Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1898-12-12 / 8. szám

* :• U MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1898. deczember 12. tpégi városházával szemben levő két telket József főherczog felesége, Klotild főherczegasszony vásá­rolta meg. — A Kossuth Lajos-utcza folytatásaképp megnyitandó Eskü-ut és a meghosszabbítandó Váczi-utcza sarkán levő 162 négyszögöles telket, négy­szögölét 1300 forintért Tiller Samu, a mellette levő és a Váci-utca és Uj-Duna-utca sarkán elterülő 158 négyszögöles telket, négyszögölét 1000 forintért aMer- cur részvénytársaság vette meg. A két telek háta mögött levő s az Eskü térre néző 330 négyszögöles telket 250,000 forintért az Osztály sorsjáték részvény- társaság vette meg. A tulajdonosok kötelesek a vétel napjától számított három esztendő alatt a telkeken megfelelő díszes palotákat emelni. A közmunkata­nács birtokában van még a volt Curia telke és az a nagy telektömb, amelyet ez időszerűit az eskütéri híd építésére foglaltak el. 20 000 forint az óbudai zsinagógára. Az óbudai zsidóhitközség a zsinagógát tataroztatni akarja s azzal a kéréssel fordult a fővároshoz, hogy az épitési költsé­gekre adjon 20.000 forint segítséget. A tanács a beadott tervek­ből nem tudta határozottan megállapi ani, hogy a kért segély a zsinagóga nélkülözhetetlen helyreállítására szükséges-e, vagy csak modernebb kiigazításokra. Ennek eldöntése végett a kérel­met a mérnöki hivatalnak adta ki. A királyié emléke az Erzsébetvárosi templomban. Az Erzsébetvárosi uj templomban Tó th fa­lu s s y Béla plébános díszes gyászkápolnát terve­zett a királyné emlékének megörökítésére. A kápolna művészies kivitelű, impozáns alkotás lett volna, első­rendű márványból. A terv természetesen nagy költ­séget igényelt, a melyet a templomot építő főváros egymaga már csak azért sem viselhetett, mert az amúgy is sokba kerülő templom épitési költségeihez sem kapott másfelől támogatást. Egyedül a harangok költségeire adakoztak a hívek összesen 37 forintot s ebből azt következtették az irányadó körök, hogy a gyászkápolna költségeinél sem lehet a külső támoga­tásra számítani. A díszes gyászkápolna tervét tehát elejtették s valószínűleg valamely egyszerűbb, de művészies kivitelű relieffel fogják a királyné emlé­két a templomban megörökíteni. A vízvezeték főcsöve és a lóvasut. i A káposztásmegyeri vízvezeték második fő­csövének lerakását, mint megírtuk, a tanács el­vette a vállalkozótól és a vízvezeték igazgatóságát bízta meg a házilagos építéssel. Ez októberben tör­tént s inig a vállalkozó a 7000 méteres főcsőből nyolc hónap alatt alig 30Q0 métert épített, a vízvezetéki igazgatóság alig két hónap alatt a főcső hátralevő részét, körülbelül 4000 métert rakta le. A napokban a nyugati pályaudvarhoz értek az épitéjsel. A pálya­udvar előtt a közúti vasutaknak több átmenő sine van s a vizezetéki igazgatóság fehivta a közúti vasu­tat, hogy a főcső építése alatt az átmenő sínek használatára ideiglenes intézkedéseket tagyen, nehogy a föcsö lerakása késedelmet szenvedjen. A vasút igaz­gatósága azonban a vízvezeték igazgatóságát nem akarván „hatóságnak“ tekinteni, kijelentette, hogy a sinek megbolygatását nem engedi meg. A vízvezetéki igazgatóság jelentésére ma Vosits Károly tanácsos akkép intézte el a konfliktust, hogy a közúti vasút a főcső lerakását nem gátolhatja, sőt a munka érde­kében a forgalmat esetleg korlátozni és beszüntetni is köte'es. Zene. A 3-ik filharmóniai hangverseny. Minden tekintetben a legfényesebben sikerült a f. hó 7-én megtartott 3 ik filharmóniai hangverseny. A műsort Beethoven C dur symphoniájával nyitották meg. Oly tökéletesen, oly mesterileg adták elő e müvet fiiharmonikusaink, hogy bátran mondhatjuk, ily előadásban a legnagyobb ritkaságok közé tartozik egy Beethoven symphoniát hallani. Kevés oly karmes­ter van, ki annyira be tud hatolni Beethoven szel­lemébe s azt oly helyesen tudja értelmezni, mint a nagy Erkel. Második szám Strauss Rikhárd „Don Juan“ fantáziája volt, egy véghetetlen nagy konczep- czióju orkhestralis mü, a hangszerelés tulszárnyalhat- lanul magas fokán álló, mely melódiák hiányában nagyobb hatást nem gyakorolhat a közönségre, csu­pán szerzője zenei tudása ejtheti bámulatba a hallgatót. Egy nagyon sympatikus zongorista mutatkozott be Risler Ede párisi zongoraművész személyében, ki Schubert-Liszt „Vándor ábrándját“ adta elő a leg­nagyobb tökélylyel óriási fizikummal. Mindenesetre a legnagyobb érdeklődéssel tekinthetünk a f. hó 14-én tartandó önálló hangversenye elé. A fényes estélyt Mendellsohn „Szentiványi álom* czimü regényes vígjátékhoz irt zeneművével fejezte be, a mely bájos mű a legkedvezőbb hatást gyakorolta a távozókra. M—s. Közgazdaság. Az Osztálysorsjáték-társaság. A m. kir. szab. osztály sorsjáték részvénytársaság f. hó 16-án rendkívüli közgyűlést tartott, mely alkalom­mal részvénytőkéjének hatszázezer koronával való fel­emelését határozta el. Megütközéssel vettük a közgyűlésnek azt a hatá­rozatát, mert a társaság szoliditásáról van szó. Szokat­lan, s eddig csak az általános kőszénbánya áll egye­dül a részvénytársaságok sorában, mely kisebb- nagyobb időközökben részvényei birtokosainak egy kis tőkefelemeléssel kedveskedett, a mely ténykedésével sikerült a pénzpiac éberségét magára vonni. A m. kir. szab. osztálysorsjáték részvénytársaság ugylátszik vér­szemet kapott, mert minden jogos indok nélkül egy oly usust vél megalkothatni, melyet egy reális alapon meg- nyugvó intézet vezetősége soha, vagy ha mégis, csak­is válságos időben tenne magáévá. A tőkefelemelésnek számtalan oka lehetne, de mi, részünkről csak abban az egyben találjuk a ma­gyarázatát, hogy az osztálysorsjáték igazgatósága res­telve azt az óriási nyereményt, melyet egy aránylag b'U millió forint.alaptöke — csekély részvénytőke — után

Next

/
Oldalképek
Tartalom