Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-10-24 / 1. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1988. október 24. 6 annyit sem, mert az időközi kamatok is meglehetős összeget képeznek. Ha tehát az összeg együtt lesz, a szobor azonnal felállítható. Addig azonban már azért sem volna czélszerü a szobor létesítését forszírozni, mert ez idő szerint a viszonyokaál fogva minden felsőbb beavatkozás nélkül is még oly befolyások alatt állunk, a melyek következtében a szobormű esetleg nem sikerülne, úgy miként azt kívánjuk. Budapesten, 1898. évi október havában. Egy bizottsági tag. Szakfelügyelet az elemi népiskolábanTíz esztendei huza-vona után végre ismét napirendre került az elemi népiskolai szakfelügyelet kérdése. A múlt héten már szaktanácskozmányt is tartottak ez ügyben, melynek eredménye alapján a tanügyi osztály egy részletes szabályrendeleti tervezetet fog kidolgozni, mely hivatva lesz egy légóta érzett hiányt pótolva, az elemi iskolai népoktatás helyes fejlődését iskoláink jövő virágzását elősegíteni, még pedig arányban azokkal az óriási anyagi áldozatokkal, melyeket a főváros közönsége általában az oktatás, főleg pedig a népoktatás érdekében hoz. A székes-főváros bámulatos, sőt azt mondhatnék párját ritkító rohamos fejlődése folytán csak természetesnek látszik, hogy egyben-másban hátramaradónk. Pénzt áldozunk bőven, van rengeteg modern iskolánk, az iskolák felszerelése általában véve teljesen kielégítő, tanítóinkat jól fizetjük, a tanítói kar ügybuzgósága és szakképzettsége ellen nem lehet kifogásunk ; de hiányzik a legfőbb: a szakfelügyelet, kápolna, magában az e királyunk emelte épületben lehetett a trónterem, innen a Gellért-hegy felé húzód tak Mátyás király lakosztályai; a földszinten az étkező, tanácskozó, a könyvtár-termek, mely utóbbi helyiségek pompájáról ßonfini szintén csak üres szavakkal, de extazisszerü elragadtatással emlékezik meg. A török világ idejében, mely a budai várpalota romlásának oka volt, sűrűn jártak Budán utazók, a kik itteni élményeikről emlékiratokat hagytak hátra. Gerlach István 1573-ban Ungnad konstantinápolyi követ kíséretében utazott át erre, de már csak jere- miádokban emlékezik meg Mátyás király palotájáról még inkább siratja Leslie, I. Lipót Konstantinápoiyba küldött követe, aki 1666 ban fordul meg itt s afaragvá-} nyokkal ékes palota helyén sárral betapasztott ablaku s többszörös tűzvész következtében fedél nélkül szűkölködő s össze-vissza repedezett kopár falakat talált csak. Mátyás király palotájáról nagyjában fölvett vagy csak szavakban körülirt alaprajz sem maradt fönn. Ilyen alaprajz létezésének a reményében szólította föl az archeológiái társulat a székesfővárost, hogy MarugÚ grófnak a bolognai egyetemi könyvtárban lévő irodalmi hagyatékát vizsgáltassa meg s a Budára vonatkozó rajzokat másoltassa le. Marugli gróf a jeles olasz mely úgyszólván minden szakpályán érvényben van már, csak a tanítás terén nem. Azaz bocsánat, meg van a tanítás terén is ! Hiszen a tanfölügyelőnek, az iskolaszékeknek, sőt az igazgató és vezető tanítóknak is ez a hivatásuk. Már kérdés azonban, hogy ezek a jó urak, miként teljesítik hivatásukat ? A tanfölügyelő közel kétszáz különféle iskolát és intézetet ellenőriz, ezenkívül rémséges irodai munkát végez, talán harmad vagy negyedmagával. Hol jusson ideje az oktatás irányítására, a tapasztalt hiányok orvoslására, a tanítók útbaigazítására ? Az iskolaszék tagjai legnagyobbrész1 laikusok a tanítás terén, hogy legyenek ezek képesek a tanítási mivelet helyes vagy helytelen irányáról szakszerű véleményt nyilvánítani ? Az igazgató-tanítókról nem is szólok. Legnagyobb része annyira túl van halm -zva adminisztra- cionalis teendővel, hogy még tanításra sem jut ideje, nemhogy kellő felügyeletet tudna gyakorolni a tanításra. E mellett kénytelenek vagyunk azt is kijelenteni, hogy bizony sajnos, de az igazgatók egy részének magának sincs meg a kellő szakértelme a tanítók működésének megbirálására; vagy ha van szakértelme, hiányzik benne a tapintat, a baj mikénti orvoslására; egyik túlbuzgó és szigorú, a másik indolens és nagyon engedékeny. Szóval általános hiányát érezzük annak a szakértő, gondos és tapintatos főlügyeletnek, m ly a kezdőt útbaigazítsa, támogasa, a tévelygőt megtérítse, a csüggedőt bátorítsa, lelkesítse, a buzgót megjutalmazza s a kontárokat irgalmatlanul eltávolítsa. Van azután a fölügyeletek hiányának még egy másik nagy hátránya is. Magok a legfelsőbb hatóságok; a tanfölügyelő, a tanügyi osztály s legfőképen a tanács teljesen tájékozatlanok a tanitók képességeit polihisztor, mint osztrák császári tábornok vett részt Buda visszavételében s ezt megelőzőleg a törökök foglyaként is huzamosabb ideig tartózkodott itt. Mivel régész is volt s egyébként is előszeretettel rajzolga- tott le, mért föl mindent, a mi Magyarországon szeme elé került, valószínűnek látszott, hogy Mátyás király palotájára vonatkozólag is lesznek hagyatékában adatok. E sorok írója önszántából kutatta át e rengeteg mennyiségű kéziratokat Bolognában, Budára vonatkozólag azonban csak hadtörténeti érdekű rajzok vannak ezek között, mint a minő a váreröditményeinek pontos alaprajza s más hasonló dolog. Mátyás király palotájáról, mely pedig puszta faltömegével, melyet csak Buda visszavétele után hordtak szét a sváb telepesek épületanyagnak, a budai várpalotáról egy szóval sem emlékezik meg. A török épületekről, melyek az ostrom után Budán fönmaradtak, egész lajstromot vett föl, királyaink hajdani székes palotája nem ragadta meg érdeklődését: csúcsíves stilu épület maradványa volt s az építőművészet ez ízlésében készült legszebb emléket is akkoriban a barokk-kor derekán barbárnak tartotta az ízlésében megromlott emberiség s szóra sem érdemesnek.
