkedjék. De a létszámot ennyire korlátozni fölöslegesnek s oly túlságba menő intézkedésnek tartjuk, mely az iskolafentartókra újabb terheket ró,-a magánintézeteket pedig teljesen lehetetlenné teszi, holott azokra is szükség van. Ismételjük tehát, hogy a székesfőváros hatóságának is lépéseket kellene tenni e rendelet ellen, mely mint a lavina, egyre tovább gördül s maholnap az elemi iskolára is kiterjesztik. — y. Fővárosi Muzeum és Könyvtár — A tanügyi osztály javaslata. — Régi história az, amelynek sikeres megvalósításán fáradozik a tanügyi osztály. A sokat emlegetett fővárosi Muzeum és Könyvtár ügyét keríti napirendre életrevaló javaslatával, amelyet alább ismertetünk. Még a három Károlyok virágzó uralma alatt 1884- ben indítványozta Gerlóczy Károly, hogy a főváros létesítsen egy olyan Múzeumot, amelyben a főváros életére vonatkozó régiségek, valamint fejlődésének és mai állapotának emlékei láthatók legyenek és -egy olyan könyvtárt, amely egyrészt a főváros történeti forrásmüveit magában foglalja, másrészt olyan közigazgatásiszakmunkákkal legyen felszerelve, amelyekre a tisztviselőnek, de a polgárságnak is szükségük van. Az azóta eltelt idő alatt mindössze annyi történt, hogy az 1885-iki kiállítás régi műcsarnokát kijelölték a Muzeum helyéül, abba beraktározták az ezredéves kiállításból szerzett értéktárgyakat, a fővárosi kiállítási pavilion tárgyait s elköltötték körülbelül 7000 forintot. A végleges berendezés különböző kulissza harcok miatt húzódott, mig végre a tanügyi osztály komolyan hozzálátott a kérdés megoldásához, azzal az eltökéltséggel, hogy ettől a tisz- 1 tán kulturális ügytől távol tart minden illetéktelen beavatkozást és jogosulatlan aspirációt. Célja elérésére az ügyosztály a legjobbat tette, amit tehetett: hozzáértő szakemberrel alkalmas javaslatot dolgoztatott ki a Muzeum és a Könyvtár létesítésére. Ez a javaslat igy szól: Létesítendő volna egy fővárosi múzeum és vele kapcsolatosan egy történeti könyvtár, egyesítvén magában minden emléket, amely hü képét adja a főváros történetének. A múzeumnak két osztálya lenne. I. A római osztály, az aquincumi régiségekkel, úgy amint ma is már fönnáll. II. Az őskor, középkor, jelenkor osztálya, továbbá a képtár és a történeti könyvtár. A II. osztály csoportjai a következők: I. Budapest őskori és népvándorlási régiségei, az azon időkről felmaradt térképei. II. A főváros egészét és egész részeit feltüntető metszetek, képek, modellek. III. Budapest régi templomi emlékei. IV. Budapest történeti emlékei. (Mátyás király palotája, a törökvilág emlékei, Búdavár visszafoglalása, árvíz, a szabadságharc, a koronázás, uralkodók látogatása stb.) V. Irodalom, színészet és művészeti emlékek, (írók, művészek relikviája, régi színházak stb.) VI. A főváros ügyében érdemeket szerzett nagyok arcképcsarnoka. VII. A városi kormányzás emlékei. (Oklevelek, szabályzatok, emlékpénzek stb.) VIII. Festmények és szobrok. (Itt a javaslat fölveti azt az ideát, hogy a fővárosi pályázatokon részt vevő szobrokat és festményeket a pályázók nem engednék-e át a Múzeumnak?) IX. A főváros rendezésére és építkezésére vonatkozó tárgyak és emlékek. X. A főváros teknikai, gazdasági és kulturális fejlődését dokumentáló tárgyak. (Közlekedés, csatornázás, vízvezeték, világítás, vásárcsarnok, iskolák, kórházak stb.) XI. Történeti szakkönyv!ár. A római osztály, mint jeleztük, maradna Aquincumban. A másik egyelőre, amig az Újvárosházában (Károlykaszárnya helyén) megfelelő helyet kapna, a régi műcsarnokban volna berendezendő. A múzeumnak hivatalos közlönye lenne a Budapest régiségei szak folyóirat. Az uj intézmény ügyeit a tanügyi osztály látná el a muzeum bizottsággal, amelyet a jelenlegi régészeti szakbizottság és a képzőművészeti bizottság egybeolvadásából kreálnának. A Muzeum személyzete : egy vezető, egy őr, egy segéd, egy dijnok és szolgák. A történeti könyvtár, kapcsolatosan a múzeummal kizárólag a főváros történetére vonatkozó müveket tartalmazná. Ettől elkülönítve állana a tisztán köz- igazgatási szakkönyvtár, esetleg a levéltárral kapcsolatban. A javaslat a Muzeum személyzeti költségétől eltekintve, a Muzeum létesítésére, berendezésére egyelőre nem igényel többet annál a 8830 forintnál, amely az intézmény léte nélkül már most is szerepel a budgetben. A személyzeti és történeti könyvtár költségeire külön előterjesztést tesz. A javaslatot az osztály már legközelebb tárgyaltatja.
